Milyen kapcsolatban vannak az élelmiszerárak és a termelési költségek? A jelenlegihez hasonló helyzetben hogyan alakultak, és várható-e, hogy az egyéb termékekhez képest ezentúl többet fizetünk az élelmiszerekért? Az OTP Agrár szakértői cikkében a szélesebb összefüggéseket is elemezve, ezekre a kérdésekre is választ adnak. A kialakult folyamatok elemzése alapján összességében úgy vélik, olyan időszak következik, amikor az élelmiszerek reálára és ebből következően a fogyasztói kosárban való részesedése növekedni fog.
„Trendfordító időket él a világ” – ezzel a megállapítással kezdte legutóbbi véleménycikkét felidézve az OTP Agrár átfogó szakmai anyaga. Értve ez alatt, hogy olyan kihívásokkal (válságokkal) néz szembe az emberiség, amelyek korábban csak fenyegetettséget jelentettek.
A világ mezőgazdasági termelésére és élelmiszerpiacaira átfogó, egymást erősítő vagy egymással ok-okozati kapcsolatban álló hatással van:
- – a mezőgazdálkodás természeti kockázatoknak való egyre nagyobb kitettsége,
- – a klímaváltozás (globális felmelegedés, aszály),
- – a humán válság (tömeges migráció),
- – az állattenyésztést sújtó pandémia (madárinfluenza, afrikai sertéspestis),
- – a Covid-19 járvány,
- – az energiaválság, és
- – az orosz-ukrán konfliktus.
Ebből a kritikus, az élelmezésbiztonság kockázatát növelő helyzetből kiindulva legutóbb az élelmiszerfogyasztási szokások egy-egy eleméről, és azok várható alakulásáról írtak.
“Ugyanakkor nem vizsgáltuk e komplex helyzet költség- és áralakulásra, illetve az ezek kapcsolatára vonatkozó kérdéseket. Jelen véleménycikkünkben erre törekszünk” – írták anyagukban.
Hatalmasat nőnek az élelmiszerek árai
A globális élelmiszerárak alakulása a leghitelesebben a CRB élelmiszer-alindex változását figyelve követhető nyomon. (1. ábra) Ez a mutató lényegét tekintve egy olyan árindex, amelyet a búza, a cukor, a hízómarha, a hízósertés, a kakaó, a kukorica, a szójaolaj, a vaj és a sertészsír globális áralakulása alapján számítanak.
A CRB élelmiszer-alindex alakulása, 1967=100% – (1992. január – 2022. június)
Forrás: Barchart – OTP
Ingadozások és változások
Az index alakulásának 30 éves idősorát elemezve megállapítható, hogy 2006-2007-ig az élelmiszerárak enyhén ingadozva változtak, de tendenciájukban alig emelkedtek. (A vizsgált időszakot megelőzően, jelentős élelmiszer áremelkedést az 1973-as olajválságot követően tapasztalhattak a világ élelmiszerpiacain.) A harmadik évezred első évtizedének közepén az Egyesült Államokból induló ingatlanpiaci válság okozott jelentős élelmiszerár-növekedést, ami 2008-ban, illetve 2011-ben érte el csúcspontját. Ennek megfelelően 2011-ben a CRB élelmiszer alindex duplája volt a válság előttinek. Ugyanakkor a kiváltó tényezők itt is komplexek voltak, hiszen a Távol-Kelet – India és Kína – fogyasztásnövekedése, valamint a világpiaci kukoricakínálat bioetanol-gyártás miatti szűkülése is gerjesztette az árrobbanást.
A szakcikk szerint a 2011-et követő közel egy évtized a konszolidáció jegyében telt. A kereslet-kínálati egyensúly, a nyugodt piaci környezet az élelmiszerárak mérséklődését eredményezték. A CRB index 2020-ra a 2007. évet jellemző szintre csökkent. A felvezetőben leírt globális tényezők hatását így a 2020-at követő két évre vonatkozóan elemezhették a szerzők.
Kétszereződtek az árak
2021-ben és 2022 eddig eltelt időszakában a világ jellemző élelmiszerárai megduplázódtak, a növekedés meredek és lényegében egyenletes ütemű volt. Mindez jól mutatja, hogy az árak növekedése az éghajlati hatásokhoz, az állattenyésztést sújtó állatbetegségekhez és különösen a Covid-19 járványhoz kapcsolodótt. Az orosz-ukrán háború hatása 2022-ben – az orosz invázió február 24-ei kezdete után – jelentkezett azzal, hogy a Covid-19 járvány enyhülése után nem engedte megtörni az árak növekedésének trendjét, hanem tovább gerjesztette azt – írták.
A magyarországi mezőgazdasági alapanyag- és élelmiszerárakat elemezve már elöljáróban megállapítható, hogy a mezőgazdasági alapanyagok árai, valamint az elsődleges és másodlagos feldolgozottságú élelmiszerárak az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek. A KSH adatai alapján 2022. év júliusában a fogyasztói árindex 113,7 százalék volt a megelőző év júliusához képest, míg a maginfláció elérte a 116,7 százalékot.
Az élelemiszerárak ezt meghaladóan, 12 hónap alatt, 2022 júliusára 27,0 százalékkal emelkedtek.
Ezen belül a leginkább a margarin (65,8%), a kenyér (57,9%), a sajt (52,6%), a száraztészta (49,1%), a tejtermékek (43,8%), a baromfihús (38,8%), a péksütemények (38,5%) és a tojás (37,5%) drágult. Átlag alatti mértékben, 13,0 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára. A csokoládé, kakaó 12,7, a cukor 8,4, az étolaj 6,9 százalékkal került többe. Ugyanakkor látni kell, hogy a kormány inflációt mérséklő intézkedései (ársapka) torzítják a piaci folyamatok áralakulásra gyakorolt hatását, ami különösen az étolaj és a húsok esetében szembetűnő – írták.
Erősödik a drágulás
A legfrissebb KSH-adatok alapján úgy tűnik, az élelmiszer-áremelkedés tendenciája nem mérséklődik, sőt határozottan erősödik. Egyes termékek esetében éppen most következett be jelentős drágulás. Míg egy hónap alatt, 2022 júniusához viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal nőttek, addig az élelmiszerek 4,1 százalékkal drágultak. Ezen belül az édesipari lisztesáru 21,3, a kenyér 12,7, a száraztészta 7,8, a rizs 7,4, a sajt 6,9, az alkoholmentes üdítőitalok 5,7, a tejtermékek 5,5, a péksütemények 5,4 százalékkal többe, az idényáras élelmiszerek pedig 3,7 százalékkal kevesebbe kerültek.
Magyar agrárstatisztika alapján
A mezőgazdasági termelői árakról a KSH még nem közölte a második negyedéves adatokat, így az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszere (PÁIR) nyújthat friss tájékozódást. A KSH adatai szerint a mezőgazdasági termelői árak 2022 I. negyedévében 34 százalékkal emelkedtek, elsősorban a növényi termékek 38 százalékos drágulása következményeként. Az állatok és állati termékek ára 24 százalékkal nőtt – közölték.
A gabonafélék és az olajos növények ára dinamikusan, összességében 54, illetve 61 százalékkal növekedett 2022 első negyedévében, és azóta is folytatódott az árak emelkedése. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 136,9 ezer forint/tonna, a takarmánybúzáé 134,3 ezer forint/tonna, a takarmánykukoricáé 117,5 ezer forint/tonna volt július utolsó hetében. Ezzel egy időben az ipari napraforgómag termelői ára 242,7 ezer forint/tonna, ezen belül a magas olajsavtartalmú új napraforgómag 285,0 forint volt, míg repcemag tonnájáért 284,8 ezer forintot kértek – írták.
A vágósertés ára 2022 márciusában az előző hónaphoz képest 40 százalékkal emelkedett, és megközelítette a Covid19-járvány előtti csúcsot. 2020 tavaszán a korlátozások miatt a kereslet számottevően csökkent, ami az árak zuhanását, majd a vágósertés termelésének csökkentését okozták. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett erőteljes drágulásnak elsősorban a kereslet élénkülése, illetve a termelési költségek drasztikus növekedése volt az oka. A hazai termelésből származó vágósertés vágóhídi belépési ára hasított meleg súlyra vetítve 755,62 forint volt kilogrammonként, ami mintegy 5 forintos csökkenést jelent a megelőző héthez képest. Így az élősertés termelői árának növekedése vélhetően elérte felső határát – fogalmaztak.
A vágócsirke felvásárlási ára 2021. január óta folyamatosan növekszik, 2022 I. negyedévben 34 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A madárinfluenza következtében csökkent a vágócsirke kibocsátási mennyisége, miközben a termelési költségek jelentősen növekedtek. Ezek a tényezők érvényesültek a termelői árakban is. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 42,9 százalékkal 387 forint/kilogrammra, a vágópulykáé pedig 28,9 százalékkal 511 forint/kilogrammra emelkedett 2022 huszonkilencedik hetére 2021 azonos időszakához képest – közölték.
Meredeken emelkedtek a termelés költségei is
A profit (jövedelem) a bevétel és a költség különbsége. Hosszabb távon nem képzelhető el olyan termelő tevékenység, amely során az adott vállalkozás költségei magasabbak, mint a bevétele (ekkor ugyanis negatív eredményt ér el, vagyis veszteséget termel). Ezért nem kerülhető meg a költségek, esetünkben az inputok árhatásának elemzése sem – írták.
Ha globálisan vizsgálják a mezőgazdaság esetében az output- és az input-árak összefüggéseit, általában a mezőgazdasági nyersanyagok és a kőolaj árindexeit hasonlítják össze. (2. ábra) Ebből az látható, hogy 2016-ig az élelmiszerek és a kőolaj árának alakulása szoros kapcsolatban volt egymással, és ebben a kőolaj volt a meghatározó. Az árindex változásainak amplitúdója ugyanakkor az élelmiszerek esetében sokkal kisebb volt, mint a kőolajnál. A 2016-2021 közti időszakban ugyanakkor a kőolaj árindexének változását nem, vagy éppen ellentétes előjellel követte az élelmiszerek árváltozása, ami arra utal, hogy az élelmiszer egyre inkább stratégiai termékké válik a világban, képes lesz a kőolajtól függetlenül is árnövekedésre, vagy árcsökkenésre – fogalmaztak.
2. ábra – Mezőgazdasági nyersanyagok és a kőolaj árindexe, 2016 = 100% (1992. január – 2022. május)
Forrás: IMF – OTP
Jelentős drágulások a 2022-es év elején
A KSH adatai szerint 2022 I. negyedévében a mezőgazdasági beruházások, illetve a termelőfelhasználás összetevői jelentősen drágultak, a ráfordítási árak főként a műtrágyák (+195%) és az ezek alapanyagául szolgáló földgáz árnövekedése miatt lettek 37 százalékkal magasabbak. A takarmányok ára is jelentősen, közel 34 százalékkal nőtt, ezen belül az egyszerű takarmányoké 43, a keveréktakarmányoké 27 százalékkal. A takarmányokkal kapcsolatban utalni kell arra, hogy az alapanyagok drágulása miatt az árak további jelentős növekedésére kell számítani, hiszen gabona idei évben megemelkedett árai az ókészlet felhasználást követően, mostantól jelennek meg emelt összeggel a takarmánygyártás költségei között.
A növényvédő szerek 13, az állatgyógyászati készítmények 9,5 százalékkal drágultak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az energia és kenőanyagok ára 32, ezen belül az üzemanyagoké 24 százalékkal nőtt, amely ezt követően is folytatódott.
A mezőgazdasági beruházásokon belül az épületberuházások árszínvonala 12, a gépberuházásoké 7,1 százalékkal emelkedett. Mivel a ráfordítási árak a termelői áraknál jobban emelkedtek, így az agrárolló értéke 98,1 százalék volt 2022 I. negyedévében, míg az előző év azonos időszakában 105,3 százalék – írták.
Közepes, illetve erős a korreláció -1 az input, illetve az output árak között
A mezőgazdasági ráfordítások, illetve a mezőgazdasági alapanyagok, valamint az élelmiszertermékek áralakulásának bemutatása után érdemes összefoglalni azokat a kutatási eredményeket, amelyek az input és output árak kapcsolatát vizsgálták – írták az OTP szakértői. Ennek alapján megállapítható, hogy néhány termék esetében közepes-erős összefüggés mutatható ki az ráfordítások, valamint az értéklánc különböző szakaszain előállított termékek árai között, a piaci hatások azonban időről időre viszonylag könnyen eltéríthetik egymástól az árgörbéket. Az összefüggés lényegesen gyengébb azon termékkapcsolatoknál, amelyek esetében a magyarországi termelők nagyobb arányban értékesítenek a külpiacokra, vagy a nyersanyagok árát alapvetően külső „referenciaárak” határozzák meg.
Az egyes termékpályákra vonatkozó specifikus megállapítások a következők:
- a gabonafélék hazai termelői ára kevésbé függ az inputok árától, mint a globális terménypiaci hatásoktól;
- a feldolgozott tej ára is kevéssé függ a nyerstej árától, mert a magyarországi tejtermelők nagy arányban értékesítenek külföldre, és az exportpiaci árak hatással vannak a belföldre értékesített nyerstej árára is, miközben a döntően belpiacra értékesítő tejfeldolgozók értékesítési árai emelésének a hazai piaci verseny állít korlátot;
- ugyanez érvényes a sertéshúsra és az élősertésre, ugyanis az élősertés hazai termelői árát a sertéshús németországi tőzsdei jegyzése befolyásolja, a sertéshús piacán pedig – mind itthon, mind az EU-ban – hosszabb időn át túlkínálat uralkodott;
- a sertés termékpályán a legerősebb kapcsolat a vágósertés termelői ára és a sertéscomb feldolgozói értékesítési ára között mutatható ki (R2=0,72), ezt követi a vágósertés és sertéskaraj ára (R2=0,67), a vágósertés és a nyers sertéshúsok (karaj, comb) fogyasztói ára között laza kapcsolat van (R2=0,27 és 0,30);
- a vágócsirke termelői ára és a brojlertáp feldolgozói értékesítési ára között erős kapcsolat (R2=0,63) mutatható ki.
- a baromfi termékpályán a vágócsirke termelői ára és a csirkemellfilé fogyasztói ára között is erős kapcsolat mutatható ki (R2=0,58).
Akik kedvezőbb helyzetben vannak, és akik kevésbé
Általánosságban megállapítható, hogy azok a piaci szereplők vannak kedvezőbb helyzetben, amelyek erősen keresleti piacokra értékesítik félkész- vagy végterméküket, mert esetükben a piac könnyebben elfogadja a termelési költségek emelkedését, vagy akár a költségek növekedésnél is nagyobb a mozgástér az árak emelésére.
A kínálati vagy egyensúlyi piacokra történő értékesítés esetén a termelési költségek emelkedése nehezebben és fáziskéséssel épül be az értékesítési árakba. Különösen igaz ez a hazai élelmiszerpiacon, ahol a fogyasztók árérzékenyek, a kiskereskedelem szereplői pedig kiélezett árversenyt folytatnak piaci részesedésük megtartásáért, növeléséért.
A közgazdaságilag racionális input-output árkapcsolatokat a piaci folyamatokba beavatkozó gazdaságpolitikai intézkedések befolyásolják. A koronavírus pandémiával kapcsolatos gazdaságélénkítő programok például olyan hirtelen és olyan mértékben növelték meg a keresletet, amivel a kínálat több esetben képtelen volt lépést tartani. Ez a nyersanyagok és energiahordozók árának rendkívül gyors emelkedését indította el. Magyarországon többek között a forint gyengülése, továbbá a 2022. évi választások miatt a lakosság felé 2021 végén és 2022 elején kiáramló többletjövedelem is növelte az inflációt. A piaci szereplők tapasztalata pedig az, hogy az általános inflációs környezetben valamivel könnyebb a vevőkkel elfogadtatni az árak emelését, mint árstabil időszakban – írták.
Árak és változások
A hatósági árak bevezetése a legtöbb termelőre nem volt komoly hatással, a veszteség főleg a kiskereskedelemben jelentkezett. Mivel az elmúlt négy-öt évben a kiskereskedelmi láncok a javuló életszínvonal miatt magasabb árréssel dolgoztak, átmenetileg elviselik ezt, de más áruk árában kompenzálják ezt a bevételkiesést. A lakosság ugyanakkor jelenleg még viszonylag kedvező anyagi helyzetben van a többletjövedelem kiáramlásának köszönhetően. Az inflációs trendek azonban már előre vetítik a reálbérek jelentős csökkenését, ezért a legtöbb piaci szereplő tart a belső kereslet visszaesésétől – írták.
Összefoglaló az OTP szakértőitől
“A kialakult folyamatok elemzése alapján összességében úgy véljük, egy olyan időszak következik, amikor az élelmiszerek reálára és ebből következően a fogyasztói kosárban való részesedése növekedni fog. Ennek az időszaknak a hossza természetesen függ attól, meddig és milyen mértékben hatnak a továbbiakban azok a tényezők, amelyeket e véleménycikk felvezető soraiban említettünk. Mind ezektől függetlenül nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy az élelmiszerek évtizedeken át jellemző reálár-csökkenése megáll, és az élelmiszerek más fogyasztási cikkekhez és szolgáltatásokhoz viszonyított ára növekedni fog.”
1 A korreláció jelzi két tetszőleges érték, jelen esetben az input árak és az output árak közötti kapcsolat nagyságát és irányát (avagy ezek egymáshoz való viszonyát). Az R2, azaz „r-négyzet” a determinációs együttható. Ennek értéke 0, ha a vizsgált változók közt nincs oksági kapcsolat és minél jobban közelít az 1-hez a kapcsolat annál szorosabb – írta az OTP.
