A génszerkesztés szabad, a génmódosítás tiltott, pedig csak hajszálnyi köztük a különbség

Európa egy része komoly ellenállást tanúsít a biotechnológiai újítások iránt, de a tudomány nem áll meg. Elkezdődött a vita arról, hogy a genetikai állomány milyen mértékű manipulálása számít módosításnak. Óriási lobbitevékenység áll a génszerkesztés mellett.

A brit kutatók már megint felfedeztek valamit. Nagy-Britanniában sokkal megengedőbbek a kutatási témákkal kapcsolatban – így a biotechnológia terén is rugalmasabbak –, mint Európa kontinentális részén. Most, hogy kilépnek az unióból, elérkezettnek látják az időt a génszerkesztés elfogadtatására. Egy zavaró tényező jöhet közbe: az EU-val továbbra is szoros kereskedelmi kapcsolatban akarnak maradni. A génszerkesztett és a génmódosított élőlény között pedig csak egy hajszálnyi a különbség. A témát az Agrárszektor cikke járta körül.

Még az EU sem tudja, hogy génmódosítás-e a génszerkesztés?
Még az EU sem tudja, hogy génmódosítás-e a génszerkesztés?
A génszerkesztés mennyire génmódosítás?

A génmódosítás során eddig egy idegen faj génjét ültették be a célszervezetbe azért, hogy extra képességekkel ruházzák fel. Legtöbbször döntően egy növényt egy vegyszerrel szembeni toleranciával. A génszerkesztés alatt ellenben a faj saját genetikai állományának (genomjának) irányított mutációja zajlik. Ezzel gyorsabban jelennek meg előnyös módosulások, az előnytelen gének pedig kivághatók a DNS-ből. A lényeg az, hogy gyorsan rögzíthetők új, pozitív tulajdonságok az élőlényben, továbbá eltüntethetők a nem kívánt vonások. A nemesítés így soha nem látott sebességre válthat. Olyannyira szédületes a tudományos haladás, hogy azt az uniós szabályozás nem is képes követni.

Mikor derül ki, hogy nem GMO?

Franciaország 2016 októberében előzetes döntéshozatali kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, amelyben a jelenleg hatályos, a GMO-kra vonatkozó európai uniós jogszabály jogértelmezését kérte. Az ügyben megbízott főtanácsnok idén január közepén hozta nyilvánosságra indítványát, amelyet a bíróság elé terjesztett. Ennek lényege, hogy a főtanácsnok szerint a génszerkesztett szervezetekre nem vonatkozik a GMO-szabályozás.

Az agrárszektor.hu-nak eljuttatott válaszában a Földművelésügyi Minisztérium felhívja rá a figyelmet, hogy a főtanácsnok indítványa nem kötő erejű. Azaz a bíróság ettől gyökeresen eltérő ítéletet is hozhat az ügyben. A szaktárca álláspontja alapján ezek a gyorsan fejlődő, változó tudományos megítélésű technológiákkal létrehozott szervezetek eddig még nem ismert kockázatot hordozhatnak magukban. Ez pedig feltétlenül indokolja a szigorú kockázatértékelést. Az ilyen eljárásokat ezért mindenképpen szabályozni kell. Dudits Dénes akadémikus szerint, ha a kormányzat elfogadná a génszerkesztési eljárást, akkor új innovációs lehetőség nyílna meg anélkül, hogy nagy presztízsveszteséggel Alaptörvényt kelljen módosítania.

A téma most mindenképpen túl kényes ahhoz, hogy a választások előtt napirendre kerüljön. Mindeközben Angliában már készül az engedékenyebb kutatási és kereskedelmi szabályozás, a brit tudósok pedig szorgalmasan dolgoznak. A CRISPR génszerkesztés technológiájáról itt írtunk korábban.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Mi áll az indiai gazdák nagyszámú öngyilkosságának... Szerencsések vagyunk, hogy nincs ránk hatással a Monsanto, vagy az érintett gazdák csak bűnbakot keresnek adósságproblémáik tekintetében? Önöknek mi a...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
GMO-mentes roadshow Jövő hét szerdán, okt. 30-án indul Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből, Apagy községből, a több megyén is átívelő, decemberig tartó GMO-mentes roadshow. A...
A magyar érdekek is érvényesültek GMO ügyben Közel egy éve, hogy vita folyik a génmódosított növények tiltásáról. Tavaly novemberben már látszott a fény az alagút végén, azaz, hogy az Európai Uni...
A gazda szavának ereje Mennyi jut tanyafejlesztésre; mikor teszik közzé a KAP rendeleteket; milyen módszer készül a zöldítési program teljesítése érdekében; hogy végződött a...
Attól függ, honnan nézzük… Hogy alakult a kukoricatermés mennyisége; eredményes-e a borok ellenőrző jegye; mennyi támogatás jut 2020-ig a szőlészeti ágazatba; kell-e a Redentin;...