A rovarok baromfitáplálékba való bevonása környezetgazdagító eszközként és tápanyagforrásként állatjóléti és egészségügyi előnyökkel járhat. Eddig azonban csak korlátozott mértékben folytak kutatások a rovarokkal etetett haszonállatokból származó termékek fogyasztói elfogadásával kapcsolatban.
A sertés- és baromfiágazatban takarmányként felhasznált rovarok iránti kereslet várhatóan meredeken emelkedik, miután az EU 2021 szeptemberében jóváhagyta a feldolgozott rovarfehérje felhasználását a sertés- és baromfitakarmányban. Mindazonáltal, az hogy a fogyasztók elfogadják a rovarokat takarmányként, kulcsfontosságú a rovartenyésztési ágazat és a rovaralapú étrenddel etetett állatokból származó élelmiszerek elterjedéséhez.
Annak ellenére, hogy a nyugati országokban egyre több irodalom szól arról, hogy a fogyasztók elfogadják az ehető rovarokat élelmiszerként, kevés tanulmány vizsgálta a fogyasztók hozzáállását a rovarok takarmányként való felhasználásához.
A felmérés
2019 decembere és 2020 januárja között egy 565 húsfogyasztó bevonásával készült online felmérés készült. Ebben a tanulmányban a kutatók arra törekedtek, hogy megértsék a fogyasztói preferenciákat és attitűdöket, különösen a vásárlási szándékot és a fizetési hajlandóságot a rovaralapú baromfihúsból készült termékekért, ha a baromfit ezt megelőzően rovarokkal táplálták. Példaként egy kacsát használtak.
A fogyasztókat 2 csoportra osztották. A kontrollcsoportot olyan fogyasztók alkották, akik a kérdések feltevése előtt nem kaptak további információt a rovarok baromfitáplálékban való felhasználásának előnyeiről, míg a másik csoportot olyan fogyasztók alkották, akik tájékoztatást kaptak a környezeti, biztonsági és táplálkozási előnyökről, valamint a a rovaralapú takarmány ízzel kapcsolatos vonatkozásai a kérdések feltevése előtt.
Vásárlási hajlandóság
Az információszolgáltatás előtt a kutatók mérsékelt nyitottságot találtak egy rovarliszttel etetett kacsa vásárlására más takarmánytípusok mellett. A legmagasabb pontszámot vagy preferenciát a gabonaalapú takarmány kapta, ezt követte a nem génmódosított szójaliszt, majd a rovarliszt. A legalacsonyabb pontszámot a génmódosított szójabab és halliszt kapta, amelyek a legkevésbé kedvelt takarmányforrások. Ez általában a GMO-k megítélésével függött össze, amint azt korábban dokumentálták.
A válaszadók a rovaralapú ételeket preferáló címkézéssel kapcsolatos hozzáállásukat is kifejezték. A válaszadók hozzávetőlegesen 80%-a számolt be arról, hogy hajlandó lenne megenni a rovarokkal táplált kacsát, ha a címke tanúsítaná, hogy ez az étrend hogyan javítja az állat táplálkozását és jóléti állapotát.
A korábbi tanulmányokkal ellentétben, amelyek szerint a fogyasztók hajlandóak voltak felárat fizetni a rovarokkal táplált halakért, a válaszadók többsége (64,9% a kontrollcsoportban és 72,7% az informált csoportban) hajlandó lenne ugyanazt az átlagárat fizetni rovarliszttel etetett kacsának és növényi táplálékkal etetett kacsának egyaránt. Ez a megfigyelés a vizsgált termék, azaz a kacsahús tekintetében a válaszadók alacsony vásárlási ismereteihez kapcsolódott.
Érdekes módon a fogyasztók erősebben preferálták az élő rovarokkal etetett kacsát, mint a rovarliszttel etetett kacsát. Két fő ok volt, amelyről úgy gondolták, hogy befolyásolta ezt a döntést:
- Először is, a fogyasztók előnyben részesíthetik azt az elképzelést, hogy a madarakat rovarokkal etetik, mivel ez az etetés az állatok természetes környezetében is megtörténik, és nagyobb állatjólétet eredményezhet.
- Másodszor, az a gondolat, hogy az állatok valami „frisset” (azaz élőt) esznek, és nem dolgoznak fel, a biztonság szempontjából pozitívabbnak tekinthető. Ezen túlmenően a takarmány „rovarliszt” elnevezése eltérően értelmezhető más elnevezésektől, például „rovaralapú takarmány”, „rovaralapú étrend” és „rovaralapú liszt”.
Társadalmi-demográfiai különbségek
A nemek figyelembevételekor a férfiak a nőknél kedvezőbb hozzáállást mutattak az élő rovarokkal etetett tenyésztett kacsával szemben, és erősebb szándékot mutattak rovaralapú táplálékkal és élő rovarokkal táplált tenyésztett kacsa vásárlására. A fiatalabbak viszont kedvezőbben viszonyultak a rovaralapú táplálékkal és élő rovarokkal táplált tenyésztett kacsa evéséhez vagy vásárlásához.
A felmérés eredményei azt mutatták, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében szignifikánsan kedvezőbb hozzáállás a rovaralapú táplálékkal etetett tenyésztett kacsa fogyasztásához, mint a középfokú végzettségűekhez.
Érzelmek evése
Arra a kérdésre, hogy milyen érzéseket váltott ki bennük a rovardiétával etetett kacsa elfogyasztása, a legtöbb válaszadó kíváncsiságról és közömbösségről számolt be, majd kellemes meglepetést keltett. A tájékozott csoport magasabb százalékot mutatott a kíváncsiság, a közömbösség és a kellemes meglepetés érzése tekintetében (27,4%, 24,4% és 18,8%), mint a kontrollcsoport (26,7%, 23,2%, illetve 16%).
A nők gyakrabban társították undorral egy rovartáppal táplált kacsa elfogyasztását, mint a férfiak (8%, szemben a nők és a férfiak mindössze 2%-ával).
Amikor az étkezési szándékról kérdezték, az informált csoport válaszadói szignifikánsan nagyobb szándékukról számoltak be, hogy rovaralapú étrenddel táplált tenyésztett kacsát fogyasztanak. A válaszadók válaszaik fő okai között szerepelt, hogy „csak akkor fogyasztanák a húst, ha a rovarok a kacsák életciklusának részét képezik”, és ha „az íze nem változik”, megjegyezve, hogy „a rovarok biztonsága érdekében jelenteni kell”.
Végül a válaszadók csak kis része ellenezte teljes mértékben az ilyen termékek fogyasztását, elsősorban az undor (“már ha rágondolok is undorodom”) vagy a tudás hiánya miatt (“nem biztos, hogy a kacsa rovarevő-e”). A legtöbben egyszerűen azért utasították el, mert ritkán fogyasztanak kacsahúst, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a baromfifajok elfogadása vagy felfogása eltérő lesz-e.
Az információ mozgatja az észlelést
Összefoglalva megállapították, hogy a baromfiágazatban a fehérjepótló rovaralapú takarmány környezeti, biztonsági, táplálkozási és ízbeli vonatkozásairól való tájékoztatás növelte a rovarok takarmányként való elfogadását, valamint vásárlási, illetve vásárlási hajlandóságát, valamint ezen termékek fogyasztását
A fenntarthatóságon túl a kutatók kijelentették, hogy eredményeik azt sugallják, hogy a rovarok takarmányként való felhasználását nagyobb valószínűséggel fogadják el, ha a fogyasztók megnyugtatják, hogy a végtermék biztonságos és egészséges lesz, valamint az ár és az íz változatlan marad.
Ezenkívül érdemes megjegyezni, hogy ezt a tanulmányt 2019 decembere és 2020 januárja között végezték, még mielőtt az EU jóváhagyta volna a feldolgozott rovarfehérje felhasználását sertés- és baromfitakarmányban. Érdekes lenne megvizsgálni, hogy ez a jóváhagyás pozitívan befolyásolta-e a fogyasztók megítélését a rovarok baromfitápokban való felhasználásával kapcsolatban.
Forrás: Poutry World
