Több fronton is nehezített pályán kellett megmaradniuk és termelniük a mezőgazdasági vállalkozóknak. A koronavírus miatti korlátozásokon kívül az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza is komoly kihívások elé állította a hazai gazdákat – mondta Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója. A szakember többek között az állattenyésztési ágazatról, a hitelezés gyakorlatáról, valamint a gazdáknak nyújtott banki szolgáltatásokról beszélt.
Hogyan állja az idei év kihívásait a hazai állattenyésztési ágazat?
A magyar baromfiágazat a madárinfluenza év eleji tombolása miatt szenvedett. A betegség terjedése a víziszárnyas-tartókat is nagyon nehéz helyzetbe sodorta. Nem telepíthettek, nem vághattak állományt, és nem szállíthattak árut sem. Mindezt a keresleti sokk tovább súlyosbította. Mivel a víziszárnyasok és a belőlük készült áruk tipikusan export termékek, valamint a Horeca szektorban találnak gazdára prémium élvezeti cikként, a vállalkozások a termelés és a kereslet leállása miatt átmenetileg árbevétel nélkül maradtak. A helyzeten némileg segített, hogy az érintett gazdák a leölt állatok után 100 százalékos állami kártalanítást kaptak.
Ami jó hír, hogy júliustól újra lehet állományt telepíteni az érintett területeken, továbbá néhány hete Magyarország megkapta a madárinfluenza mentes státuszt, így a korábban exportkorlátozás alá eső országokba újra megindulhatnak a szállítmányok. A kérdés keresleti oldala viszont még nyitott, mert a feldolgozók jelentős fagyasztott készletekkel rendelkeznek. Még nem lehet tudni, hogy mi lesz az ágazattal a járvány újabb szakaszában. Nagyon sok múlik azon, hogy a vendéglátói- és az exportszektor a korlátozások tekintetében mennyire lesz érintett. A broiler és a pulyka jellemzően a dömpingáru nyomása alatt volt, mert a lengyel piacok jelentős része beszűkült. Az ottani árukat idehozták, ami letörte a piaci árakat, így a termelők csak önköltség alatt tudták eladni a termékeiket. Sokan voltak olyanok, akik márciustól egészen nyár végéig nulla profitot, vagy veszteséget realizáltak. Számukra ez a túlélés és a szenvedés időszaka volt. Szerencsére nyár végétől kezdenek helyreállni az árak, ami bizakodásra ad okot. A sertéstartók hasonló helyzetben voltak. A broilerrel versenyző termékeket előállító gazdák számára is nagyon nehéz időszak volt a márciustól szeptemberig tartó 7 hónap. Aztán amikor az árak normalizálódni kezdtek, bejelentették a németországi, Brandenburg tartományban felbukkanó afrikai sertéspestis hírét. Ha pedig a legnagyobb felvásárló Kína leállítja a német sertéshúsimportot, kérdés, hogy hova fognak szállítani? A döntést a magyar sertéstartók is megérzik majd, mert ha Európában alacsony sertésárakra lehet számítani, az rájuk is hatással lesz. Abban bízom, hogy nálunk nem alakul ki árnyomás, és talán rövid távon még nem ömlik be az országba az olcsó német dömpingáru.
A 2020-as év egyébként is kifejezetten változékony volt, mert az elején irreálisan magas, aztán irreálisan alacsony ára volt a sertésnek, ami mostanában állt be 400 forint körülire. Ez reálisnak mondható, viszont az Európában kialakuló piaci viszonyok a későbbiekben erőteljesen befolyásolhatják a hazai átvételi árakat.
Miben bízhatnak a hazai sertéstartók?
Arra buzdítom a tenyésztőket és a beruházókat, hogy ne hónapokban és egy évben gondolkodjanak, hanem hosszabb időtávra számoljanak átlagos árbevételt, ha fejleszteni szeretnének. A beruházásnál és a forgóeszköz felvételénél az árképzést az üzleti terv összeállításakor átlagárakkal számolják ki. Készüljenek fel a legrosszabb lehetőségre is, hogy az árak annyira visszaesnek, hogy rövid ideig önköltség alatt kell termelni. Ha nem jön ki a matek, ne vágjanak bele, ha pedig a mértéktartó tervezés megerősíti a szándékot, kellő óvatossággal fejlesszenek és termeljenek. Ne az év eleji 550 forintos kilónkénti sertésárral számoljanak az üzleti tervben, mert az két hónappal később, márciusban például csak 320 forint volt. Fontos, hogy a beruházáskor nem idealistának, hanem realistának kell lenni.
Kinek érdemes most beruházni?
A Takarékbanknál mindenféle megkeresésre nyitottak vagyunk. Nálunk a kis- és közepes ügyfelek vannak többségben, de a nagyobb partnerekkel is szívesen foglalkozunk. A véleményem az, ha valaki eladósodott, annak nem biztos, hogy most kell nagyot álmodnia. A járvány hatásait érdemes folyamatosan követni, de azt tanácsolom, hogy a fejlesztési tervekkel ne álljanak le a gazdák, mert ez kiváló időszak a projektek előkészítésére. A mostani helyzet ugyanis elhúzódhat akár tavaszig is. Az ASP-vel kapcsolatban nincs ember, aki meg tudná mondani, hogy mekkora és milyen hatása lesz fél év múlva. Fontos, hogy jó minőségű árut kell előállítani, amihez olyan telepek létesítésére van szükség, ami korszerű technológiával, kevés emberrel, zártan tud működni. Egyre nagyobb jelentősége van a hatékony termelésnek is, főleg ilyen hektikus piaci viszonyok közepette fontos, hogy az óhatatlanul bekövetkező gyengébb időszakok se vigyék el a jobb időszakok profitját. Ha 1 kilogramm sertést 1 euró alatti teljes önköltséggel elő tudunk állítani, akkor vállalkozásunk jó eséllyel hosszú távon is életképes maradhat.
Mivel készül ősszel a Takarék Agrár Üzletág?
Az állattartó telepek korszerűsítésére és a kertészeti fejlesztésre kiírt pályázatokra is van termékünk. Kérjük az érintett és érdeklődő gazdákat, hogy mihamarabb keressenek minket! Ne csak a nyertes pályázat birtokában jöjjenek, hanem kezdjük el minél előbb a párbeszédet. Már a pályázat összeállításának szakaszában érdemes egyeztetni velünk. Át tudjuk beszélni, hogy milyen finanszírozást tudunk banki oldalról e mögé tenni. A forrásösszetétel áttekintésén túl azt is kiszámoljuk, hogy mennyi önerővel, milyen feltételekkel és milyen futamidővel finanszírozzuk elő az elnyert támogatást, valamint azt is megvizsgáljuk, beleilleszthető-e az NHP-ba. Átnézzük az ügyfél teherbíró képességét, ez alapján pedig előre megmondjuk, hogy mit tartunk finanszírozhatónak, és mi az, ami esetleg teljesen irreális elképzelés. Érdemes előre tervezni, hogy később a változó helyzet miatt ne érje meglepetés a gazdákat. Ezért folyamatosan figyeljük az agrárágazatot érintő folyamatokat és hatásokat, hogy a tényeket gyűjtve, azokból következtetéseket levonva tudjuk segíteni azokat a termelőket, akik hozzánk fordulnak.
(x)
