Szélsőségesen súlyos aszályok, kimerülő termőterületek, egekbe szökő nyersanyagárak okoznak egyre több kihívást az élelmiszeripari alapanyagok termelőinek a klímaváltozással összefüggésben. Ennek enyhítésére, számos problémára kínálnak ideális megoldást a talajmegújító mezőgazdasági gyakorlatok. Ezekre átállva hosszú távon is fenntarthatóan termőképessé tehetők a megművelt területek, párhuzamosan a természeti értékek megóvásával.
A Trade Magazin írta meg, hogy nem újkeletű felismerés, hogy a nem megfelelő mezőgazdasági gyakorlatok kimerítik a természetet, nehezen és hosszú idő alatt helyrehozható károkat okoznak. Jelen formájukban az élelmezési rendszerek az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának több mint harmadáért tehetők felelőssé, ahogyan az erdőirtások többségére is az új termőterületek kialakítása miatt kerül sor – fogalmaztak.
Bírhatatlan iram a klímaváltozás miatt
Ez az irány és a klímaváltozás üteme a bolygó jelenlegi lakosságával számolva is teljességgel tarthatatlan. A Föld népessége azonban lendületesen nő, ami a megsokszorozza a meglévő problémák jelentette veszélyeket. A cikk szerint szerencsére van kiút. Ez az átállás a talajmegújító (regeneratív) mezőgazdasági gyakorlatokra, legalábbis az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legújabb jelentése szerint. Ez leegyszerűsítve a talaj átgondolt rehabilitációját jelenti, ami által nő a vízmegtartó és szénmegkötő képessége. Továbbá csökken a talajerózió mértéke és a megművelésből eredő karbonkibocsátás, nő a biológiai sokszínűség, javul a vízminőség. A megművelt területek pedig újra egészségesek és termőképesek lesznek, ráadásul hosszú távon és fenntartható módon. Mindez a gazdálkodók számára is előnyökkel jár. Ugyanis amellett, hogy a regeneratív, természetalapú mezőgazdasági gyakorlatok hozzájárulnak a terménymennyiség biztosításához, csökkenthetik a bemeneti költségeket is. A tanulmánnyal kapcsolatos további részleteket itt lehet elolvasni.
A Nestlé is erre a megoldásra törekszik
Ez az az irány, amelyet felismerve Magyarországon is együttműködésen alapuló üzleti program elindítását kezdeményezte a talajmegújító mezőgazdálkodás meghonosítására a Nestlé, amely a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalataként felelősséget érez az élelmiszer-előállítási és -ellátásiláncok megfelelő átalakításáért. A cél olyan megoldások és módszerek meghonosítása, amelyek nem csak a bolygó természetes erőforrásainak megújulásához, a fogyasztók fenntarthatóbb táplálkozásához járulnak hozzá, de egyúttal segítik a gazdálkodókat és ezzel a magyar mezőgazdaság önellátó képességét és versenyképességét is.
Magyar LENs program segítette a megvalósítást
Ehhez a keretet az Egyesült Királyságban már eredményesen működő Landscape Enterprise Networks (LENs) program adta, amelynek első régiós változata a Nyugat-Dunántúlon valósult meg a Nestlé Purina állateledel-üzletágának szervezésében. A LENs Magyarország idén elindult első üteme a tervek szerint több mint 200 ezer euróval és természetalapú megoldások kivitelezésével járul hozzá a talajmegújító földhasználati gyakorlatok elterjesztéséhez mintegy 2000 hektáron. Ez azért is fontos számukra, mert a büki állateledelgyárba érkező alapanyag 60 százaléka a dunántúli gazdáktól érkezik, és a vállalat ellátási lánca is ebben a térségben koncentrálódik – írták.
Különösen fontos az a kereskedelmi közösség, amely – a LENs program alapján – üzleti alapú együttműködésekre épít, egy olyan nyár után, mint az idei, amely a súlyos aszálykárok miatt okoz rengeteg problémát. Ahogy az EASAC jelentéséből is kiderül, az érintett gazdáknál konkrét előnyként és jövedelemként lecsapódó kezdeményezésnek nagyon erős fenntarthatósági aspektusa is van azáltal, hogy hozzájárul a természeti értékek megőrzéséhez. Ez pedig össztársadalmi érdek, miközben számos egyéb iparág működése, értékláncának biztonsága is szorosan kapcsolódik az egészséges környezethez. A regeneratív mezőgazdaságnak köszönhetően nem csupán az élelmiszeripari nyersanyagok előállítása ró kisebb terhet a környezetre, hanem teljes tájegységek is megújulhatnak – közölték.
A Nestlé olyannyira eltökélt ebben az irányban, hogy 2025-ben már kulcsfontosságú nyersanyagai ötödét, 2030-ra pedig már 50%-át talajmegújító módszereket alkalmazó gazdaságokból fogja beszerezni – idézte a közleményt a lap.
