A 2022-es év kukoricatermesztési szempontból egészen új tapasztalatokat hozott: az extrém aszályos időjárás nem kedvezett a nagy terméshozamok létrejöttének. Az év eleje ugyan jól indult, sokan rekordtermésre is számítottak, azonban az egyenlőtlen csapadékeloszlás, valamint a szárazság következtében az ország egyes területein nem is volt mérhető a betakarított termés, sok volt a nullás tábla is. Ilyen előzménnyel indult a Kukorica Kör Egyesület idei, 2023-as meghívásos termelési versenye.
A Mezőhír számolt be róla, hogy a mennyiség mellett a minőséggel is gond volt, a hosszú vízhiányos időszak meggyötörte a növényeket, diszpozíciós állapot alakult ki bennük, ami kedvez a károsítók felszaporodásának, különösen a mikotoxin termelésre is képes penészgombák megtelepedésének.
Nem érte meg kivárni, új megoldásokra van szükség 2023-ban
Mivel több gazdálkodó is kivárt az értékesítéssel az esetleges jobb ár reményében, és nem nedvesen, aratáskor értékesítette a kukoricáját, hanem tárolta azt és próbálta a jobb eladási lehetőséget kivárni. Így a betakarított termésén a tárolás során további minőségromlás is végbe mehetett, ami végül még nagyobb értékesítési problémát is felvetett több helyen – írták.
A tavalyi tapasztalatokból tanulva a gazdálkodók a lehetőségeikhez mérten más-más megoldási stratégiát is követhetnek az idei kukorica termesztésük megvalósításában. Kézenfekvő megoldás a kukorica vetésterületének csökkentése, de jogos kérdésként vetődhet fel a gazdálkodóban, hogy a visszavonuló fújása-e a legjobb megoldás, amit érdemes ilyen piaci viszonyok között követni.
Termelési verseny reális céllal: 20 gazda tapasztalatai
Ilyen előszéllel és háttérrel indult a Kukorica Kör Egyesület az idei, 2023-as meghívásos termelési versenye, ahol nem a legmagasabb kézzelfogható termés elérése, hanem a leggazdaságosabban termelő gazdálkodó megtalálása a cél. A kihívás ebben az évben minden szempontból óriási, hiszen a kukorica termesztési kedv a tavalyi év után visszaesett.
Az Egyesület az idei évben a tavalyi demofarm programját szélesítve meghívásos alapon vont be gazdálkodókat a versenybe, akik az ország több pontján, különféle termőterületeken és gazdálkodási viszonyok között termesztenek kukoricát. A versenybe a cikk megjelenéséig 20 gazda csatlakozott, a lap pedig az ő tapasztalataikat gyűjtötte össze a múlt évről.
A fenológiában több pontot is kiemeltek a gazdálkodóknak feltett kérdésekben, amelyek a tavalyi év tapasztalatai alapján lényegesek lehetnek az idei évben.
Változtatott-e a kukorica termőterületén, ha igen, milyen más növény került a vetésforgóba?
Aki a legegyszerűbben akarja kivonni magát a tavalyi év rossz tapasztalatainak negatív hatásai alól, az egyszerűen csökkenti a kukorica vetésterületét a saját gazdálkodásában. Azonban a termelési versenyben részt vevő gazdáink nagyon kis százaléka csökkentette csak a tavalyi év rossz tapasztalata miatt a kukorica vetésterületét.
Ahol vetésterület csökkenés volt tapasztalható, ott sem például a cirok, mint a kukorica alternatív növénye került be a gazdálkodásba, hanem például a cukorrépa és a szója. Egyes gazdáknál az eddig is termesztett sörárpából és napraforgóból került több vetésre, természetesen csak ott, ahol a visszatérési idő ezt engedte.
Több gazda esetében nőtt a kukorica vetésterülete a tavalyi évhez képest, igaz a gazdálkodás méretéhez képest nem számottevő mennyiségben. Egy gazda külön kiemelte, hogy éppen azért vetett az idén több kukoricát, mert arra számít, hogy a kevesebb vetésterület miatt az idén jobban tudja értékesíteni a termését – írták.
Kellett-e bármilyen okból módosítania a vetéshez kapcsolódó teendőket? Rendelkezésre állt-e a kívánt vetőmag, voltak-e ebben fennakadások, tudta-e optimalizálni a vetés időzítését?
A termelési versenyben részt vevő gazdák mindegyike gond nélkül be tudta szerezni a kívánt vetőmagot. Bár a vetésidőkben néhány esetben volt a tervezetthez képest csúszás, azonban ez az időjárás alakulásának, a nagy mennyiségű csapadéknak volt a következménye.
A tavalyi év után az inputok beszerzésében és a tápanyag-utánpótlás tervezésében változtatott-e a döntésein és a beszerzésein?
Az inputok tekintetében a tápanyagutánpótlásban már változatosabb képet mutat a versenyzők reakciója a tavalyi év árváltozásaira. Azok a gazdák, akik precíziós technológiai alapon gazdálkodnak, nem tértek el az idei évben sem az eddigi gyakorlattól. A talajaik jól fel vannak töltve tápanyaggal és a szükséges mennyiséget kijuttatták a területeikre. Más gazdák már a tavalyi évben is inkább az őszi tápanyagutánpótlásra helyezték a hangsúlyt, akkor adták ki a területekre a hígtrágyát, a szerves- és a műtrágyát, tavasszal már nem juttattak ki plusz tápanyagot a területükre. A gazdák csak egy kis százaléka spórolt a tápanyagokon, jó részük azt juttatta ki a területre, amit egy “átlagos” év után is tett volna. A gazdák egy része talajbaktériumot is kijuttatott a területre, ami miatt eleve kevesebb nitrogént tervezett adni a növényei alá – írták.
Fog-e változtatni a tapasztalatai alapján az értékesítés módján és idején?
Erre a legtöbb gazda óvatos választ fogalmazott meg. A cikk megjelenésekor a legtöbb gazda nem látta pontosan, hogy hogyan tudja a termés értékesítését a számára legkedvezőbben megvalósítani. Néhány gazdának még a tavalyi termése is a tárolóban várta az értékesítést, ami eleve már az idei év tervezhetőségében is problémát okozott. A gazdák azonban derűlátóan tekintenek a jövőbe. Nagy részük aratáskor, nedvesen tervezi értékesíteni a megtermett kukoricát, és bízik benne, hogy megfelelőek lesznek az értékesítés feltételei. A legjobb helyzetben pedig talán azok a gazdálkodók vannak, akik teljes egészében saját felhasználásra, takarmánynak fogják használni a megtermelt szemesterményt, hiszen náluk az állatállomány adott, és csak akkor kell értékesítésen gondolkodniuk, ha extra kiemelkedő termést hoz a 2023-as év – írták.
