Komoly szabályozások bevezetéséről döntött az Európai Unió az aszály miatt

Az Európai Unió tagállamai több olyan támogatási intézkedést is elfogadtak, amelyekre az aszály miatt tett javaslatot az Európai Bizottság. Céljuk, hogy enyhítsék a mezőgazdasági termelők kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt bekövetkező pénzügyi nehézségeit, és javítsák az állatok számára szükséges takarmány hozzáférhetőségét. A Bizottság a szélsőséges időjárási események kezdete óta nyomon követi a helyzetet, és mindvégig valamennyi tagállammal szoros kapcsolatban állt – mondta Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős EU-biztos.

Az Agrárszektor számolt be arról, hogy a közelmúltban elfogadott támogatási intézkedések pénzügyi könnyítést jelentenek az európai mezőgazdasági termelőknek, és csillapítják a takarmányhiányt. Az augusztusi megállapodást követően ezt az intézkedéscsomagot hivatalosan szeptemberben fogadják el – írják az Európai Bizottság közleményére hivatkozva.

Az aszály hatásainak enyhítésére törekszik az Európai Bizottság - képünk illusztráció
Az aszály hatásainak enyhítésére törekszik az Európai Bizottság – képünk illusztráció

A tagállamok egy bizottsági ülésen állapodtak meg arról, hogy magasabb előleg-igénybevételi lehetőséget, továbbá több kivételes eltérési lehetőséget biztosítanak a mezőgazdasági termelőknek a környezetkímélőbbé tételt szolgáló szabályoktól. Ezek az intézkedések abban segítik a termelőket, hogy elegendő takarmányt tudjanak biztosítani a haszonállataik számára. Az érintett mezőgazdasági termelők a közös agrárpolitika (KAP) keretében teljesített kifizetések nagyobb százalékát kaphatják meg a pénzforgalmuk javítása céljából.

Ez a következőket tartalmazza:

  • a közvetlen kifizetéseiknek akár 70 százalékához már október közepéig hozzájutnak, és
  • a vidékfejlesztési kifizetéseik 85 százalékát is megkaphatják, amint hivatalosan elfogadják az intézkedéscsomagot.

A takarmányok hozzáférhetőségének javítására bizonyos szabályoktól való eltéréseket is engedélyeznek majd. Ez az alábbiakat foglalja magában:

  • a parlagon hagyott földterületek önálló növénykultúrának vagy ökológiai jelentőségű területnek minősülhetnek, annak ellenére, hogy az állatok legeltetése vagy a betakarítás megtörtént,
  • köztes kultúrának tiszta kultúra is vethető, ha azt valóban legeltetésre vagy takarmánytermelésre szánják,
  • a köztes kultúrák esetében alkalmazott 8 hetes minimális állományban tartási időszak lerövidíthető annak érdekében, hogy a szántóföldi termelők az őszi vetésű növényeket minél hamarabb elvethessék.

Kapcsolódó: Össze kell hangolni a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság fejlesztését az aszály elleni küzdelemhez

A vízgazdálkodás és a mezőgazdaság egymással összhangban kell, hogy fejlődjön – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára egy szakmai konferencián, Budapesten. Feldman Zsolt a sivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja alkalmából szervezett tanácskozáson kiemelte, hogy a mezőgazdaság szempontjából kulcskérdés a felszín alatti és feletti vízkészletek megőrzése és fejlesztése. Idén új intézkedést vezetnének be a Vidékfejlesztési programban az öntözési közösségek létrehozásának támogatására.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A köles termesztése Májusban vetik, egyéves növény, érzékeny a hűvös időjárásra. Elevenítsük fel, hogy milyen növény is a köles, és milyen odafigyelést igényel a termeszt...
Így gondozza gyümölcsfáit! Hasznos információkat tartalmazó cikkekre bukkantunk a Kapanyél blogján. Legyen kis, vagy nagy kertről, virágokról, vagy gyümölcsökről, ültetvényekről...
Jövőre teljesíteniük kell a gazdáknak a zöldítési ... Már most készülniük kell a gazdálkodóknak a 2015-ös zöldítési követelmények teljesítésére - hívja fel az érintettek figyelmét a szaktárca a kormányzat...
Tejelő szarvasmarha állomány az Európai Unióban... Melyik uniós országban mennyi tejelő szarvasmarhát tartanak? Vajon ki a tejhatalom Európában? Mi a helyzet a magyar tejelő szarvasmarha állománnyal? E...
Sertésállomány az Európai Unióban Egy korábbi cikkünkben az Európai Uniós tagállamok tejelő szarvasmarha állományáról írtunk, mai cikkünkben pedig a sertésállományt térképezzük fel az ...
A takarmánycirok termesztéséről A kölesről szinte már mindent tudunk Jóvér János, a Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa által. Ezúttal a cirokkal kapc...