A vadlovak összetett, többszörösen tagozódott társadalmát és annak változásait tanulmányozták nagyfelbontású légifelvételek segítségével magyar kutatók. A több éves kutatásban a Debreceni Egyetem szakemberei is részt vettek. A kutatók drónnal követték a hortobágyi Pentezug rezervátumban élő összetett, háremekből álló Przewalski ménes mozgását. A vizsgálatok eredményeit publikálták is a Nature Communications című nemzetközi tudományos folyóiratban.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány rávilágít arra, hogy nagyfelbontású adatokat gyűjtve az állatok mozgásáról már néhány percnyi felvétel is elegendő információt szolgáltathat ahhoz, hogy a populáció társas felépítését megismerjék, sőt akár a csoport dinamikájának múltjáról és jövőjéről is következtetéseket vonhassanak le. A Debreceni Egyetem anyagát szemléztük.
“A mintegy 300 állat egyidejű megfigyelése korántsem egyszerű feladat. Drónokkal készítettünk légi videókat a ménesről, miközben a rezervátumban mozogtak. A felvételek alapján határoztuk meg nagy tér- és időbeli felbontással a ménes összes egyedének mozgási útvonalát” – ismertette Ozogány Katalin, a Debreceni Egyetem kutatója, a tanulmány első szerzője, a HUN-REN–DE (korábban ELKH-DE) Viselkedésökológiai Kutatócsoport munkatársa.
A mozgás elemzése a kutatók számára is meglepő eredményeket hozott.
“A csoport egyedei összehangolják mozgásukat, igazodnak egymáshoz, és ezeket a finom interakciókat kimutatva kiderült, hogy az együttes mozgás alapján megismerhetjük a ménes szociális hálózatát” – magyarázta Nagy Máté vezető szerző, az MTA-ELTE Csoportos Viselkedés ‘Lendület’ kutatócsoportjának vezetője.
Régi és új adatok találkoztak a kutatásban
A kutatók a rövid, néhány perces mozgásmegfigyeléseket a nemzeti park két évtizedre visszanyúló populációmegfigyelési adataival vetették össze. A vadlovakat a rezervátum alapítása óta egyedileg felismerik a park dolgozói és rendszeresen adatokat gyűjtenek a populáció változásáról.
“A populáció-monitoringnak köszönhetően ismerjük az állatok leszármazását, amit genetikai mintavétellel is megerősítünk. Továbbá a szociális rendszerben elfoglalt helyüket, vagyis rendszeresen feljegyezzük, hogy melyik egyed melyik háremhez tartozik” – mondta Kerekes Viola társszerző, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vadló projekt vezetője.
Rokonság és ismeretség a lovak között
Az elemzések rámutattak, hogy a vadlovak szociális kapcsolatai összefüggenek a rokonsággal és az állatok korábbi ismeretségeivel. A kancák például közelebb helyezkednek el a szociális hálózaton azokhoz a kancákhoz, akikkel régebb óta háremtársak. A háremek ménessé szerveződésében a rokonság jelentős szerepet játszhat, mivel a testvér csődörök háremei egymáshoz közelebb helyezkednek el a szociális hálózaton, mint a nem rokon csődöröké. A közelebbi háremek között ugyanakkor kimutathatóan nagyobb volt a kancák átvándorlása, ami az ismerősi kapcsolat révén szintén hozzájárul a háremek közötti kapcsolatokhoz.
“Kivételes lehetőség, hogy egy teljes populáció szociális hálózatát és annak dinamikáját feltárhassuk” – fejtette ki Fülöp Attila társszerző, a Debreceni Egyetem kutatója, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem és a HUN-REN–DE (korábban ELKH-DE) Viselkedésökológiai Kutatócsoport munkatársa.
A következtetések
Kiderült, hogy a ménes szociális hálózatában centrálisabb helyet foglalnak el a régebb óta fennálló és több tagot számláló háremek, melyek tipikusan idősebb, tapasztaltabb csődörhöz tartoznak. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a háremcsődörök szövetséget alkotnak, hogy az agglegény ménekkel szemben hatékonyabban védelmezhessék háremeiket. A mozgáselemzés által következtetni lehetett arra is, hogy a következő két évben mely kancák hagyják el háremüket, és melyik hárembe mennek át.
“A vizsgálat egyik meglepő fordulata, hogy a jövőbeli csoportdinamikára is következtetni tudunk a jelenlegi mozgás megfigyelése által. A kutatók ugyanis kimutatták, hogy azok a kancák, melyek a légifelvételek idején más háremekben éltek, de a felvételt követő két évben háremtársak lettek, már a felvétel készítése idején hasonlóbb pályán mozogtak, mint a többi kanca” – tette hozzá Barta Zoltán vezető szerző, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani Tanszékének és a HUN-REN–DE (korábban ELKH-DE) Viselkedésökológiai Kutatócsoportjának vezetője.
A tanulmány és a videó
A Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kutatói által írt tanulmány (Fine-scale collective movements reveal present, past and future dynamics of a multilevel society in Przewalski’s horses. Katalin Ozogány, Viola Kerekes, Attila Fülöp, Zoltán Barta & Máté Nagy) szeptember 5-én jelent meg a Nature Communications című folyóiratban.
A tanulmányról szóló rövid videó pedig itt nézhető meg:
