A modern precíziós növénynemesítési eljárások nélkül versenyképtelenné válhat a magyar kertészet. Erre hozhat megoldást a génszerkesztés, amit a kertészetben elsősorban a beltartalmi mutatók javítására és a károsítókkal szembeni ellenállás növelésére lehetne alkalmazni. A NAK szakembere szerint a magyar kertészet jövője múlhat rajta.
A génszerkesztési technikák ma a legmodernebb nemesítési beavatkozásoknak számítanak, amelyek a természetben maguktól is végbemenő folyamatokhoz (mutációkhoz) hasonló változásokat okoznak – írja az Agrárszektor cikke. A génszerkesztés különbözik a genetikailag módosított szervezetek (GMO) létrehozásától, mivel ez utóbbi esetben más élőlényekben található géneket építenek be. A precíziós eljárások viszont a genetikai összetételt egy adott élőlényen belül változtatják meg, ezért olyan beavatkozásoknak tekinthetők, amelyek a természetben is megtörténnek. Azonban a természetes mutációkhoz sokszor évmilliókra van szükség, míg a génszerkesztés néhány évre is lerövidítheti ezt az időszakot – írják.
Előnyösek lehetnek a magyar kertészeti ágazat számára is azok a precíziós növénynemesítési eljárások, amelyek egyre inkább elterjednek a világban – nyilatkozta az Agrárszektor.hu-nak Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke.
Az emberiség történetében az első növénynemesítési eljárás a szelekció volt, amikor a kedvező természetes mutációkat kiválogatták, majd azokat stabilizálták és termelésbe vonták. A génszerkesztés nem más, mint az alkalmazott nemesítési technológiák legkorszerűbb változata, amellyel az emberiség igyekszik kihasználni a jelenlegi technológiai fejlettségi szint előnyeit – mondta a szakember.
Az elnök szerint akár a hazai kertészeti szektor versenyképessége is múlhat azon, Magyarországon is alkalmazni lehet-e majd a precíziós növénynemesítési eljárásokat. Ezek nélkül szerinte a hazai kertészeti ágazat olyan „termelési skanzenné” válhat, amely a világszínvonalhoz viszonyítva feleakkora hatékonysággal üzemelne. A génszerkesztést a kertészetben leginkább arra lehetne felhasználni, hogy javuljanak a termékek beltartalmi mutatói. Illetve arra, hogy a haszonnövények ellenállóbbak lehessenek a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben.
A génmódosítás tilos, de annak számít-e a génszerkesztés?
Magyarországon alaptörvényi szintű tilalom van érvényben a GMO-kkal szemben, viszont Nagy István agrárminiszter több közelmúltbeli nyilatkozatában is támogatásra méltó nemesítési beavatkozásnak minősítette a génszerkesztést. Egyelőre azonban a precíziós technikákkal kapcsolatban sincs egységes szakmai-politikai megegyezés. Többen az új eljárásokat is GMO-s módszereknek tekintik, mások pedig az ökogazdálkodás veszélyeztetésétől és a felhasználható fajtaválaszték csökkenésétől tartanak.
Korábban itt írtunk arról, hogy a génszerkesztés szabad, a génmódosítás tiltott, pedig csak hajszálnyi köztük a különbség. Ide kattintva pedig arról tudhat meg többet, hogy a génszerkesztés kockázatokat hordoz, ezért óvatosságra szólítja fel a szakmát a modern génszerkesztési eljárásokkal kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium.
