Több mint 3 milliárd forintból valósult meg hazánk egyik legjelentősebb természetvédelmi beruházása. Ez dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára mondta a „Legelőtavak élőhely-kezelése a Hortobágyon” című LIFE projekt zárórendezvényén. Magyarországon eddig összesen 38 hazai koordinálású, hagyományos LIFE projekt kapott támogatást, hozzávetőlegesen 86 millió euró összköltségvetéssel. Ennek háromnegyed része, 60,7 millió euró volt európai uniós vissza nem térítendő támogatás.
Rácz András szerint több beruházás sikerességét az bizonyítja, hogy a lezárásukat követően kitüntetést nyertek el az Európai Bizottságtól, példaként említve a rákosi vipera-védelmi, a parlagi sas-védelmi és a pannon magbank projekteket. 2018 óta a magyar kormány évente összesen 400-500 millió forint támogatást biztosított hagyományos LIFE programokhoz. Az idei beadványok alapján összesen 28 természetvédelmi koncepcióban érintettek magyarországi szervezetek, beleértve a hazai és külföldi koordinálású pályázatokat is – közölte. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a LIFE program az Európai Unió 2021-2027 pénzügyi időszakban is folytatódik, várhatóan a természetvédelem területén hozzávetőlegesen a duplájára növelt kerettel.
Visszaállították a vízjárást
A rendezvényen a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrzési Nonprofit Kft. igazgatója arról beszélt, hogy az Európai Unió 7,2 millió euróval támogatta ezt a projektet. Az összeghez a magyar kormány 771 millió forint önrészt biztosított. Medgyesi Gergely Árpád elmondta, hogy a beruházás megvalósulásával visszaadták a pusztának a régi vízjárását, ami több 10 ezer hektárt érint. Ennek következtében pedig számos fészkelő madár is visszatért a területre.
A szakember arról is beszélt, hogy a program végső célja egy olyan kivitelezhető és példaértékű modell kidolgozása, mely segítheti a Kárpát-medence legelőtavainak helyreállítását. Továbbá biztosítaná, hogy Európa teljes területén kellő figyelmet kapjon ez a különleges, de sérülékeny élővilág.
A beruházásban több mint 37 ezer méternyi csatorna, árok, illetve néhány nagyobb vízgazdálkodási műtárgy szűnt meg. Továbbá 1025 darab őshonos állatot vásároltak, illetve 1 darab teleltető hodály, valamint 6 darab pásztorszállás is megépült, a legelőtavak kiterjedése pedig 14-ről 290 hektárra nőtt – írta az Agrárminisztérium.
