Fontos szakaszába ért a magyar vízgazdálkodás felülvizsgálata

Az uniós Víz-Keretirányelv (VKI) célja a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotának elérése, megőrzése. A végrehajtásának irányításáért a Belügyminisztérium felel, ehhez stratégiai tervet kell készítenie, amiből a harmadik következik. A 3. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, a VGT3 vitaanyag véleményezése 2020. december – 2021. június között volt esedékes. A tárcaközi egyeztetés 2021. szeptember és november közé esik. Elfogadása és kihirdetése pedig 2021. decemberben várható. Fontos hatása van a magyar vízgazdálkodásra. […]

Tovább…

Többet kellene öntözni a csapadékgazdálkodás helyett, 17 milliárd jön rá évente

Magyarország vízkészletének 3 forrása van: a csapadék, a felszíni, valamint felszín alatti vizek. A tervezett fejlesztési beruházásokkal többszörösére növelhető a vízkínálat által az öntözött területek nagyságának hatásterülete. Öntözésre elsősorban felszíni víz vehető igénybe, ennek hiányában engedélyezhető csak felszín alatti vízből történő vízkivétel, amelyet lehetőség szerint talajvízből kell biztosítani. A csapadékgazdálkodás nem lesz elég. […]

Tovább…

Alkotmányellenes a kútfúrásról szóló törvény, nem lehet szabadon 80 méterre menni

Alkotmányellenes a vízgazdálkodási törvény júliusban megszavazott módosítása – mondta ki határozatában az Alkotmánybíróság Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvény idén júliusban elfogadott, még ki nem hirdetett módosítása nincs összhangban az Alaptörvénnyel. A felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelme, továbbá a vízhasználat jövő generációk érdekeit is figyelembe vevő szabályozása az Alaptörvényből következően az állam elsődleges kötelezettsége. A törvénymódosítás céljai, vagyis az állampolgárokat sújtó felesleges adminisztratív terhek csökkentése, illetve az ellenőrzés hatékonyságának növelése más módon is elérhetők. A kútfúrásról szóló törvény nem módosul. […]

Tovább…