Minden gazda törekedni próbál arra, hogy a talajban a lehető legkevesebb külső beavatkozással megtartsa, vagy éppen növelje a tápanyagtartalmat. Nos, az Illinois-i Egyetem a Science Daily folyóiratban éppen erről esik szó, amely szerint a takarónövények segítségével akár 27%-kal is növelhetjük a talaj mikrobatartalmát. Ennél az eljárásnál azonban akadhatnak hátráltató tényezők is, melyek befolyásolják munkánkat.
A takarónövények jótékony hatásai már sokunk számára ismertek lehetnek, hiszen többek között hatásosak a gyomnövények ellen, valamint csökkentik a nitrogénveszteséget és a talaj erózióját. A mikrobiális bőség a talaj egészségének becslését hivatott megmutatni, viszont ezt korántsem könnyű mérni. Nakian Kim szerint, aki az Illinois-i Egyetem növénytudományi karának doktorandusza és a tanulmány fő szerzője, fontos a földben zajló folyamatok megértése. Így a mikrobiomoké is, amik számos feladatot látnak el, többek között a tápanyagok körforgásának felügyeletét. A cél az, hogy tanulmányozzuk ezeket a folyamatokat, és hogy a mezőgazdaság egészségesebb talajt és mikrobiomokat állítson elő – olvastuk a Science Daily tudományos folyóiratban.
A tudósok minden tanulmányt elővettek, amelyek a takarónövényekről szólnak, így összesen 985 cikket találtak, amely ezzel a témával kapcsolatos. Ezek közül kizárásra kerültek azok, amelyeket üvegházakban folytattak le, illetve ahol a növénymaradvány számított a takarónövénynek, és csak azok kerültek vizsgálatra, amelyek a parlagon hagyott földek talajával és a takarónövényekkel fedett földek talaját hasonlították össze.
Végül a tudósok 60 tudományos cikk adatait elemezték, amelyek 13 különféle mikrobiális paraméterrel foglalkoztak.
A kutatások pedig kimutatták, hogy a világ minden táján érvényes a takarónövények jótékony hatása. Ugyanis a tanulmányok során kimutatható volt, hogy 27%-kal nőtt a mikrobatartalom azokban a talajokban, amelyek takarónövényekkel voltak borítva azokhoz képest, amelyeket nem borított semmilyen növényzet.
A kutatás során a 13 mikrobiális paramétert három csoportra osztották: mikrobiális bőségre, aktivitásra és diverzitásra. A mikrobális bőségen túl azonban a másik két kategóriában is növekedést tapasztalhatunk. Az aktivitás 22 százalékkal emelkedett, a diverzitás pedig 2,5 százalékkal.
Továbbá a gyomnövények irtási formája is befolyásoló tényező lehet Nakian Kim állítása szerit. Ugyanis a vegyszerrel történő irtást követően a talaj mikrobiális összetétele negatív irányba változik. Ahol viszont mechanikus módon történt a gyomirtás, ott a mikrobiális bőség magasabb. Tehát a gyomirtószeres kezelés csak árt a takarónövény alkalmazását követően, mondhatni semlegesíti annak hatását.
És ahogy a gyomirtás, úgy a talajművelés is nagyban befolyásolja a takarónövények hatását. Számítások szerint arra jutottak, hogy a hagyományos talajművelés negatív hatással lesz a talajra, viszont ez a tudósok meglepetésére pont ellenkezőleg történt. A tartósító talajművelést követően csökkent a talaj mikrobatartalma. Ez annak tudható be, hogy a tartósító talajművelés során semmiféle munkálatot nem végeznek, amelynek következménye, hogy a gyomnövények szabadon terjedhetnek.
