A nitrogén hasznosítása már hosszú évek óta téma a növénytermesztők körében. Mindenki tisztában van vele, hogy a kijuttatott mennyiségnek csupán töredékét használják fel a növények, ez viszont pénzkidobás a gazdáknak és felesleges terhelés a környezetnek. Mexikóban most erre a problémára találtak megoldást kutatók.
Nitrogént kijuttatni a növényekre a fejlődés szempontjából létfontosságú, azonban irdatlan nagy költség is egyben. A nitrogén hatóanyagnak ugyanis csak a 30 százalékát veszik fel a növények, a maradék 70 százalék viszont kimosódik a talajból, vagy éppen dinitrogén-oxid formájában távozik a légkörbe, károsítva ezzel az ózonréteget. Megvonni viszont nem lehet a növényektől, ugyanis a hatóanyag nélkül nem lehetne megfelelő mennyiségű terményt termelni a világ szántóföldjein.
Erre a problémára sokan próbáltak már megoldást találni, most azonban a cimmyt.org írása szerint mexikói kutatók úgy tűnik, rátaláltak a megoldás kulcsára. Rájöttek ugyanis, hogy léteznek olyan növények, amelyek megkötik az elemet és lehetővé teszik a nitrogán későbbi hasznosítását a területen később termesztett növények számára. Ilyen nitrogén-inhibíciós (BNI) növény például több Brachiaria fűféle is.
Az ilyen fűfélék beillesztése a vetésforgóba jó hatással lehet mind a növénytermesztésre, mind az állattenyésztésre. Ugyanis ezek a fűfélék alkalmasak szarvasmarhák takarmányozására is, valamint a később itt termesztett növényeknek sokkal kevesebb nitrogént kell kijuttatni, mint normál esetben. Ez elsősorban a búzatermesztésben lehet forradalmi, ugyanis a világ nitrogén műtrágya felhasználásának 20 százaléka a búzában kerül kijuttatásra.
Sőt, a mexikói kutatók már azzal próbálkoznak, hogy ezt a nitrogén megkötő és átalakító képességet más növényekbe is bevigyék. Ezzel hatalmas mértékben lehetne javítani a felhasznált nitrogén hasznosítását, valamint visszafogható lenne a nitrogén-oxid légkörbe kerülése.
