Fél év alatt tűntek el a komposztált zacskók a Greenpeace és a Humusz vizsgálatában

Hat hónap után tűntek el a bevásárlószatyrok a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország komposztkísérletében. Ebben azt vizsgálták, hogy az élelmiszerüzletek lebomló zacskói szakszerű komposztálóban elhelyezve beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket. A zöld szervezetek azonban továbbra is hangsúlyozzák, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek megoldást a nyersanyag- és hulladékválságra, hiszen kutatások bizonyítják, hogy az ilyen típusú zacskók is tartalmazhatnak káros adalékanyagokat, és mikroműanyag-szennyezés maradhat utánuk. 

A lebomló műanyagok házi komposztálása pillanatnyilag egy olyan megoldás, ami a többség számára nem érhető el – áll a Greenpeace Magyarország az MTI-hez eljuttatott közleményében. Mint írják, az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco vastagabb és vékonyabb falú komposztálható zacskóiból fél év elteltével nem maradtak szemmel látható darabok a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország kísérletben, amelyet a környezetvédő szervezetek április 21-én indítottak.

Hat hónap után tűntek el a bevásárlószatyrok a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország komposztkísérletében - Fotó: Dörgő Zsuzsi / Greenpeace
Hat hónap után tűntek el a bevásárlószatyrok a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország komposztkísérletében – Fotó: Dörgő Zsuzsi / Greenpeace

Azt vizsgálták, hogy szakszerű komposztálóban elásva mennyi idő után és milyen formában indulnak bomlásnak az élelmiszer-üzletláncok által kínált házilag komposztálható zacskók és szatyrok.

A közleményben idézték Szabó Györgyöt, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetőjét, aki elmondta: az energia- és nyersanyagpazarló eldobható kultúra nem fenntartható. 

“Ugyan örömteli, hogy biztatóak a kísérlet eredményei fél év elteltével, mégis muszáj hangsúlyoznunk, hogy a hulladékmegelőzés és az újrahasználat mindig környezettudatosabb döntés lesz, mint egy egyszer használatos csomagolás, zacskó használata. Legyen az akár hagyományos vagy komposztálható műanyagból, akár papírból vagy egyéb anyagból” – mondta.

Hiányzik az otthoni komposztáló

A közleményben kiemelték: valós probléma az is, hogy a legtöbb embernek nincs otthon komposztálója, amelybe elhelyezhetné a házi komposztálásra alkalmasnak jelölt zacskókat. Emiatt a legtöbben azokat a kommunális hulladékgyűjtőbe dobják, így nem hasznosulnak komposztként. Ha pedig a hagyományos műanyag begyűjtésére alkalmas szelektív hulladékgyűjtőbe kerülnek a lebomló zacskók, akkor elszennyezik az újrahasznosítható műanyaghulladékot.

Mint írják, vannak olyan zacskók is a piacon, amelyek ipari komposztálást igényelnek, azonban az ilyen típusú szatyrokat jelenleg szintén csak a kommunális kukákba lehet helyezni Magyarországon.

Kötelező a biohulladékok elkülönített gyűjtése

A biohulladékok – amelybe beletartozhatnak a lebomló műanyagok is –  elkülönített gyűjtése 2024-től uniós kötelezettség, így várhatóan január 1-től hazánkban is kidolgozzák az erre vonatkozó szabályozásokat. Az azonban kérdés, pontosan milyen rendszer fog életbe lépni, ugyanis a kapcsolódó jogszabálynak egyelőre csak a 2023. júniusában társadalmi egyeztetésre bocsátott verziója ismert – áll a közleményben.

Ritkán jutnak el a megfelelő helyre

Noha a komposztálhatóságot igazoló tanúsítvánnyal rendelkező termékek elvileg teljesen lebomlanak a megfelelő komposztkörülmények között, a gyakorlatban az ilyen termékek ritkán jutnak komposztálóba. Ez komoly probléma, ugyanis a környezetbe kerülve a lebomlóként árult csomagolások ugyanolyan mérgezőek lehetnek, mint a hagyományos, fosszilis alapanyagokból készülő műanyagok – írták.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának tanulmánya is figyelmeztet, hogy az efféle alternatív csomagolások nem oldják meg a műanyagban lévő vegyi anyagok által okozott szennyezési problémát.

Simon Gergelyt, a Greenpeace Magyarország vegyianyag szakértőjét is idézték, aki kiemelte: a kísérletben a zacskók több hónap alatt, egy hosszú, forró nyár után bomlottak le, a bomlástermék szemmel nem látható maradékát, például az esetleges mikroműanyag-szennyezést nem vizsgálták. Elmondta, hogy környezetvédelmi szempontból a legjobb megoldás az, ha minél inkább elterjednek a csomagolásmentes, újratölthető és újrahasználható rendszerek, így a gyártóknak és a forgalmazóknak is erre kellene törekedniük.

“2022-ben felmértük az élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy mennyit tesznek a hulladékcsökkentés érdekében, és az eredmények azt mutatták, hogy még rengeteg a tennivalójuk, ha valóban zöld útra szeretnének lépni” – tette hozzá.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Konferencia a Virágzó Vidékért "Virágzó Vidékünk Európa Nap - Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás?"címmel konferenciát szervez a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 2014. május 22-én...
Hivatalos: a marhahústermelés nem fenntartható Amerikai kutatók kimondták: a húsmarha előállítása sokszorosan meghaladja más állati termékek előállításának költségeit – olvasható az origo.hu-n. Az ...
Alternatív tüzelőanyag: a brikett Bár még tavaszt idéző időjárás uralkodik hazánkban, lassan közeledik a tél és vele együtt a fűtési szezon. Sokak számára természetes, hogy gázzal fűte...
Komposztálni jó! Magyarországon fejenként átlagosan évi 430 kg-ot is meghaladó mennyiségű hulladékot termelünk. Ennek akár 45 %-a is állhat biohulladékból (településen...
Nyílt napok a bioszén és bio-hulladékok újrahaszno... Ingyenesen látogatható Agrár Szakmai Nyílt Napokra invitálja az érdeklődőket a Terra Humana Kft! A rendezvényen részt vevők a környezetkímélő tápanyag...
Asszonyélet: száműzné az EU a vékony műanyagzacskó... Elfogadta az Európai Parlament (EP) azokat a szabályokat, amelyek szerte az unióban jelentősen visszaszorítanák a környezetszennyező, 50 mikronnál vék...