Egy 11 éves kambodzsai kislány madárinfluenzában bekövetkezett halála és az a tény, hogy az apja tesztje is pozitív lett, azt a forgatókönyvet vetítette elő, hogy a vírus mutálódhat, és világjárványt okozhat az emberek körében. 2021 vége óta a világ az egyik legsúlyosabb globális madárinfluenza-járványt éli át. Több tízmillió baromfit selejteztek ki, és rengeteg vadon élő madár, állat pusztult el.
Egyre több emlős is elkapta a madárinfluenzát, köztük delfinek, medvék, macskák, rókák és vidrák. Ami arra enged következtetni, hogy a madárinfluenza átterjedhet az emberre is. A délkeleti Prey Veng tartomány egyik falujában élő kambodzsai lány február 22-én bekövetkezett halála, nem sokkal azután, hogy a tesztje pozitív lett a H5N1 madárinfluenza-törzsre, és az a tény, hogy apja egy nappal később pozitív lett a vírusra, némi riadalmat keltett.
A kambodzsai egészségügyi minisztérium szerint azonban a vizsgálat megállapította, hogy az apa és a lánya „mindketten a falujukban lévő baromfitól fertőződtek meg, és nincs arra utaló jel, hogy a fertőzés apáról lányra terjedt volna”. A következtetést az Egészségügyi Világszervezet és az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjának szakértői is támogatták.
Erik Karlsson, a kambodzsai Pasteur Intézet munkatársa tagja volt annak a csapatnak, amely a lánytól vett vírusmintát vizsgálta. A Nature című tudományos folyóiratban megjelent interjúban arról beszélt, hogy meglepődött azon, hogy 2014 óta ő az első ember az országban, akinél H5N1 vírust mutattak ki. Karlsson felvetette: a kislány esete összefüggésben lehet azzal, hogy „a Covid-19 világjárvány miatt a mezőgazdasági gyakorlatban világszerte sok változás történt, ami megteremthette a továbbterjedés feltételeit”.
Modellezési forgatókönyvek
Az országok megosztják egymással a madárinfluenza elleni terveik részleteit, beleértve egy olyan forgatókönyv modellezését is, amely szerint a vírus mutálódhat, és világjárványt okozhat az emberekben. Az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynöksége (UKHSA) szerint nincs helye az önelégültségnek, egy szakértő pedig azt mondta a BBC-nek, hogy „a legrosszabbra kell felkészülnünk”, arra az esetre, ha bekövetkezne. Dr. Meera Chand, az UKHSA munkatársa elmondta, hogy bár a legújabb bizonyítékok arra utalnak, hogy a H5N1 jelenleg nem terjedhet könnyen az emberekre, éberségre van szükség: „A vírusok folyamatosan fejlődnek, és továbbra is éberen figyeljük a lakosságot fenyegető kockázat változására utaló jeleket, valamint együttműködünk a partnerekkel a tudományos bizonyítékok hiányosságainak megszüntetése érdekében.”
Az UKHSA tehát felkészül az emberről emberre történő terjedés legrosszabb forgatókönyvére, és modellezi, hányan fertőződhetnek meg és betegedhetnek meg súlyosan, hasznosak lennének-e az oldalirányú áramlási vizsgálatok és a vérvizsgálatok, és milyen genetikai mutációk jelezhetnek fokozott kockázatot az emberi egészségre.
Humán vakcinák
Bár még mindig folyik a vita a baromfivakcinák felhasználásáról, az emberek esetében már létezik 2 olyan vírustörzs, amely szorosan rokon a forgalomban lévő H5N1 vírussal, és amelyet a gyártók felhasználhatnak új oltóanyagok kifejlesztéséhez.
A Reuters jelentése szerint legalább 3 gyógyszergyártó cég, nevezetesen a GSK, a CSL Seqirus és a Moderna olyan vakcinákat fejleszt, amelyek megfelelnek a keringő altípusnak, és közel állnak ahhoz, hogy embereken teszteljék. A BBC Radio 4 rádióban Sir Andrew Pollard professzor azt mondta, hogy a madárinfluenza „világjárványt okozhat”, mivel az emberek nem rendelkeznek immunitással. Pollard, az Oxford-AstraZeneca Covid vakcinával foglalkozó csapatának tagja elmondta: „Az emberi populációban jelenleg nincs immunitás ez ellen a H5N1-törzs ellen, mivel soha nem volt ilyen járvány kitörése az emberekben. Tehát egyszerűen nincs immunitás, és ezért van benne világjárványos potenciál, és ezért olyan fontos, hogy éberek legyünk”.
Sir Jeremy Farrar, az Egészségügyi Világszervezet nemrégiben kinevezett vezető tudósa egyetértett azzal, hogy a madár-H5N1 jelenlegi világjárványa valóban aggasztó kérdés, különösen azért, mert történelmileg a vírussal megfertőződött több száz ember 30%-a meghalt. „Nem hiszem, hogy ilyen forgatókönyvvel fogunk szembesülni, de ha hagyjuk, hogy egy olyan madárvírus, amellyel szemben egyikünknek sincs immunitása, továbbra is keringjen a madarakban, és aztán egyre inkább, akár a görényekről, akár a fókákról van szó, átkerüljön az emlősök közé, és így elkezd alkalmazkodni, akkor fennáll a veszély. Ezt nem lehet számszerűsíteni. De nincs holnapra kész H5N1 vakcinánk” – mondta a The Guardian című napilapnak.
Jóindulatú tanácsok
A WHO tanácsai jóindulatúbbak. Azt írják: “Amikor a madárinfluenza-vírusok baromfikban keringenek, fennáll a kockázata a szórványos fertőzésnek és a fertőzött baromfival vagy fertőzött környezettel való érintkezésből adódóan az emberi megbetegedések kisebb csoportjainak. A szórványos emberi megbetegedések nem váratlanok. A vírusok madarak közötti terjedése miatt a zoonózisveszély továbbra is fokozott. Az A(H5) vírussal kapcsolatos általános pandémiás kockázat azonban nem tekinthető jelentősen megváltozottnak a korábbi évekhez képest. A WHO azt ajánlja, hogy a tagállamok maradjanak éberek, és fontolják meg a potenciálisan fertőzött madaraknak való emberi kitettség csökkentésére irányuló enyhítő lépéseket, hogy csökkentsék a további zoonózisfertőzés kockázatát.”
A baromfiiparon belüli intézkedések
Mit kellene tehát tennie a baromfiiparnak? Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) szerint a madárinfluenza veszélyezteti a globális élelmiszer-biztonságot és a baromfitenyésztéstől függők megélhetését. Szakértői hálózatával együttműködve szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, hogy felmérje az állatokra és az emberekre jelentett kockázatot. Korábban tavasszal felszólította tagjait, hogy:
– Tartsák fenn a házi és vadon élő madarak fokozott betegségfelügyeletét.
– A baromfitartó gazdaságokban szigorú biológiai biztonsági intézkedések végrehajtásával akadályozzák meg a betegség terjedését. Különösen fokozzák a biológiai biztonságot a nyércfarmok körül, hogy elkerüljék a vírus behurcolását.
– A betegségre fogékony háziállatok és az azokból származó termékek mozgásának ellenőrzése a betegség terjedésének elkerülése érdekében.
– A baromfival vagy beteg házi, illetve vadon élő állatokkal szoros kapcsolatban álló, illetve azokat kezelő emberek védelme. A kitett embereknek mindig elővigyázatossági intézkedéseket kell tenniük, beleértve az egyéni védőfelszerelés viselését, különösen az elhullások vagy kitörések kivizsgálásakor.
– Figyelni kell a fogékony házi és vadon élő állatokat. Ki kell vizsgáni az elhullások szokatlanul megnövekedett számát.
– Jelenteni kell a madárinfluenza eseteit minden faj esetében a WOAH-nak a Nemzetközi Állategészségügyi Információs Rendszeren (WAHIS) keresztül és a nemzetközi szabványoknak megfelelően. Az időben történő és átlátható jelentéstétel kulcsfontosságú a járványhelyzetről való megfelelő tájékozottság fenntartásához és a félretájékoztatás vagy dezinformáció megelőzéséhez.
– A madárinfluenza-vírusok genetikai szekvenciáinak megosztása a nyilvánosan elérhető adatbázisokban.
A WOAH teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy támogassa tagjait a madárinfluenza hatásaival szembeni kockázatok mérséklésében, és továbbra is együttműködik szakértői hálózataival, valamint állami és magánpartnerekkel, különösen az Egy Egészség Négyoldalú Szövetségen és a határokon átnyúló állatbetegségek globális keretén (GF-TAD) keresztül, hogy technikai frissítéseket nyújtson, amint újabb információk válnak elérhetővé – tette hozzá.
Regisztráció
Mit tehet tehát a baromfiágazat, ha már annyi tanácsot adtak a gazdaságon belüli biológiai biztonság javítására és fokozására vonatkozóan? A Covid-járvány világszerte megnövelte a háztáji baromfitenyésztés mennyiségét, és ez a terület aggodalomra ad okot. Az Egyesült Királyság kormánya a madárinfluenza elleni küzdelem részeként a jelenlegi baromfi-nyilvántartás kiterjesztését tervezi, amelybe a kereskedelmi célú gazdálkodóknak be kell jelentkezniük, hogy minden kisgazda, akinek madara van, bekerüljön a nyilvántartásba. Jelenleg csak azok kötelesek erre, akik 50 vagy annál több madarat tartanak, és évente frissíteniük kellene az adataikat. Azzal, hogy a madarakat az Állat- és Növényegészségügyi Ügynökségnél (APHA) regisztrálják, az állattartók biztosíthatják, hogy fontos friss információkat kapjanak, például a madárinfluenza helyi kitöréseiről és a biológiai biztonságra vonatkozó szabályokról, amelyek segítenek megvédeni állományaikat a madárinfluenzától.
Madarak vakcinázása
Eddig a világ legnagyobb baromfitenyésztői közül a legtöbben elvetették a védőoltásokat, mert attól tartanak, hogy az oltások akadályozhatják a kereskedelmet, és elfedhetik a vírus terjedését. Mások azt mondták, hogy a vakcinázási politika elfogadása egyenlő annak elismerésével, hogy a betegség endémiássá vált, vagy mutációhoz vezethet. Ennek eredményeképpen a vágások folytatódtak.
Mindazonáltal a madárvakcinázás világszerte egyre inkább napirendre került. Franciaországban szeptemberben kezdik meg a gazdaságokban tartott madarak beoltását, míg Ecuador legalább 2 millió oltást tervez. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok tisztviselői fontolgatják a madárinfluenza elleni vakcina bevezetésének tervét, és az EU is megállapodott egy új, harmonizált vakcinázási stratégiáról, amelynek szabályai között szerepelnek a felügyeleti és biológiai biztonsági intézkedések.
Carel du Marchie Sarvaas, a Health for Animals ügyvezető igazgatója elmondta, hogy bár az országok többsége még mindig ki akarja irtani a madarakat, a helyzet kezd megváltozni: “Ez a stratégia a múltban talán működött, de ma már nem működik, ha a járvány súlyosságát nézzük… és az egyetlen másik stratégia a selejtezésen vagy a madarak bent tartásán kívül a terjedés megakadályozása érdekében a vakcinázás. Tehát láthatjuk, hogy az országok – a nagy, befolyásos országok, amelyek szenvednek – csendben megváltoztatják a véleményüket ezzel kapcsolatban” – mondta a Daily Telegraphnak.
Változó sikerrel oltanak
A Távol-Kelet más országai is oltják baromfiaikat a madárinfluenza ellen, változó sikerrel. Indonéziát bírálták, mert nem elég célzott vakcinákat használt, de aztán áttértek a helyben gyártott oltásokra, amelyek megfelelnek a forgalomban lévő törzseknek. Azóta mind a baromfi, mind az élő madarak esetében csökkent a megbetegedések száma, és a kereskedelmi célú baromfihoz köthető emberi megbetegedések száma is kevesebb lett.
Kína, amely közel 20 éve oltogat a madárinfluenza ellen, azt állítja, hogy a H7N9 törzset célzó új inaktivált vakcinával csökkentette az emberi megbetegedések számát. Ez a baromfi esetében a megbetegedések több mint 90%-os csökkenéséhez és az emberi megbetegedések számának csökkenéséhez vezetett, ami azt jelzi, hogy „a baromfi vakcinázása sikeresen megszüntette az emberi fertőzést”. Végeredményben a vakcinák képesek megfékezni a vírust és csökkenteni a vírusterhelést, de a terjedést nem állítják meg. A biológiai biztonság továbbra is az egyetlen módja a fertőzés megelőzésének.
(Forrás: poultryworld.net)
