Szakértők arra figyelmeztettek, hogy az éghajlatváltozás miatt Európa néhány kedvenc bora eltűnhet a föld színéről. A folyamat érintheti a Prosecco-t is.
A Prosecco – az olasz hegyvidéki szőlőültetvényeken termelt fehér pezsgő – a kontinens egyik legkedveltebb itala. A szélsőséges időjárás és a talajpusztulás halálos kombinációja miatt azonban a szőlőtermés egyre csökken. Az iScience folyóiratban a múlt hónapban közzétett új elemzés szerint a termés “törékeny és veszélyeztetett”.
“A kockázat nem csak a mezőgazdasági termék elvesztése vagy a táj megváltozása, ami negatív hatással van a helyi gazdaságra” – mondja a tanulmány vezető szerzője, Dr. Paolo Tarolli, az olaszországi Padovai Egyetem munkatársa.
“A kockázat az, hogy egy egész közösségek történelme és kulturális gyökerei vesznek el.”
Más évjáratok, például a burgundi, a Grand Cru és a Cabernet Sauvignon is veszélyben lehetnek.
Miért van veszélyben a prosecco?
A szélsőséges időjárás megnehezíti a prosecco termelők életét. A hirtelen, intenzív esőzések hirtelen talajeróziót és lejtőomlásokat – amikor a föld lecsúszik – váltanak ki Észak-Olaszország meredek szőlőültetvényein – olvastuk az euronews.com-on.
A másik probléma az aszály, amely rendkívül megnehezíti a növények öntözését. Idén a Prosecco termelőit hatalmas tavaszi esőzések és jégesők szomorították, amit egy tikkasztóan forró nyár követett. A bizonytalan időjárás – amelyet az éghajlatváltozás vált ki – a termelők becslése szerint akár ötödével is csökkentheti az olasz borszőlőtermést.
Miért termesztik a Prosecco-t egy hegyoldalon?
A Prosecco egyedülálló ízét magashegyi eredetének köszönheti. A hegyvidéken termesztett szőlő kisebb, és a héj és a lé aránya nagyobb, ami intenzívebb ízt kölcsönöz neki. Emellett sok napfény éri őket – de a magasan fekvő területek hűvös hőmérséklete megakadályozza, hogy megsüljenek.
A termény iránti kereslet óriási, öt év alatt több mint 33 százalékkal nőtt. Összehasonlításképpen, a francia pezsgő iránti kereslet ugyanebben az időszakban mindössze egy százalékkal emelkedett.
De a termés betakarítása ilyen magasan fekvő helyeken nem könnyű. A nehézségeket felismerve a 30 százaléknál meredekebb lejtőkön történő szőlőtermesztés gyakorlatát “hősies szőlőművelésnek” nevezik.
Dr. Tarolli szerint a demográfiai változások és a vidéki területekről való elvándorlás komoly munkaerőhiányhoz vezetett a hegyvidéken. Az éghajlatváltozás pusztításai sokkal nehezebbé teszik a következő generáció toborzását.
“Az új generáció nem hajlandó továbbra is szélsőséges körülmények között dolgozni, ha a gazdasági előnyök jelentéktelenek” – figyelmeztet Dr. Tarolli.
Milyen más növényeket fenyeget az éghajlatváltozás?
Nem csak a szőlőről van szó – az éghajlatváltozás világszerte megtizedeli a termést. Észak-Olaszországban a rizs, Spanyolországban az olívaolaj és az Egyesült Királyságban az árpa terméshozama drámaian csökkent az elmúlt néhány évben a környezeti feltételek miatt.
Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) arra figyelmeztetett, hogy ha elérjük az 1,5°C-os felmelegedést, a világ mezőgazdasági területeinek mintegy 8 százaléka alkalmatlanná válik az agrárium számára.
A Meteorológiai Világszervezet májusban közzétett jelentése szerint 66 százalék az esélye annak, hogy az éves globális átlaghőmérséklet valamikor a következő öt évben eléri az 1,5 ºC-ot az iparosodás előtti hőmérséklet felett.
