Kiállítás nyílt az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Parkról a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban 

Ötven évvel ezelőtt, 1973-ban a Hortobágyon alakult meg Magyarország első nemzeti parkja, amely nem csak az első, de a legnagyobb és legismertebb nemzeti park is hazánkban – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a „Hortobágy, dicső rónaság…” 50 éves a Hortobágyi Nemzeti Park című kiállítás megnyitóünnepségén, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. […]

Tovább…

Drónokkal térképezték fel a Przewalski vadlovak társadalmát a Hortobágyon

A vadlovak összetett, többszörösen tagozódott társadalmát és annak változásait tanulmányozták nagyfelbontású légifelvételek segítségével magyar kutatók. A több éves kutatásban a Debreceni Egyetem szakemberei is részt vettek. A kutatók drónnal követték a hortobágyi Pentezug rezervátumban élő összetett, háremekből álló Przewalski ménes mozgását. […]

Tovább…

Daruszántások nyomában – a madarak is át tudják alakítani az ökoszisztémát

Egy közelmúltban végzett kutatás bebizonyította, hogy a darvak jelentős élőhely-átalakításra képesek. A kutatások a Hortobágyon zajlottak, de az eredmények igazak a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kardoskúti Fehér-tó környékére is. A természetben az élőlények összetett, bonyolult kapcsolatrendszerben élnek egymással. […]

Tovább…

Tiltott eszközzel, Nemzeti Parkban fogott 147 kilónyi pontyot a 3 orvhalász – képekkel

A halőrök tettek bejelentést a rendőrségre 2022. november 28-án 4 óra körül arról, hogy a két férfi tiltott eszközökkel horgászik a Hortobágyi Nemzeti Park területén. Több egység is azonnal a helyszínre ment, ahol a halőrökkel közösen tetten érték az orvhalászokat, valamint harmadik társukat, aki a sofőr szerepét töltötte be. A gyanúsítottak tiltott eszközökkel halásztak ki 147 kilogramm pontyot. […]

Tovább…

A Hortobágyon 5,5 ezer hektárnyi területet védtek meg 7,7 milliárd forintból

A 2014 óta tartó projektmegvalósítási időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztés megvalósítását kezdte el mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával. Ezek eredményeként több mint 5500 hektárnyi védett természeti terület értékmegőrzési feltételei javulnak, […]

Tovább…

100 felett az extra húsminőségű magyar wagyu marha állománya a Hortobágyon

Japánban a 19. század végéig nem fogyasztottak marhahúst, kizárólag igavonás céljára tenyésztettek szarvasmarhát. Mára viszont a nemzeti kincsnek minősített wagyu marhahús a világ egyik legjobb steak alapanyaga. Az állat olyan genetikai tulajdonságokkal rendelkezik, mely eredményeképpen húsminősége és márványozottsága kimagasló. A wagyu marha a világ legdrágább húsát adja és Magyarországon is tartanak belőle 220-nál is többet. […]

Tovább…

Fotók a lezárt területről: őstulok állomány a Hortobágyon

Nagy érdeklődést váltott ki az olvasóink körében a bővülő őstulok állományról megjelent anyagunk, ezért a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság illetékes munkatársainak közreműködésével egy nagyobb képgalériát teszünk közzé róluk. Érdemes végignézni a különleges fotókat, mert az őstulkok a park egy olyan részén élnek, amelyet a látogatók nem közelíthetnek meg. Az elzárt területen több borjú is született, róluk is remek képeket készítettek. […]

Tovább…

Bemutatkozik a sinka, a 21. század terelőkutyája

A kilenc őshonos magyar kutyafajtából öt pásztorkutya: a puli, a pumi, a mudi, a kuvasz és a komondor, a másik négy vadász: a rövid- és a drótszőrű magyar vizsla, a magyar agár és az erdélyi kopó. Eddig így tudtuk. Most jelentkezett a sorba három, ugyancsak ősi magyar pásztorkutya, akiket egyelőre hivatalosan az FCI (a Nemzetközi Kinológiai Szövetség) nem ismer el önálló fajtának, ezért szelektív tenyésztésük sem indult meg.
A sinkát sokan csak magyar dingónak nevezik, nem hasonlít egyetlenegy más őshonos terelőkutyára sem, mégis úgy dolgozik a juhok között, hogy az csoda. A sinka a magyar terelőkutyák evolúciójában a legújabb, éppen ezért szokták a XXI. század terelő­kutyájának nevezni. […]

Tovább…