Egyre inkább a középpontba kerül a növények igényeire szabott öntözővizek fejlesztése Spanyolországban. Akkor kezdtek nagyobb figyelmet fordítani a speciális vizekre, amikor észrevették, nem minden növénynek felel meg a sótalanított tengervíz. Az egyre sűrűbben előforduló aszályos időjárás miatt Spanyolországban is kinccsé vált az édesvíz. Emiatt sokan próbálnak sótalanított tengervizet használni öntözővízként a spanyol mezőgazdaságban. Az így kapott víz nem minden növénynek megfelelő, mert fontos tápanyagok hiányoznak belőle.
A Haszon agrár cikke foglalta össze az Elespanol.com anyaga alapján, hogy a sótalanított tengervizet öntözővízként használni igen költséges, azonban sokfelé az egyetlen lehetőség. Viszont az ezzel kísérletezőknek hamar rá kellett jönniük, hogy a sótalanítás magas költsége mellett van egy másik nehézség is. Az így kapott víz nem minden növénynek megfelelő, hiszen fontos tápanyagok hiányoznak belőle.
Emiatt kezdtek el a sótalanító üzemek az elterjedtebb zöldségfajok igényeire szabott vizeket fejleszteni. Többféle vízdúsítási receptet dolgoztak ki a különböző növényeknek. Emellett a gazdák is egyre gyakrabban alakítják át saját maguk az öntözővizüket a növényeik igényeihez mérten, a jobb terméseredmény érdekében – írták.
Csak a termőterületek két százalékát öntözzük Magyarországon
A cikk arról ír, hogy drasztikusan átalakul hazánk időjárása is. A világátlag körülbelül 1,07 Celsius-fok a hőmérséklet-emelkedés tekintetében, de Magyarországon ennél 0,5-1 fokkal nagyobb a növekedés. Gyakoribbá váltak a száraz periódusok a nyári időszakokban. A jövőben is arra lehet számítani, hogy egyre melegebbek lesznek az évszakok, illetve gyakoribbak a nyári aszályok.
Ezért Magyarországon is fókuszba került az öntözésfejlesztés az utóbbi időben. Hazánkban az öntözött mezőgazdasági területek aránya legfeljebb 2 százalék volt az előző év végén, vagyis körülbelül 80-100 ezer hektár. Azonban 150-180 ezer hektárnyi terület rendelkezett vízjogi engedéllyel. Továbbá mintegy 144 öntözési közösség volt az országban, melyek 50 ezer hektárt fedtek le együttesen – írták.
Ezt nyilatkozta a témában Szigeti Tamás, a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség vezetője:
Úgy gondolom, hogy ezek a közösségek olyan kedvezményeket kaptak, melyekhez nem jutottak volna hozzá az egység nélkül. Ha együttműködnek, az mindenkinek jó, hiszen növelik a termésbiztonságot, a versenyképességet és magasabb támogatási intenzitással lehet forráshoz jutni és még további előnyöket szerezhetnek. Aki esetleg fél ezektől a „bürokratikus akadályoktól”, annak azt tudom mondani, hogy nem kell megijedni, lehet haladni, illetve fontos, hogy ha kell, fogjanak össze a versenytársak egy közös cél érdekében – fogalmazott Szigeti Tamás, a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség vezetője.
A szakember szerint nagyon fontos lenne a gazdálkodók összefogása, valamint az öntözési közösségek létrehozása. Azonban az a tapasztalat, nem jó az együttműködések megítélése a korábbi, keményebb rendszerek emléke miatt. Emellett az látható, hogy amikor érkezik az aszály, a gazdák megrohamozzák az öntözésfejlesztési pályázatokhoz értő szakembereket, de később a 80 százalékuk lemorzsolódik a folyamatban.
