A száraz klímájú területeken az öntözés a mezőgazdaság részévé vált – persze csak ott, ahol megtehetik a gazdák. Viszont ahol van mód öntözésre, ott a kijuttatott vízzel akár a termésmennyiséget is lehet szabályozni. Egy módszer, ami segíthet!
Most azt gondolnánk, hogy minél több vizet juttatunk ki, annál több termésünk lesz, de ez nem feltétlenül van így. Már régen is megfigyelték francia szőlősgazdák, hogy a minimális vízhiányból származó vízstressz jó hatással van, elsősorban a borszőlők terméshozamára és minőségére.
Ezt a felfedezést manapság irányítottan használják a gazdák, elsősorban a szőlő- és gyümölcstermesztésben. A szabályzott deficitöntözés (RDI) néven futó módszer lényege, hogy ugyan öntözik a növényeket, de mindig az adott növény teljes vízigényénél kevesebb öntözővizet juttatnak ki a területre.
Kutatók szerint ezzel befolyásolni lehet a növény vegetatív és generatív életfolyamatait. Ennek pozitívuma abban rejlik, hogy a növekedési erély korlátozásával jelentősen javulhat a gyümölcsfák terméshozama.
A szőlőben alkalmazott RDI azonban más, mint a gyümölcsösökben. Pontosabban a módszer ugyanaz, csak a cél nem a termésmennyiség növelése, hanem a szőlő minőségének javítása. A vízstressz hatására ugyanis kisebbre nőnek a szőlőszemek, a tapasztalatok szerint pedig a kisebb szemekből ízletesebb és intenzívebb színű bor készíthető.
Ennek oka, hogy a vörösbor színét elsősorban a bogyó héjában található vegyületek adják. Minél kisebb a bogyó, annál nagyobb héjtartalommal rendelkezik. Így lehetséges, hogy a kisebb bogyóktól intenzívebb színű lesz a szőlő.
