A válságosnak számító 2022-es évben Szerbia mezőgazdaságának külkereskedelmi forgalma elérte a 7,9 milliárd eurót, ami 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A Szerbiai Gazdasági Kamara közleménye szerint ebből 4,8 milliárd eurót az élelmiszerexport tett ki, ami 13,4 százalékkal haladja meg a 2021-es eredményeket. Az élelmiszereken belül a zöldségek és gyümölcsök aránya 24,3, a gabonaféléké 20,4, a dohányé 9,7, az alkoholos italoké 8,1 százalék.
Az ország élelmiszerimportjában is a zöldség és a gyümölcs vezet 19,4 százalékkal, ezt követi a kávé, kakaó, tea és fűszer kategória (11,2%) , valamint a dohány (9,2%) – írta a Szabad Magyar Szó.
A szerb gazdaság exportjában a mezőgazdaság 17,3 százalékkal szerepel, ugyanakkor az ágazat importja eléri a 3,1 milliárd eurót, ami 32 százalékkal több, mint 2021-ben, amikor a teljes importban a mezőgazdaság aránya 8 százalék volt.
A témához kapcsolódóan még korábban írtak arról, hogy a piaci verseny hiánya lassíthatja az élelmiszerárak esését – figyelmeztetett Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank kormányzója. Tabaković a Kopaonik Üzleti Fórumon aggodalmát fejezte ki, hogy az élelmiszerszektorban csökkenő infláció a piaci verseny hiányában nem éri el a kívánt árcsökkenést – írták a Danas portálra hivatkozva.
A szerbiai helyzet részleteiről tanulmány is született
Dr. Muhi B. Béla és Jenei Ervin az “Agrármarketing és a fenntartható mezőgazdasági fejlődés Szerbiában” tanulmányban írtak fontos dolgokat a szomszédos országról még korábban.
Absztrakt: Szerbia, illetve Vajdaság kedvező földrajzi elhelyezkedése, klimatikus viszonyai, jó termőtalaja, magasan képzett szakemberei által alkalmas kiemelkedő minőségű mezőgazdasági termelésre és élelmiszeripari termékek előállítására. Exporttevékenységével a mezőgazdaság évek óta jelentős bevételt biztosít az ország számára.
Ennek ellenére az adott lehetőségek még koránt sincsenek kihasználva, az ország nem tölt be vezető pozíciót ezen a területen a régióban. Hatalmas fejlesztési lehetőség rejlik még a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén, itt pedig nagyon fontos szerepet tölt be a marketing tevékenység is, ami jelentősen hozzájárul a fenntartható (mező)gazdasági fejlődéshez.
Ahhoz, hogy a kereskedelem még intenzívebb legyen és a hazai agrártermékek imázsát idehaza és külföldön is felerősítsük, fontos a marketing tevékenység alkalmazása. Sokan leginkább a közösségi (kollektív) marketingben látják a legnagyobb lehetőséget, fenntarthatóság szempontjából is.
A közösségi marketing túllép az egyéni, termelői és vállalati marketing tevékenységen, és egy adott ágazat, termelői csoportosulás számára, annak szereplőivel együttműködve végez el marketingfeladatokat. Ebben a munkában a közösségi marketing alkalmazási lehetőségeit mutatjuk be Szerbia mezőgazdaságában és élelmiszeriparában – írták. A további részleteket érdemes átolvasni, 16 oldalon.
