Sokan csak azt nézik, hogy mennyi nitrogén, foszfor és kálium szükséges a termesztendő növényeknek a megfelelő fejlődéshez, de a mezoelemekről megfeledkeznek. Így történhet meg, hogy növényeink az említett tápanyagok megfelelő mennyisége mellett is hiánytüneteket produkálnak. De mi köze a káliumnak a magnéziumhoz?
A kálium
A kálium egy érdekes tápanyag a növénytermesztésben. Nem épül be ugyanis a növényi sejtekbe, viszont számtalan folyamat szabályozásában játszik komoly szerepet. Elsősorban a fotoszintézisre gyakorolt pozitív hatásai miatt fontos a növények szervezetében, de hatással van a növényen belüli tápanyagáramlásra, a növény vízgazdálkodására, a hideg-ellenálló képességre és a színeződésre is.
A növények a talaj gyökér közeli zónájából veszik fel ionos formában. Jellemzően a tenyészidőszak második felében, akkor is inkább a termésérés időszaka alatt. Ezért ebben az időszakban kell a legtöbb káliumot kijuttatni a termőföldre, ha megfelelő termést kívánunk elérni.
Káliumhiány esetében az alsó levelek esetében a levélszéltől sárgulás indul ki. További tünet lehet még, hogy csökken a növény ellenálló képessége, valamint romlik a termésminőség. Zöldségek és gyümölcsök esetében pedig halványabb színű lesz a termés.
A kálium túladagolása esetén sötétebb zöld színűek lesznek a növény zöld részei, valamint erősödik a növények generatív jellege.
Magnézium
A magnéziumot sokan elfelejtik, pedig kiemelt fontosságú a növények életében. Ez a mezoelem ugyanis a klorofil központi alkotóeleme, ami a zöld növényi színtesteket alkotja. Részt vesz továbbá a fotoszintézisben, a fehérjék bioszintézisében és az energiaháztartásban is fontos szerepet tölt be.
Jellemző a magnéziumra, hogy csak gyökértől felfelé szállítódik a levelekhez. Levéltől a gyökér felé a magnézium ugyanis nem vándorol. Ezért kizárólag a talajból képes felvenni az utánpótlást a növény.
Magnéziumhiány esetén elsősorban az idősebb leveleken jelennek meg hiánytünetek, amelyek a klorofil pusztulásából erednek. Ennek következtében az alsóbb levelek sápadttá válnak, de közben az érintett levelek főér és környéke továbbra is zöld marad. A hiány előre haladtával a klorotikus felületeken sárga, narancssárga, vörös, majd barna, elhaló foltok alakulnak ki.
Magnéziumtöbblet esetén kalciumhiány alakul ki, amelynek hatására a növény gyökérzete károsodik, a hajtáson pedig kalciumhiányos tünetek jelennek meg.
De mi köze a káliumnak a magnéziumhoz?
A két tápanyagnak nagyon is sok köze van egymáshoz. Kutatások ugyanis bebizonyították, hogy a talajban lévő kálium mennyisége szabályozza a növény magnézium felvevő képességét.
Ez annyit jelent hétköznapi nyelvezetre lefordítva, hogy ha túladagoljuk a termőterületen a káliumot, nem csak a kálium túladagolás tünetei fognak megjelenni a növényeken, hanem – mivel ebben az esetben a növény nem képes magnéziumot felvenni – a magnéziumhiány tünetei is előjönnek a növényeken.
Hogy elkerüljük az ilyen történéseket, fontos megállapítani tápanyag-kijuttatás előtt, hogy pontosan mennyi tápanyag van a termőterületen, valamint hogy a termesztett növénynek mik a szükségletei tápanyag szempontjából. Ezen adatok pontos megállapításával tervezni lehet a tápanyag-visszapótlást és el lehet kerülni a túladagolás és a hiány okozta hatásokat.
