Termelőként és a természetet szerető emberként minden nap elcsodálkozom a gabonáinkon. Minden képzeletet felülmúlnak és emberi számítást meghazudtolnak, ahogyan hősiesen tartják magukat a kalászosok. Vajon meddig bírják még?
A meteorológiai szolgálat ígér némi csapadékot és lehűlést is, de itt délkeleten ezt már hisszük is, meg nem is… csak reménykedünk! A Dunától keletre és északon sokkal jobba helyzet, ott még minden lehet.
Itt minden nap nőnek a repedések a földben, sárgulnak, száradnak az alsó levelek, megjelent a rettegett acélkék árnyalat a még „zöld” részeken, és a korán kitolt zászlóslevél után immár itt is, ott is bujkál a kalász.
Mint az aggódó anya gyermeke ágyánál, úgy toporgunk a tábla szélén és azon merengünk, hogy vajon van-e még itt dolgunk? Ha van, akkor hol tudunk segíteni? Hol a határ, ahol még érdemes költeni? Ha érdemes, akkor mire? És legfőképp mennyit?
Bizonyára ahány tábla, annyi válasz, de talán mégis van néhány, az előző években összegyűlt tapasztalat, amit érdemes átgondolni!
A kálium szerepe
A kálium az első számú makroelem, aminek eszünkbe kell jutni, ha termesztett növényeink vízháztartásáról gondolkodunk. A káliumnak főszerepe van a vízháztartás szabályozásában. Hányában a növények hamarabb hervadnak és jóval kisebb hatékonysággal képesek a gyökerekből a vizet a zöld növényi részek felé szállítani, vagy egyáltalán a talajból felvenni azt. A káliummal jobban ellátott táblák ezt nagyon szépen visszaigazolják az idén, az abszurd körülmények ellenére is.
Magyarország számos térségében megfelelő káliumellátottságról tanúskodnak a talajminták eredményei, ugyanakkor tapasztalati tény, hogy annak felvehetősége sokszor komoly akadályokba ütközik. A lekötődés, az antagonizmus és az aszály a három fő bűnös, amelyek miatt a lassan évtizede reneszánszát élő levélmonitoring programunk rendre káliumhiányt mutat ki a tenyészidőszak utolsó harmadában gyűjtött búzamintákból. A helyzeten nem javított az utóbbi években jelentősen megemelkedett káliumár sem, ami miatt jelentősen visszaesett a szilárd kálium kijuttatott mennyisége.
A száraz, aszályos tavasz miatt egyre korábban, egyre nagyobb arányú nitrogént juttatunk ki annak reményében, hogy az, a még jelen lévő nedvesség hatására jobban hasznosul. Ugyanakkor, ha ez megtörténik, a két elem közötti antagonizmus miatt gátoljuk a kálium felvételét. Márciusban és áprilisban menetrendszerűen elfogy a víz, és vele együtt a talajoldatban oldott kálium is hányba kerül. Így aztán a teljes tavaszi időszak relatív káliumhiányban telik el növényeink felett, pedig erre a tápelemre lenne most a legnagyobb szükség az aszálytűrés, és számos a búza minőségét döntően befolyásoló egyéb paraméter szempontjából.
A káliumfeltöltés ideje az ősz, módja pedig a szilárd műtrágya.
Ennek ellenére, ha baj van – például most – óriási segítség lehet egy jól irányzott, jó minőségű, nagy káliumtartalmú levéltrágya kijuttatása, mellyel sokat javíthatunk mind az aszály okozta tünetek enyhítésében, mind a későbbi minőségi mutatók kiteljesítésében!
A nitrogén a sike(é)r záloga
A korán kiszórt nitrogénadagok a virágzás idejére sokszor elfogynak a növényekből, így nem tudnak hozzájárulni a megfelelő beltartalom kialakulásához. Jelen gabonapiaci helyzetben ez több, mint probléma. Bemosó csapadék nélkül – ami ilyenkor már minimum 10 mm – szilárd nitrogént szórni elég kockázatos vállalkozás, az UAN-oldatok használata pedig, azok nitráttartalma miatt szintén magában hordozza a perzselés veszélyét. Kompromisszum lehet valamilyen nitrogéntartalmú levéltrágyát használni, de itt is érdemes körültekintően eljárni!
Az ismert nitrogénformák közül a karbamidszármazékok hatékonysága emelkedik ki toronymagasan a mezőnyből. Nem elég, tehát, a címkén lévő számot figyelni a nagy N betű után, nézzünk utána a készítményben lévő nitrogénformáknak is! A levélen keresztül valóban hasznosuló nitrogén szinte kizárólag a karbamid és annak vegyületei, valamint egyes aminosavak. Minden más kidobott pénz, és még árthat is!
A karbamidról azonban köztudott, hogy rendkívül illékony. Ha házi karbamidoldogatáson törjük a fejünket, ezt a tényt ne hagyjuk ki a számításból. A 2-300 liter vízben 10.000 m2 en elosztott pár kiló natúr karbamidnak percei vannak a levélen, jobb esetben órái, aztán huss, irány a légkör! A karbamidot sajnos oda kell ragasztani a levélre, hogy érjen valamit.
A tudomány leszállította nekünk azt a szert, amivel ez megoldható, a neve: karbamid-formaldehid. Ez gyakorlatilag egy karbamid műgyanta, ami órák helyett napokra rögzíti a levélen a karbamidot. Hatékonysága úgy aránylik az egyszerű karbamidoldathoz, mint 3 óra a három naphoz. Nem véletlenül használják világszerte nitrogénpótlásra azokban a hónapokban, amikor minden más nitrogénforma kijuttatása reménytelen. A nitrogén fehérje- és sikértartalomra gyakorolt pozitív hatása köztudott. Ha a kalászvédelem során cél a minőség javítás is, bátran használjunk ilyen készítményt, jól oldódik, jól keverhető!
A kén
A talajok szintjén országosan tapasztalható kénhiány, amit a termelői társadalom egyre inkább felismer, és növekvő arányban orvosol is. A kalászosok nem számítanak a kifejezetten kénigényes kultúrák közé, de ha nincs a talajban kén, akkor bizony arról gondoskodni illik. Annál is inkább, mivel a kén kulcsszerepet játszik a nitrogén anyagcsere folyamatokban és a fehérjeszintézisben. Az elmúlt években számos kísérletben bebizonyosodott, hogy a zászlóslevél kiterülésétől a virágzásig terjedő időszakban kijutatott, levélen keresztül felvehető kénformák jelentős mértékben javítják az étkezési búza sikér- és fehérjetartalmát.
A fent részletezettek okán a Fitohormnál összeraktunk egy levéltrágya csomagot, amely tapasztalataink szerint segíthet a túlélésben, a kondíciójavításban és a minőségi mutatók javításában egyaránt. Tettünk bele káliumot, ként, nitrogént, magnéziumot és egy csipetnyi rezet, egyszóval mindent amire jelen helyzetben a közelgő kalászvédelem során szükség lehet és kémiailag is összefértek. Elneveztük Sikér csomagnak, amely így két termékből áll: Turbó Nitrogénből 6l/ha dózisban és Turbó Káliumból 2l/ha dózisban. Tettünk mellé egy kis árengedményt is. Kereskedőink és mi is állunk rendelkezésükre!
Már csak az eső hiányzik….
(x)
