A baromfitenyésztők évtizedek óta számos tényező kombinációja alapján választják ki, hogy mely madarakat tenyésztik, de az élő tyúkok csontminőségét eddig nem lehetett figyelembe venni. A keelcsont sérülése, a madarak mellcsontjának eltérései vagy törései folyamatos és elterjedt probléma a hagyományos tojótyúkok körében, és összefüggésbe hozható a termelt tojások számával és minőségével.
Ismert, hogy ez egy többtényezős probléma, amely a tartási körülmények, a genetika, a takarmányozás és a viselkedés, a nevelési gyakorlat és egyéb kérdések kombinációjának tulajdonítható.
Mivel 2025-re egyre több madár kerül ketrec nélküli tartásra – csak az Egyesült Államokban akár 225 millió –, egyre nagyobb igény mutatkozik további kutatások elvégzésére.
Az Élelmiszer- és Mezőgazdasági Kutatási Alapítvány (FFAR) és az Open Philanthropy létrehozta a tojótyúkok gerinccsontjának egészségére irányuló programot. Így akarnak forrásokat biztosítani olyan globális, interdiszciplináris csoportok támogatására, amelyek bizonyítékokon alapuló megközelítéseket alkalmaznak a gerinccsont károsodásának mérhető csökkentése érdekében.
A program keretében két támogatást ítélnek oda, összesen valamivel kevesebb mint 3 millió dollár értékben az Edinburgh-i Egyetem és a Kaliforniai Egyetem (Davis) kutatóinak. Több kiegészítő finanszírozó, köztük a Hy-Line International, közel 7 millió dollár összegű beruházást támogatott.
Digitális röntgensugarak és hagyományos képalkotó eljárások
A támogatás a második jelentős finanszírozás ezen a területen az elmúlt 5 évben. Az első támogatás az Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének kutatói számára tette lehetővé, hogy megvizsgálják, hogyan lehet a röntgenfelvételekkel mérni a csontok minőségét élő madaraknál, hogy segítsék a tojótyúkok kiválasztását.
A tudósok Ian Dunn professzor vezetésével megbízható digitális röntgeneljárást fejlesztettek ki, amely körülbelül 45 másodpercet vesz igénybe, így a tyúkok és a baromfitenyésztők számára egyaránt praktikus.
Az eljárás gyors és praktikus alternatívát kínál a hagyományos képalkotó eljárásokkal, mint például a kettős energiájú röntgenabszorpció, a digitalizált fluoroszkópia és a CT-vizsgálatok. Ez a legújabb támogatás lehetővé teszi a csoport számára annak vizsgálatát, hogy a baromfiólak kialakításától függően kell-e változtatni a gerinc egészségét javító tenyésztési programokon.
Pubertás, csontminőség és tenyésztés
Korábbi kutatások rávilágítottak a pubertáskor szerepére a csontok szilárdságában. A konzorcium munkája tovább vizsgálja ezt az összefüggést. Azáltal, hogy a pubertás késleltetése érdekében manipulálja a táplálékot és a fényviszonyokat, és méri a csontminőségre gyakorolt hatásokat. Azt is meghatározzák, hogy az alacsonyabb homociszteinszintet, egy aminosavat termelő étrend növeli-e a kollagén szilárdságát, és javítja-e a csontok minőségét.
Dunn professzor: „A baromfitenyésztők sok évtizeden át számos tényező kombinációja alapján választották ki, hogy mely madarakat tenyésztik, de az élő tyúkok csontminőségét nem lehetett figyelembe venni, és nem állt rendelkezésre gyakorlati módszer a tyúkok csontminőségének mérésére.
Módszerünk jelentős előrelépést jelent a tojótyúkok csontszilárdságának, valamint egészségének és jólétének javítását célzó szelekció elősegítése érdekében.”
„A projekt célja, hogy lehetővé tegye a genetikai szelekciót közvetlenül magára a csontozatra, valamint az új táplálkozási megközelítésekre és a tojótyúkok tojásrakási idejének a csontminőségre gyakorolt hatására” – tette hozzá.
Tartás és genetika
A Dr. Huaijun Zhou által vezetett amerikai kutatás célja, hogy a madarak tartási környezetének vizsgálatával, valamint a genetika kulcsfontosságú összefüggéseinek és szerepének felmérésével csökkentse a keelcsontok károsodásának előfordulását. A különböző tartási körülmények között nevelt tenyészállományokban azonosítják a keelcsontkárosodással összefüggő genetikai markereket, és javítják a genetikai szelekciót a keelcsonttörésekkel szembeni ellenálló képesség elősegítése érdekében.
Emellett értékelik a tartási tervezési beavatkozások hatását a csípőcsont-károsodás kialakulására, típusára és gyakoriságára, valamint alternatív tartási terveket vizsgálnak, és gazdasági elemzéseket végeznek a tenyésztési és tartási tervekben javasolt módosítások költségeinek és hasznának meghatározására.
„A baromfi számos más, gazdaságilag fontos tulajdonságához hasonlóan a csontkárosodás is összetett kérdés, amelyet genetikai és környezeti tényezők, például a tartási rendszerek típusa befolyásol” – mondta Zhou, a UC Davis kutatás vezető kutatója, az Agrár- és Környezettudományi Főiskola állattudományi professzora.
Korai felismerés
Dr. Danny Lubritz, a Hy-Line International kutatási és fejlesztési igazgatója elmondta, hogy a kutatás célja, hogy eszközöket biztosítson a ketreces és ketrec nélküli tartási körülmények között a gerinccsontok egészségének korai felismeréséhez és genetikai javításához: „A Hy-Line International ezt az információt beépítheti genomikai programjába, hogy egyszerre javítsa a tojástermelést, a tojásminőséget és a madarak jólétét” – tette hozzá.
Nikki Dutta, az FFAR tudományos programfelelőse elmondta: „Az állatok jólétének javítása az állattenyésztés kritikus eleme, és a csontkárosodás komoly veszélyt jelent a tojótyúkok jólétére. Ezek a kutatási projektek segítenek biztosítani a humánus bánásmódot és a jobb életminőséget azoknak az állatoknak, amelyek kielégítik élelmiszer- és táplálkozási igényeinket.”
(Forrás: poultryworld.net)
