Mint minden év elején, idén is áttekintjük, milyen főbb változások érintik a mezőgazdaság szereplőit. Többek között jön a pálinka párlatadó jegy és ismét módosultak az osztatlan közös tulajdon megszűntetésének szabályai.
Idén év elejétől gyökeresen átalakulnak az EU-s szőlőtelepítési szabályok. A régi, telepítési jogok rendszerét a telepítési engedélyezési rendszer váltja fel, ami 2030-ig alkalmazható. A szőlő telepítéséhez és újratelepítéséhez a tagállamok adják ki az engedélyeket. Újratelepítési jog egy meglévő szőlőültetvény kivágásával keletkezik, a fel nem használt telepítési jogok a nemzeti jogtartalékba kerülnek. Ha az újratelepítési jog nagysága nem nagyobb fél hektárnál, akkor 1 hektár 50.000 Ft. A fél és másfél hektár közötti telepítési jog fajlagos ára 70.000 Ft, ennél nagyobb jogért 150.000 Ft-ot kell fizetni hektáronként. A vásárlás iránti kérelmeket a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa felé kell benyújtani.
2016. január 1-től jön a pálinka párlatadójegy. Egy 1000 Ft-os átalányadó mellé legalább évi 5 db 700 Ft-os párlatadó jegyet kell megvásárolni az illetékes önkormányzatnál. Az ellenőrzéseket a Vám- és Pénzügyőrség végzi majd. Trükközni nem érdemes majd a jegyekkel, szélsőséges esetben ugyanis el is kobozhatják a pálinkafőző berendezését, ha szabálytalanságra bukkannak egy-egy ellenőrzés során.
Tavaly év végén módosultak utoljára az osztatlan közös tulajdon megszűntetésének szabályai, de ismét módosították. Ebben szerepel a közös tulajdon megszűntetését követő út kialakítása, és a föld megosztásával járó költségek. A földterület művelési ágától függően 4, vagy 6 méter széles utat kell létrehozni. A földrészletek értéke az utak által elfoglalt terület aranykorona értékével csökken, de ezért kártalanítás nem jár. A megosztással kapcsolatos költségek 65-72.000 Ft között mozoghatnak.
Az új vadászati törvény egyes rendelkezései már január 1-től hatályba lépnek, míg a teljes törvény hatályba lépése 2017. márciusa környékére várható. Főbb változások, hogy előtérbe kerül a tájegységi vadgazdálkodási szemlélet, a vadászok ösztönzése, hogy megfontoltan ejtsék el a vadat, és a vadkár rendezése is új alapokra kerül. Az új törvény megalkotásakor nehézséget okozott a földtulajdonosok és gazdálkodók érdekellentéte, többek között ennek is köszönhető, hogy közel 1 évig készült. Vad marad állami tulajdon, a vadászati jog pedig a földtulajdonhoz kötődik.
Közös álláspontra jutottak az EU agrárminiszterei az új uniós biogazdálkodási rendeletről. A visegrádi négyek sikere, hogy a termelők továbbra is termeszthetnek hagyományos és bio módon párhuzamosan, a megfelelő garanciális feltételek mellett. Lerövidülhet az átállási idő, viszont maradni fog az éves, kötelező helyszíni ellenőrzések rendszere, ami esetenként 2,5 évre is kibővíthető. A rendelet hatályba lépése még várat magára, de 2016-ban már várható.
