A vízgazdálkodás és a mezőgazdaság egymással összhangban kell, hogy fejlődjön – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára egy szakmai konferencián, Budapesten. Feldman Zsolt a sivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja alkalmából szervezett tanácskozáson kiemelte, hogy a mezőgazdaság szempontjából kulcskérdés a felszín alatti és feletti vízkészletek megőrzése és fejlesztése. Idén új intézkedést vezetnének be a Vidékfejlesztési programban az öntözési közösségek létrehozásának támogatására, és a tervek szerint július 1-jével feláll a Nemzeti Öntözési Központ.
Az Agrárminisztérium híre számolt be arról, hogy a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben (mkr) 2012. és 2018. között kifizetett kárenyhítő juttatás 43,3 százalékát aszálykárra fizették ki. A kárenyhítési rendszerben eddig mintegy 130 ezer hektár területet jelentettek aszálykárosnak, 8200 hektárt pedig belvízkárosultnak. Továbbá közel 2300 hektárra jeleztek felhőszakadás kárt a termelők.
Ezek a magyar vízgazdálkodás számai
Kling Zoltán, a Belügyminisztérium főosztályvezetője előadásában arról beszélt, hogy az éves felszíni vízkivétel mintegy 4600 millió köbméter, ennek 5,7 százaléka öntözési célú. A felszín alatti vízkivétel évente 950 millió köbméter, amelynek csak 1 százalékát használják öntözésre. Az országban ma 111 ezer hektárt öntöznek, jelenleg a művelt mezőgazdasági területek 1,7 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás. Az öntözött területek 80 százaléka szántóföldi művelés alatt áll. A mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízkészlet kihasználása az országban 30 százalék, ez az unióban 80 százalékra tehető. Hazánkban jelenleg 69 öntözőrendszer működik, az állami kezelésű öntözőcsatorna hossza több, mint 4300 kilométer. A szakember emlékeztetett arra is, hogy a gazdálkodók számára elérhető öntözővíz mennyiségének növelése érdekében a kormány tavalyi döntése szerint 2020. és 2030. között évi 17 milliárd forint, vagyis összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít az öntözéshez kapcsolódó állami vízgazdálkodási főművek fejlesztésére. Ebből 2019-2024 között 34,8 milliárd forint jut az öntözési célt szolgáló, állami vízügyi infrastruktúra működtetésére.
A támogatás is adott a vízgazdálkodás fejlesztéséhez
A vízügyi ágazatnak idén infrastrukturális hiányok fejlesztésére, eszközbeszerzésre és létszámfejlesztésre 3,7 milliárd forintot biztosít az állam. Ezen felül csaknem 600 millió forintot fordítanak a 2020. évi öntözésfejlesztések előkészítési és tervezési feladataira a beruházás előkészítési alap terhére. Továbbá közel 100 milliárd forinttal támogatják a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) a térségi vízvisszatartáshoz, valamint a vízszétosztó hálózatok fejlesztésére és rekonstrukciójához kapcsolható projekteket – mondta Kling Zoltán.
Korábbi anyagaink öntözés témában itt olvashatók:
Hiába esik, mert megnyúlik a szezon és idén is öntözni kell
Nem tudni, belefér-e a gazdáknak még egy ilyen száraz nyár
Pénzeső hullik az öntözésre: egyszerűbb eljárás, pályázati pénzek és sokkal jobb termésátlag
