Idén nyáron évszázadok óta nem tapasztalt szárazság és hőség tombolt Európában, ami a pozitív várakozásokat pár hónap alatt lerombolta. Magyarország volt az egyike annak a néhány országnak, ahol a szárazság jelentős pusztítást végzett a földeken, és a gabonafélék hozama elmaradt az elmúlt 5 év átlagától. A hiányt pedig egyre többe kerül importból fedezni, amit a február óta tartó orosz-ukrán háború csak tovább drágított.
Az Átlátszó cikkében Szabó Krisztián írta meg, hogy nagyjából 100 éve volt utoljára hasonlóan száraz a nyár Magyarországon, mint idén. Már 2021. október óta nem esett kiadós csapadék hazánkban, a mezőgazdászok pedig áprilisban, a vetési időszak kezdetén csapadékos nyárban reménykedtek. Az eső viszont nem jött, ami a magas hőmérséklettel együtt rég nem látott aszályos nyarat eredményezett.
A Reuters összefoglalója szerint az elmúlt 500 évben nem volt ilyen száraz a nyár egész Európában, ami a mezőgazdaságot és az energiatermelést is veszélybe sodorta. A magas hőmérsékletnek és csapadékmentességnek leginkább kitett régiók között volt Olaszország, Franciaország és Románia mellett Magyarország is, azon belül is a Dél-Alföld jelentős része.
Mivel hónapokon át kevés vagy semennyi csapadék sem hullott, így Európa több országában is kiszáradtak a talaj mélyebben fekvő, lassabban száradó rétegei is. Ez a tűzveszélyesség magas kockázatát hozta a Kárpát-medence, Németország, Franciaország, Spanyolország és Portugália területeire.
Az NDVI-értékek is bizonyítják az óriási károkat
Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) által fenntartott Foreign Agricultural Service (Külföldi Mezőgazdasági Szolgálat, FAS) heti rendszerességgel közli a világ régióinak – így Európának is – a mezőgazdasági mutatóit a NASA MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) szenzoros műholdfelvételei alapján. Az egyik érték, amit a beeső fény visszaverődése, illetve elnyelődése alapján kiszámítanak, az a Normalizált Differenciális Vegetációs Index (NDVI). Az AXIÁL megfogalmazásában az NDVI
“a növényzet vegetációs aktivitását méri. Azt vizsgálja, hogy a fotoszintézisben hasznosítható hullámhossz tartományba eső fényből mennyit nyel el a növény. Minél élénkebb a fotoszintézis, illetve minél több a fotoszintetizáló növényi felület, annál többet. Az NDVI-térkép képet ad a vegetációs aktivitás és a vegetáció mértékének táblán belüli különbségeiről.”
Az NDVI-adatok alapján látható, hogy 2022. augusztus 13. és 20. között az elmúlt 20 év NDVI-átlagához képest Magyarországon az egyik legnagyobb volt a vegetációs index negatív kilengése. Ez azt jelenti, hogy a nyár vége felé annyira száraz volt már a növényzet hazánkban és Európa több országában is, hogy nem volt magas a fotoszintetikus aktivitás.
Negatív rekordok
Hazánk régiói közül a Dél-Alföldön volt a legalacsonyabb az NDVI értéke a nyár végén, több héten a húszéves negatív rekord is megdőlt. Fontos megjegyezni, hogy a hozam szempontjából az NDVI-monitorozás nem elég, viszont kiegészítő információként minden esetben hasznos lehet.
Az USDA FAS a vegetációs index mellett rendszeresen ábrázolja térképeken a nedves és száraz napok számát, valamint a hőstressznek és hősérülésnek kitett napok számát is. Júliusban és augusztusban több olyan hét is volt, amikor Európa területének nagyját napokig nem érte esővíz, ami magas hőmérséklettel párosult.
A vetési időszak során Magyarország (főleg a Dél-Alföld), Franciaország, Portugália, Olaszország és Románia területén voltak olyan területek, amikor húsznál több napon keresztül voltak hőstressznek kitéve a termőföldek. Magyarországon (ugyancsak a Dél-Alföldön), Franciaország nyugati részén, Portugáliában, Szerbia és Románia egyes régióiban pedig hő okozta sérülést is szenvedett a termőterület.
„A kukorica nem bírja, meg semmilyen növény nem bírja a 40 fokot. Elég a levele egyszerűen. Egy-két gazdatársunknál látom, hogy próbálkoznak öntözéssel, és a négyszeri öntözés után is azt látom, hogy a levele sérült a kukoricának. Elég a nagy melegben. A tábla közepén akár 50 fok is lehet. Az UV, a napsütés hatására, ahogy a mi bőrünk, a kukorica levele is fölég” – fogalmazott egy korábbi, a témában készült cikkhez készített interjúban Földi László a dél-alföldi kukoricatáblák állapotáról.
Hónapról-hónapra romlott az előrejelzett hozam
2022 áprilisában, amikor a tavaszi vetési időszak elkezdődött, az Európai Bizottság által publikált JRC MARS Bulletin még nem tudott az aktuális termésnövekedés alapján várható hozamot közzétenni, az elmúlt évek trendje alapján viszont enyhe hozamnövekedést vártak. Az elmúlt öt év átlagához képest a legnagyobb növekedést a rozstól (+5,4%) és a cukorrépától (+5,3%) várták, de a napraforgó, a búza és az árpa előrejelzése is +2% felett volt.
Négy hónappal később a valódi termésnövekedés és az időjárási körülmények fényében már születtek konkrét becslések is. Ez a főbb takarmánynövények szempontjából nem volt biztató: a szemes kukoricának, a szójababnak, a napraforgónak és a búzának az öt éves átlagnál kevesebb volt a hozama, de a rozson kívül a többi terméknek se közelítette meg a hozama a várt többletet.
Borultak az eredmények
Az augusztusi jelentés alapján a magyar mezőgazdaság az egyik legrosszabb eredményt hozta az EU-s tagállamok közül. A szemes kukorica az EU öt éves termésénél is rosszabb volt, ennél csak Romániában volt gyengébb hónapja a kukoricának. Egyedül a napraforgó hozama volt jobb az idei EU-s átlagnál, de így is kevesebb volt az EU elmúlt öt éves átlagánál.
Az USDA augusztus közepi jelentéséből kiderült, hogy a kukorica várható hozama el fog maradni az előző évekhez képest. A magas hőmérséklet a kukoricaszemek fejlődését, a vízhiány pedig a megfelelő szemméret elérését gátolta. Augusztus végén Románia déli részén hasonlóan rosszul alakult a kukoricatermés sorsa: a kukoricacsövek száma kevés, méretük kicsi (kb. 9 cm) volt.
Átalakul a vetésforgó
A kukorica termesztése a jövőben a növekvő hőmérséklet miatt hasonlóan rosszul alakulhat, ezért a magyar gazdák egy része a hőtűrőbb afrikai cirokkal kísérletezik. Magyarországon 2017 és 2020 között a cirok vetésterülete háromszorosára nőtt, elérte a 35 ezer hektárt. 2021-ben a cirokkal vetett terület tovább nőtt 50 ezer hektárra, ami az összes mezőgazdasági terület egy százaléka.
A Központi Statisztikai Hivatal oldalán már megjelentek az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó előzetes betakarítási adatok. A búza, árpa, rozs, zab és tritikálé hozama Magyarország szinte mindegyik megyéjében elmaradt az elmúlt öt év átlagához képest. Ez alól az árpa az egyedüli kivétel, amiből az ország nyugati és déli részén enyhén több volt az idei betakarított mennyiség.
A rossz termést hozó nyár a télen tovább ronthatja a 2020 óta tartó áremelkedést is. A kukorica, a búza és a napraforgóolaj piaci ára a koronavírus-járvány kezdetekor az évekig tartó stabilitás után emelkedni kezdett, majd az orosz-ukrán háború kezdetekor hirtelen megugrott. Kifejezetten érzékenyen hatott a háború a napraforgóolaj világpiaci árára, hiszen a világ napraforgóolaj-importjának közel felét, az EU behozatalának pedig 88 százalékát adja Ukrajna.Szeptember végén bekövetkezett az, amire a mezőgazdaság egész nyáron várt: esett az eső. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint 2022. szeptember 26-án a mezőgazdasági aszály mindenütt megszűnt az országban – írta részletes cikkében Szabó Krisztián.
