Az EU Környezetvédelmi Bizottsága január 24-én szűk többséggel megszavazta az új nemesítési technikákat az Európai Unió tagállamaiban. A döntéstől azt várják, hogy tovább haladhassanak az olyan új, a GMO-tilalmakat nem sértő nemesítési módszerek (NGT) teljes engedélyezése fel, amik nagy lehetőségeket kínálnak a mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság szempontjából. Több EP-képviselő – és egyébként számos magyar kutató, nemesítő – szerint a mezőgazdaság hatékonysága, a termésbiztonság és a globális gazdasági verseny miatt is fontos az innováció előmozdítása.
A precíziós genetikai módosítások és a biotechnológiai nemesítési eljárások fő célja a klímaváltozás hatásainak enyhítése, a terméshozamok és a beltartalmi előnyök növelése, valamint a növényvédelem hatékonyságának fokozása – írta a témáról az Agrárágazat. A döntésről és a szavazásról itt lehet bővebben és angolul olvasni.
Változások és érdekek mentén
Az ökológiai gazdálkodásban azonban általában nem szabad új nemesítési módszereket alkalmazni, ezért több biogazdálkodó érdekképviseleti szervezet bírálta a mostani döntést. Az Európai Parlament szakbizottsága elutasítja az ilyen vetőmag-szabadalmakat, de hatásvizsgálatot tervez, amivel az a cél, hogy meghatározzák, szükség van-e a bioszabadalmi irányelv módosítására.
További változás, hogy a géntechnológiával módosított magokat külön kell jelölni, címkézni, s a gazdálkodók maguk döntik el, melyik vetőmagot kívánják felhasználni a jövőben. Persze mindez még évekig nem lesz érzékelhető a forgalomban, hiszen évekbe telhet, míg az új szabályok hatályba lépnek az EU-ban.
Arról már az Európai Parlament írt, hogy a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság által elfogadott szövegtervezet egyetért a Bizottság javaslatával, amely szerint az új génkezelési technikákra (más néven új genomikai technikák, NGT-k) két különböző kategória és kétféle szabályrendszer vonatkozzon.
A hagyományos növényekkel egyenértékűnek tekintett növények (NGT-1 kategóriába sorolt növények) mentesülnének a genetikailag módosított szervezetet (GMO-t) tartalmazó termékekre vonatkozó uniós jogszabályok legtöbb követelménye alól. Az új jogszabály a GMO-keretet az NGT-2 növényekhez igazítja.
A genetikát érintő változtatások háttere
Az új génkezelési technikák olyan különböző megoldások, amelyek megváltoztatják egy szervezet genetikai anyagát. Jelenleg az EU-ban az ezzel a technikákkal előállított növényekre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a GMO-kra és amely szabályok a világon a legszigorúbbak közé tartoznak. Az új génkezelési technikák hozzájárulhatnak ahhoz, hogy élelmiszerrendszerünk fenntarthatóbbá és rugalmasabbá váljon azáltal, hogy olyan jobb növényfajtákat fejlesztenek ki, amelyek ellenállnak az éghajlatváltozásnak, ellenállnak a kártevőknek, nagyobb hozamot biztosítanak, vagy kevesebb műtrágyát és növényvédő szert igényelnek – írták.Az EU-n kívül már számos NGT-termék van vagy lesz elérhető a piacon (pl. a Fülöp-szigeteki banán, amely nem barnul meg, ami csökkentheti az élelmiszer-pazarlást és a szén-dioxid-kibocsátást). Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) itt értékelte az NGT-k lehetséges biztonsági kérdéseit.
