A betegségeknek ellenálló búza nemesítésén dolgoznak egy új európai kutatási projekt munkatársai. A CRISPR/CAS technológiával, azaz irányított génszerkesztéssel létrehozott búza a vörös- és sárgarozsdával, a fuzáriummal és a szeptóriával szemben is védetté válna. Az ennek következtében kevesebb felhasznált növényvédő szer környezetvédelmi és jövedelmezőségi szempontból is előnyös lenne a mezőgazdasági termelők számára.
A Mezőhír talált rá a Topagrar oldalon arra, hogy csaknem 60 német kutató látott hozzá, hogy az új nemesítési technika alkalmazásával alkosson betegségellenálló búzát. A német növénynemesítők szövetségének (BDP) elnöke, Stephanie Franck úgy véli: ahelyett, hogy a szakma újabb állásfoglalásokat fogalmazna meg, ideje konkrét eredményekkel bemutatnia, milyen előnyei vannak a CRISPR/CAS génszerkesztésnek.
Minden búza gombarezisztens lehetne
A cikk szerint nem csak egyes fajták, hanem valamennyi búza alkalmas rá, hogy a projektbe vonják, és folyamat végén a vörös- és sárgarozsdával, a fuzáriummal és a szeptóriával szemben is ellenálló tegyék. A szeptóriával szemben a búza csak egy bizonyos fejlettségig ellenálló, aztán egy belső szabályozó gén kikapcsolja ezt a funkcióját, és a növény fogékonnyá válik a kórokozó támadására. A kutatók ezt a kikapcsolási műveletet akarják megakadályozni a génszerkesztéssel. Egy jól célzott pontbeavatkozással a kikapcsoló gén „olvashatatlanná” válik a DNS másolásra váró szakaszán, így a búza védettsége idősebb korára is megmarad a szeptóriával szemben.
Így védekezne a CRISPR/CAS megoldással nemesített génszerkesztett búza
A búza pontosan ugyanazt csinálja, mint amit korábban is tett, csak nem elég sokáig – jegyezte meg dr. Anja Matzk, a projektben partnerként közreműködő KWS cég biotechnológus csapatának vezetője. Az olvashatatlanná tett kikapcsoló gént tartalmazó búzagenom azután sokszorozható, és idővel – 3-5 év múlva – minden kereskedelmi forgalomba kerülő vetőmag tartalmazhatja ezt a DNS-verziót. Az eredmény tesztelésére leginkább azért van szükség, hogy kiderüljön, milyen hatása van a búzára, ha egyik génje, amelyik normál esetben nem szokott az érés végéig működni, aktív maradjon. A legkézenfekvőbb következménye az lehet, hogy ez egy „extra ráfordítást” okoz a növény életében. Az immunrendszer megnövekedett igénybevétele ezért enyhe hozamcsökkenéshez vezethet – írták. A szabadföldi kísérleteket jelenleg az EU géntechnológiai előírásai szabályozzák, ezért nagy felületen még kísérletezni sem lehet ilyesmivel. A kutatók és a termelők is abban bíznak, hogy az új, génszerkesztett fajták köztermesztését végül engedélyezni fogja Európa – a teljes cikket itt lehet elolvasni.
