Magyarország vízkészletének 3 forrása van: a csapadék, a felszíni, valamint felszín alatti vizek. A tervezett fejlesztési beruházásokkal többszörösére növelhető a vízkínálat által az öntözött területek nagyságának hatásterülete. Öntözésre elsősorban felszíni víz vehető igénybe, ennek hiányában engedélyezhető csak felszín alatti vízből történő vízkivétel, amelyet lehetőség szerint talajvízből kell biztosítani. A csapadékgazdálkodás nem lesz elég.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara cikkét szemléztük, eszerint hiánynak minősül az is, ha a vízigény felszíni vízből történő kielégítése aránytalanul nagy költséggel járna a felszín alatti vízbeszerzéshez képest. Felszíni víz és talajvíz hiányában a rétegvízből történő öntözésre szolgáló termelőkútra azonban csak mikroöntözés esetében adható ki vízjogi engedély.
A földtani tömbben tárolt felszín alatti vizeinkből csak korlátozottan lehet öntözni. Egyrészt, mert a sekély mélységű talajvizeink minősége nem minden esetben felel meg az öntözési igényeknek, másrészt pedig a mélyebb kutak esetében a felhasználás mértéke meghaladhatja a dinamikus utánpótlás mértékét. Az ellenőrizetlen, illegális vízkivételek így kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak nemcsak a víztestek állapotára, hanem a legális, engedélyezett vízhasználatok mennyiségi és minőségi állapotára. Nem utolsósorban pedig hazánk ivóvízellátására, amely 95 százalékban felszín alatti vízkészletekből történik. A felszín alatti vízkészletet tehát csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel ne haladja meg az elérhető vízkészlet mennyiségét ahhoz, hogy ne kerüljön hazánk is a vízstresszes országok listájára.
Ennél is kritikusabb a vízminőség kérdése
Ugyanis csak az ellenőrzött kútfúrók, kútfúrások tudják hosszú távon biztosítani azt, hogy a felszíni szennyeződések, a sekély mélységű, gyenge minőségű talajvizek ne érjék el és szennyezzék tovább a mélyebb vízadó rétegeket (pl. nitrátszennyezés). A felszín alatti vízkészletekre telepített illegális kutak bírságmentesen történő moratóriuma 2020 év végéig tart. Ezekre a kutakra vízjogi fennmaradási engedélyt kell majd kérni az illetékes vízügyi hatóságoktól, amely nemcsak a létesítmény fennmaradására jogosít, hanem a hosszabb távú üzemeltetésére is.
A csapadék tekintetében az éghajlatváltozás egyik velejárója, hogy az eloszlása egyre szélsőségesebb és a vegetációs időben egyre kevesebb van belőle. Hazánk mezőgazdasági területeinek viszont csak alig 2 százalékán van kiépített vízpótló öntözés, amely jóval elmarad az uniós 9 százaléktól.
A magyar mezőgazdasági termelés 98 százalékban csapadék-gazdálkodástól való függését mihamarabb fel kell oldani – írja a NAK. Magyarország egyedülálló fekvése a Kárpát-medencében lehetővé teszi a felszíni átfolyó vizek nagyobb arányú rendelkezésre állását. A felszíni vizek megtartása és hasznosítása hosszabb távon biztosítani tudja a mezőgazdasági vízigényeket. Mindez mára nemcsak termelői igény, hanem nemzeti cél is, hiszen a kormány az öntözési célt szolgáló fejlesztések előkészítésére 2020 és 2030 között a fejlesztések előkészítési és tervezési fázisához, valamint kivitelezéséhez évente 17 milliárd forint nemzeti fejlesztési forrást biztosít a vízkínálat fejlesztésére, valamint a vízkereslet biztosítására.
Ezek lesznek a vízfejlesztési beruházások
A tervezett fejlesztési beruházásokkal a vízkínálat által az öntözött területek nagyságának hatásterülete többszörösére növelhető. A tervezett öntözési központ létrehozásával továbbá támogathatóvá válik a termelői vízkeresleti oldal. Hosszú távon ugyanis csak a vízkínálat és a vízkereslet együttes biztosításával lehet megteremteni a mezőgazdasági termelés stabilitását.
