Ez történik, ha eltűnik a növényvédő szerek többsége

A világ legszigorúbb növényvédelmi szabályozása Európában van, ami kiterjed a gyártástól kezdve egészen az élelmiszerben fellelhető szermaradékok vizsgálatáig. Viszont hiába jó a rendszer, minden a végfelhasználókon múlik – mondta a növényvédő szerek jelenlegi helyzetéről Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója.

A szakemberrel az Agrárszektor készített interjút a növényvédő és termésnövelő anyagok engedélyezési sajátosságairól, a társadalom és az egyén felelősségéről, valamint a növényvédelem lehetséges alternatíváiról. Ezt az anyagot szemléztük.

Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője szerint fontos feladat a felhasználók és a fogyasztók tájékoztatása és a termékek helyes alkalmazásának elősegítése.
Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője szerint fontos feladat a felhasználók és a fogyasztók tájékoztatása és a termékek helyes alkalmazásának elősegítése.

12 új engedélyre jutott 45 hatóanyag kivonása idén az Európai Unióban – a trend esetleges kimeneteléről beszélt Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezető igazgatója.

Nemrég történt, hogy míg az Európai Unió 12 új növényvédelmi hatóanyag használatát engedélyezte, 45 forgalmazását szüntette meg. Ezek között szerepel a dikvát és a tirám is, egy deszikkáló és egy csávázó anyag. Mit szól ehhez?

Szalkai Gábor: Az új szerek között olyan egyszerű anyagokat kell elképzelnünk, mint a sör, a szódabikarbóna, vagy a napraforgóolaj, amiket eddig nem alkalmaztak a szántókon, de nem is a nagy gazdaságokba valók. Egy igazi új molekula kifejlesztése mintegy 2-300 millió euróba kerül. Ezekből évente legfeljebb 1 jut el a gyakorlati bevethetőség szintjére. A kivonás viszont valóban fontos vegyületeket érint. A gond az, hogy a Bizottság nem a felhasználás tényleges kockázatait, hanem az anyag potenciális veszélyességét értékeli. Ez olyan, mintha a fagyállót betiltanánk a veszélyessége miatt. Ez ugyan nem vitatható, de ha rendeltetésszerűen használjuk, akkor segíti a közlekedést. Sokszor, amikor gond van egy szerrel, kiderül, hogy a felhasználó hibázott a kijuttatásakor. Ilyenkor mindenki a készítmény betiltását akarja. Viszont eddig még nem hallottam, hogy egy közlekedési balesetet követően az adott autótípus vagy autógumi betiltását követelték volna az emberek a sofőr felelősségre vonása helyett.

Mennyire szigorú a növényvédő szerek engedélyezése más szerekhez képest? Mi következik abból, ha ilyen ütemben folytatódik az, hogy nem hosszabbítják meg a hatóanyag engedélyeket?

Az biztos, hogy már a műtrágyák engedélyezése is egyszerűbb. Az a mennyiségű réz, ami permetként nem kerülhet ki egy hektárra, műtrágya részeként többszörös mennyiségben kijuthat. Pedig éppen a talajok rézterheltsége miatt akarják betiltani a szőlők gombák elleni védelmét ezzel kontakt, elemi hatóanyaggal. Pedig a réz egy esszenciális elem, szükséges része az életnek. Csak el kell találni a mennyiségét. Alapvetően csak dózis kérdése, hogy ártunk, vagy segítünk-e vele. Felmerül a helyettesíthetőség kérdése: ha nem szeretjük a szintetikus anyagokat, akkor el kell tűrnünk legalább a természeteseket, különben semmi nem marad.

A világnak azon a felén élünk, ahol könnyen és olcsón hozzáférünk bármennyi élelmiszerhez, ezért túl könnyen lemondunk a védelmüket szolgáló eszközökről. Ez gyakran még azelőtt történik, hogy átgondolnánk a következményeket.

Mik lehetnek ezek a következmények?

Egy bizonyos szintig a kultúrállomány fokozott odafigyeléssel és többletköltséggel megvédhető. Elvileg elegendő lenne csak az ideális feltételeket megteremteni a növények fejlődéséhez, úgy sosem lennének betegek. Ám ez nem mindig sikerül. Nehéz a gyomoknak vagy a gombáknak parancsolni egy csapadékos évben. Az integrált növényvédelem arra törekszik, hogy az ideális állapotot talajműveléssel, tápanyag-utánpótlással minél tovább fenntartsa, továbbá a kártevők és kórokozók ellen csak előrejelzésre alapozottan védekezzen. Ezt azonban muszáj megtenni, különben a beteg gabonával elfogyasztott fuzáriumtoxinok szaporodásbiológiai problémákat okoznak emberben, állatban is.

Kevesebb vagy inkább több növényvédő szeres beavatkozásra lesz szükség a termelésben az elkövetkező évtizedben?

Kártevők és kórokozók mindig voltak és lesznek. Most leginkább olyan délről érkező rovarokkal van gondunk, amelyek veszélyes fitoplazmás és baktériumos betegségeket hurcolnak be az országba. A legfontosabb, hogy képzett szakemberek, felelősségteljesen döntsenek arról, hogy mikor, milyen készítményt alkalmaznak. Továbbá a fogyasztóknak tudniuk kell, hogy a növényvédő szerek felhasználása az első lépéstől az utolsóig, beleértve a szermaradékok vizsgálatát, szigorúan ellenőrzött folyamat. Az Európai Unió előírásai a legszigorúbbak a világon. Ez egyrészt örvendetes, másrészt azt is jelenti, hogy az EU-n kívülről érkező termékek bár sok esetben olcsóbbak, viszont kevésbé biztonságosak, mint a hazaiak. A fogyasztóknak ezzel is érdemes tisztában lenniük, és a polcon a helyi terméket kell választaniuk, különben a hazai termelők versenyhátrányba kerülnek.

A növényvédő szerek témájával kapcsolatban ezt írtuk korábban:

Nem kell a kamuszer: visszaszorítják hamis és az illegális növényvédő szerek kereskedelmét

A kábítószerek után az élelmiszerlánchoz tartozó termékekkel kapcsolatos visszaélés a szervezett bűnözés második legjövedelmezőbb bevételi forrása az Európai Unióban. Ezek visszaszorítására európai és nemzeti szinten is komoly küzdelem folyik. A hamis és az illegális növényvédő szerek ellen egyre jobb eredménnyel lépnek fel a hatóságok.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Védekezésre nem alkalmazható növényvédőszerek... Időszerűek a növény védőszeres kezelések, azonban nem minden szer engedélyezett. Sok  szer kárt okozhat a méh állományban és más populációkban is. Az...
MÁRTON JÓZSEF DÍJ a Fenntartható Magyar Mezőgazda... Mindig örülünk, ha a mezőgazdaságban olyan önálló kezdeményezések jönnek létre, amelyek a jobb életet, a kiszámítható fejlődést támogatják. Különösen ...
Július 1-től bírságot ér a parlagfű! A parlagfű nagyon sok ember életét keseríti meg, emellett nem kis terhet ró az egészségügyre sem. Évek óta szervezett keretek között igyekeznek vissza...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
Növény-egészségügyi vizsgálatok támogatása Az egyes növény-egészségügyi vizsgálatok vissza nem térítendő támogatása június 24-től csak az új formanyomtatványon igényelhető. A „Kifizetési kérel...
Védje meg kukoricáját, paprikáját! Támad a tőzeglégy, a tőzegszúnyog és a gyökértetű. A kukoricában megjelent a gyökértetű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt javasolja, hogy az ...