Százmilliárdos veszteséggel küzdenek a gabonatermesztők, amit a felhalmozott ukrán gabona idézett elő. A műtrágyahiánnyal együtt a helyzet tarthatatlanná vált. Ráadásul a megtermelt őszi búza 70 százaléka takarmány és mindössze 30 százaléka étkezési minőségű. Amennyiben itthon nem mozdul meg a gabonapiac, annak nagyon súlyos áthúzódó hatása lesz. Több terület marad parlagon és jelentősen átalakul a vetésszerkezet, ami mindenkinek veszteséget okoz.
A korábban felhalmozott ukrán gabona miatt áll a magyar gabonapiac, a hazai gazdálkodók vesztesége már eléri a 100 milliárd forintot – közölte az InfoRádióban Jakab István. A MAGOSZ elnöke szerint a műtrágyahiány a magyar piacra beömlött ukrán gabonával együtt összességében tarthatatlan helyzetet idézett elő.
“Az őszi búza 70 százaléka takarmány, és csak 30 százaléka étkezési minőségű” – jelentette ki. Rávilágított arra is, hogy közepes termés van, közben a piac áll, és az árak is rendkívül alacsonyak. Szerinte olyan, az üzleti morál szintje alatti árakkal jelennek meg a kereskedők a piacon, amelyet minősíteni sem lehet. Ez vonatkozik az árpára, a búzára, a napraforgóra és a repcére is. “Olyan szintű nyomott ár van, amelyet értelmezni sem lehet, a fedezeti ponttól is fényév távolságra van” – részletezte.
Gátlások nélkül szabtak árat a kereskedők, túltáraztak a gazdák és a felvásárlók
A nyomott ár részleteiről szólva azt mondta, van egy olyan durva hatás, hogy a tározók egy része fel van töltve. A nagy felhasználók és a nagy felvásárlók bekészleteztek kukoricából, napraforgóból, repcéből, méghozzá Ukrajnából.
“Innentől kezdve a tárolók nagyrészt foglaltak, nem ürülnek, mert áll a piac, a termelőnek viszont közben be kell takarítania, és vagy nyomott áron túlad rajta – ez esetben van rá vevő –, vagy nem tudja elhelyezni. Ez az egyik. A másik, hogy úgy kötnek üzletet, hogy a termést be kell tárolni, aztán még a gazda fizet a tárolási költségért, amíg el nem szállítja a vevő. Ennyire durva a helyzet – fogalmazott.”
Jakab István munkatársaival közben megnézte a nagy cégek adózott eredményét, és azt tapasztalta, hogy a 2022-es adózott eredmény a 2021-eshez képest 93,4 milliárd forinttal volt több. Ennyivel nőtt tehát a nagy feldolgozók és kereskedők eredménye akkor, amikor a gazdák 100 milliárd fölötti veszteséget szenvednek el.
A veszteség abból jön ki, hogy 7 tonnánál van a fedezeti pont búzából, 5,6 volt a termés, tehát 1,4 tonna hektáronként az a mennyiség, ami megjelenik minden gazdánál, ez egymillió hektárnál 100 milliárdos veszteség.
Súlyos hatások várhatóak
Jakab István szerint, ha itthon nem mozdul meg a gabonapiac, annak nagyon súlyos áthúzódó hatásai lesznek. Egyrészt több terület marad parlagon, műveletlenül, másrészt pedig nagyon erősen átalakul a vetésszerkezet, ami minden agrárszereplőnek komoly veszteség lesz. A megoldást a MAGOSZ elnöke abban látja, ha legalább december 31-ig zárva lenne a határ az ukrán termények előtt, és addig a gabonapiac egy új stratégia mentén újraszerveződne. Ez egyelőre még várat magára, a részletekről, és a behozatali tilalom megszűnéséről ebben a cikkünkben írtunk bővebben:
