Bemutatkozik a sinka, a 21. század terelőkutyája

A kilenc őshonos magyar kutyafajtából öt pásztorkutya: a puli, a pumi, a mudi, a kuvasz és a komondor, a másik négy vadász: a rövid- és a drótszőrű magyar vizsla, a magyar agár és az erdélyi kopó. Eddig így tudtuk. Most jelentkezett a sorba három, ugyancsak ősi magyar pásztorkutya, akiket egyelőre hivatalosan az FCI (a Nemzetközi Kinológiai Szövetség) nem ismer el önálló fajtának, ezért szelektív tenyésztésük sem indult meg.

A sinkát sokan csak magyar dingónak nevezik, nem hasonlít egyetlenegy más őshonos terelőkutyára sem, mégis úgy dolgozik a juhok között, hogy az csoda. A sinka a magyar terelőkutyák evolúciójában a legújabb, éppen ezért szokták a XXI. század terelő­kutyájának nevezni.

A képen egy dingó látható, de valóban magyar kiadásban 
tökéletes mása a sinka
A képen egy dingó látható, de valóban magyar kiadásban
tökéletes mása a sinka (Fotó: Pixabay)

A sinka legendája ötven évre nyúlik vissza, a Hortobágyhoz, az ottani pásztorok nemzedékről nemzedékre tenyész­tették és szelektálták a saját maguknak leginkább megfelelő terelőkutyákat.

Gulyások és juhászok zárt világából

Ezeknek a kutyáknak a fejlődése nemzedékek óta a nyilvánosságtól távol, a közérdeklődés elől rejtve történik, mivel a gulyások és juhászok kultúrája zárt világ – írja a szabadfold.hu. A pásztorok cserélgették egymás között kutyáikat, egymás között fedeztetve utó­daikat. Annak ellenére, hogy törzskönyv és származási papírok nem kísérték a kutyákat, a jól teljesítő egyedeket nagyon is számon tartották, utódaikra is így tekintettek.

A szelekció eredményeként létrejött egy olyan homogén, jellemző fajtajegyekkel rendelkező állomány, amelynek jó híre gyorsan terjedt országszerte. A sinka a puliféle keverékek és a németjuhász jellegű őrző-védő kutyák keveréke. Méretre a mudihoz mérhető. Sima, „pásztornyelven” sinka: ezt a szőrére értették, amely lehet rövid egyenes, lehet kicsit hosszabb egyenes, és lehet szőrös, kicsit bozontosabb.

Munkára született, arra, hogy dolgozzon

A pásztor igénye, a legelő és a hajtott állat határozza meg, ki melyik típust kedveli. A Hortobágyon mindegyik szőrváltozat ismert, de a legnagyobb értéket a szőrös típusoknak tulajdonítják, a legtöbb pedig a rövid szőrűekből van. A sin­ka színe jellemzően fekete, daruszürke vagy hamvas. Ritka és ezért megbecsült a barna vagy a vörös, illetve a „tigris” vagy „cirmos”, bármennyire vicces egy kutya esetében ez a szőrváltozat.

A sinka olyan embereknek nem való, akik nem dolgozó kutyákban gondolkodnak. Olyan helyre sem való, ahol a házi kedvenc szerepét kell, hogy betöltse. Munkára született, arra, hogy dolgozzon.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Ön szerint érhet 5,5 millió forintot egy juhászkut... Egy észak-amerikai hölgy szerint igen. Az Egyesült Királyságban, North Yorkshire-ben tartott aukción rekordösszegért cserélt gazdát egy juhászkutya s...
A bombatragédia helyén legeltethetnek az alföldi á... Az egykori bombázólőtér tájrehabilitációja lehetővé tette, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén csaknem 4000 hektár legelőterü...
Több 10 ezer hektár vízjárását javították a Hortob... Több mint 3 milliárd forintból valósult meg hazánk egyik legjelentősebb természetvédelmi beruházása. Ez dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környez...
A gazdák zsebébe vágó kérdésekről döntenek: itt a ... Novemberben többször számoltunk be a Közös Agrárpolitika kialakításával foglalkozó megbeszélések gazdálkodókat és agrártámogatásokat érintő fontos ré...
Forradalmi magyar génállomány-frissítés a Hortobág... Már több 100 szürkemarha borjú született a hortobágyi téli szállásokon. 40 borjú érkezését különösen nagy várakozás övezi, ugyanis egy olyan, eddig p...
Magyar pásztorkutyák terelőversenye lesz Baranyába... A Baranya megyei Szaporcán, az Ős-Dráva Látogatóközpontban rendezik meg augusztus 14-én, szombaton a magyar pásztorkutyák terelőversenyét. A Duna-Drá...