Az orosz gabonaüzletből való kilépés 345 millió kiszolgáltatott embernek árt

Oroszországnak a közelmúltban történt kilépése a fekete-tengeri gabonamegállapodásból sokkolóan hat 345 millió emberre, akiknek már így is súlyos élelmiszerhiánnyal kellett szembenézniük – mondta a Világélelmezési Program (WFP) ügyvezető igazgatója egy interjúban.

Cindy McCain, azzal vádolta Moszkvát, hogy “az élelmiszereket háborús fegyverként használja”.

Júliusban Oroszország kilépett abból a megállapodásból, amely lehetővé tette, hogy Ukrajnából a Fekete-tengeren keresztül afrikai és ázsiai piacokra áramoljon a gabona. Az egy évvel korábban az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött megállapodás célja az volt, hogy enyhítse az ukrajnai orosz invázió következtében emelkedő élelmiszerárak hatását, különösen a sebezhető, alacsony jövedelmű országokra.

Forrás: Pixabay

“Most nemcsak azt látjuk, hogy világszerte gabonahiány van, hanem azt is, hogy ennek következtében jelentős alultápláltságot és éhezést tapasztalunk” – mondta McCain.

A WFP szerint a világ 345 milliós, élelmezési gondokkal küzdő lakosságából mintegy 40 millióan már az éhínség szélén álltak. Az áprilisban hivatalba lépett McCain feladata a Nobel-békedíjas szervezet vezetése egy kritikus és kihívásokkal teli időszakban, amikor a háború és az éghajlatváltozás súlyosbítja az élelmiszerhiányt és megzavarja az ellátást.

A COVID-19 világjárvány és az ukrajnai háború jelentős árfelhajtó tényezők voltak. A FAO élelmiszerár-indexe, amely az élelmiszeráruk kosarát követi nyomon, júliusban 123,9 volt, ami 32%-os emelkedést jelent a 2020. júliusi 94,2-ről.

Máshol a politikai zavargások súlyosbítják a bizonytalanságot. Afrikában egyre nagyobb aggodalomra ad okot a közelmúltbeli nigeri puccs hatása. “Az a régió jelenleg annyira instabil… ez már most katasztrófa. De ez nagyon komoly dolog, ami egy egész kontinenst destabilizálhat” – figyelmeztetett McCain.

A WFP továbbra is szállít élelmiszert Nigerbe. Azonban egyre nehezebbé válik az ellátmányok és a dolgozók be- és kijuttatása az országba.

A klímaváltozás egy másik probléma, amely McCain útjának középpontjában állt. Különösen a csendes-óceáni szigetországok vannak a frontvonalban, amelyeket a tengerszint emelkedése, az óceánok felmelegedése és a gyakori szélsőséges időjárási jelenségek érintenek, amelyek veszélyeztetik a termést és a halfogást.

“Egész falvakat kell elköltöztetni, mert a vízszint megemelkedett” – mondta a nemrégiben Fidzsi-szigeteken tett látogatására utalva. “És ennek következtében a kisbirtokosok gazdaságai tönkremennek. Nagyon aggódnak a szigeteikre közvetlenül leselkedő problémák miatt, és az éghajlatváltozás ennek nagyon-nagyon nagy részét képezi”.

A WFP nem szállít élelmiszert a csendes-óceáni országokba. “Ehelyett segítünk nekik az ellenálló képességük kiépítésében, segítünk a kormányoknak abban, hogy önellátóvá válhassanak, és felkészülhessenek a térségben pusztító ciklonok tragédiáira is” – mondta.

Ugyanakkor a geopolitikai rivalizálás is erősödik, mivel a nagyhatalmak a szigetországok közötti befolyásért versengenek. A Nyugattól Kínáig egyre több ország kínál segítséget a szigeteknek.

“A politikát meghagyjuk a politikusoknak, ami tőlem viccesen hangzik” – mondta McCain, akinek néhai férje John McCain, az Egyesült Államok szenátora és elnökjelöltje volt.

“Az éghajlatváltozás hatásai ma már láthatóbbak, nyilvánvalóbbak” – tette hozzá. “Úgy gondolom, hogy ennek inkább – nem annyira a szuperhatalmakhoz -, hanem az éghajlatváltozás hatásaihoz van köze, és ahhoz, hogy ez milyen hatással van az élelmiszer-ellátásra.”

McCain elmondta, hogy azért vállalta a WFP-t hat évig vezető David Beasley helyét, mert hisz abban, amit a szervezet tesz. “Hiszek abban, hogy képesek vagyunk változtatni a világon” – mondta.

Ugyanakkor elmondta, hogy a szervezetnek kihívásokkal kell szembenéznie. “Most az adományozói fáradtság időszakát éljük” – mondta. “Ami most kihívást jelent számomra, az az, hogy fenntartsuk a finanszírozás szintjét, hogy továbbra is segíthessünk a [rászorulóknak] és az országoknak, mind a sürgősségi szükségletekkel, mind a hosszú távú ellenálló képességgel kapcsolatban.”

Mivel a növekvő élelmiszer- és üzemanyagárak közepette a források egyre szűkösebbek, a szervezetnek csökkentenie kellett, sőt meg kellett szüntetnie néhány általa nyújtott segítséget. “Nemrég Dél-Szudánban egy anya könyörgött nekem élelemért. Nem hagyhatjuk, hogy ez megtörténjen. Egyszerűen nem tehetjük” – mondta.

McCain felszólította a világot, hogy fogjon össze a sebezhetőek és “az éghajlatváltozás és a konfliktusok által közvetlenül érintettek” védelmében.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 48. hét Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot,...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
Mindig az a fránya időjárás! Ónos eső és belvíz okoz károkat az erdőkben, és a földeken; termésátlagok az őszi betakarítási és vetési munkákról; kevesebb idén a kárbejelentés, min...
Hogyan fogjuk kezelni a túlnépesedésből adódó élel... Földünk népessége folyamatosan növekszik, az ENSZ legfrissebb előrejelzései szerint 10,9 milliárd ember él majd a Földön az évszázad végére. Napjainkb...