A gazdák zsebébe vágó kérdésekről döntenek: itt a decemberi agrártámogatás összefoglaló

Novemberben többször számoltunk be a Közös Agrárpolitika kialakításával foglalkozó megbeszélések gazdálkodókat és agrártámogatásokat érintő fontos részleteiről, és megírtuk azt is, melyek a legtöbb hazai agrártámogatást bezsebelő cégek. Híreink között volt milliárdos takarmányos befektetés, 19 halnevelő tó telepítése, a Hortobágy fejlesztése, ültetvénytelepítés-támogatás és több, vidékfejlesztési pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakának meghosszabbítása. Olvasásra ajánljuk az agrártámogatások decemberi hírösszefoglalóját!

Új lista a Magyarországon legtöbb agrártámogatást kapó cégcsoportokról – infografikákkal

Tavaly Csányi Sándor cégbirodalma kapta a legtöbb agrártámogatást, több mint 4,7 milliárd forintot – derül ki a K-Monitor elemzéséből. A második helyen Mészáros Lőrinc és cégcsoportja áll 3,2 milliárd forinttal. 2019 egyik legnagyobb nyertese a belga-magyar Claessens-család volt, akik 2,1 milliárd forint agrártámogatáshoz jutottak. Fontos információ, hogy a tavalyi évben nominálisan rekordösszeget, több mint 800 milliárd forintot tett ki az agrártámogatások kasszája. Ebből több, mint 80 százalék uniós finanszírozású támogatás volt. Nyolcadik éve dolgozza fel a nyilvános agrártámogatási adatokat a K-Monitor, ami alapján képet adnak a magyar mezőgazdaság erőviszonyairól. Egy év tekintetében is tekintélyes adatbázisról van szó, több 10 ezer sorral, melyből először 2016-ban készítettek keresőt. Most ezt frissítették, így települési szintre vagy nevekre szűrve 2010-től egészen 2020 első félévéig lehet megnézni, hol és melyik cégek, valamint magánszemélyek kapták a legtöbb agrártámogatást. Keressen rá szülőhelye, vagy bármely magyarországi település gazdáira és találja meg a helyi földesurakat, vagy éppen önmagát a nagy képben!

A KITE Zrt. agrárintegrátor céget is birtokló Csányi Sándor cégcsoportjához érkezett meg a legtöbb agrártámogatás 2019-ben - Fotó: Magro.hu, CSZS, Mezőfalva
A KITE Zrt. agrárintegrátor céget is birtokló Csányi Sándor cégcsoportjához érkezett meg a legtöbb agrártámogatás 2019-ben – Fotó: Magro.hu, CSZS, Mezőfalva

Kevesebb antibiotikum a takarmányban: közel 1 milliárdos támogatásból fejlesztett takarmánykiegészítőket a magyar-kanadai cég és a SZIE

Egyre inkább az antibiotikum-mentes húsokat részesítik előnyben az élelmiszergyártók és a fogyasztók is. Ez komoly kihívást jelent az állattartók számára, akik a szigorú előírások betartása végett keresnek alternatív megoldásokat. Egy kanadai-magyar biotechnológiai cég az NKFI Alap segítségével, a Szent István Egyetemmel együttműködésben fejleszt olyan természetes, gyógynövény alapú takarmánykiegészítő termékeket, amelyekkel kevesebb antibiotikummal is nevelhetők egészséges sertések. A kanadai-magyar Dr. Bata Zrt. közleménye szerint a cég az NKFI Alap segítségével, a Szent István Egyetemmel együttműködésben olyan természetes, gyógynövény alapú takarmánykiegészítő termékeket fejleszt, amelyekkel kevesebb antibiotikummal is nevelhetők egészséges sertések. A vállalat több mint 900 millió forintos támogatású projektjében olyan új, komplex takarmányadalékot fejlesztenek, amellyel úgy lehet biztosítani a sertések egyszerre egészséges és gazdaságos felnevelését, hogy hosszútávon mérsékelhető legyen az antibiotikumok használata. Ezáltal azok a fogyasztóra, illetve a környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatása is csökkenthető.

400 milliós fejlesztés: 19 halnevelő tó épült meg a szarvasi Halászati Kutatóintézetben

Közel 400 millió forintos uniós támogatás segítségével alakítottak ki 19 halastavat a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason – jelentették be a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Halasi-Kovács Béla, a HAKI igazgatója elmondta, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programból (MAHOP) elnyert 393,4 millió forintból Csordajárás területén 17 hektáron 19 halnevelő tó létesült tápcsatornával, töltő- és lecsapoló csatornákkal együtt. A projekt célja olyan tavi halnevelő létesítmény megépítése volt, amely infrastruktúra hátteret biztosít az intézet génbanki tevékenységéhez, a termelési gyakorlatban nem jellemző őshonos halfajok neveléséhez, több veszélyeztetett faj állományának rehabilitációjához; ezzel együtt a természetesvízi állományok megerősítését szolgáló tenyésztési munkához – mondta. A szakember hozzátette, hogy a HAKI elnyert egy másik MAHOP-pályázatot is. Ennek a kivitelezése a tervek szerint jövő év elején kezdődik: egy új szivattyútelepet alakítanak ki a Csordajárás területén, így a tavak 2 irányból is elláthatók lesznek vízzel. A Halászati Kutatóintézet elődjét 1953-ban költöztették Budapestről Szarvasra, ekkor hozták létre az első kísérleti tavakat. 1975-ben alakították ki a belső-telepi tavakat, azóta hasonló beruházás nem zajlott.

A Közös Agrárpolitika megegyezése halad, de még több kérdésben és témában egyeztetésekre van szükség - Fotó: Magro.hu, CSZS, Jászszentlászló
A Közös Agrárpolitika megegyezése halad, de még több kérdésben és témában egyeztetésekre van szükség – Fotó: Magro.hu, CSZS, Jászszentlászló

EU-s pénzek: több megy a környezetvédelemre, de maradhat a termeléshez kötött és az átmeneti nemzeti támogatás

Megállapodtak az uniós agrárminiszterek az új közös agrárpolitikáról, amelynek félidős felülvizsgálata nagyobb változást hozhat. A megegyezés alapvetően határozza meg a magyar mezőgazdaság 2023–2027 közötti támogatási rendszerét és termelési feltételeit – közölte Nagy István agrárminiszter. Az hazai agrárszektor számára a közvetlen támogatási rendszer, a mezőgazdasági- és élelmiszeripari beruházások támogatása, a termeléshez kapcsolódó környezetvédelmi feltételek, a fiatal gazdák és a kisgazdaságok támogatása együtt teszi majd lehetővé a versenyképes fejlődést. Az állattenyésztők és a kertészetek számára kedvező hír, hogy megmaradnak a termeléshez kötött és az átmeneti nemzeti támogatások is. Ám ez még nem végleges megállapodás, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tanács álláspontja bizonyos kérdésekben még távol áll egymástól. Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója szerint az egyezség ideiglenes jellege azt erősíti, hogy a KAP félidei felülvizsgálata jelentősebb változtatásokat hoz, ahogyan az 2003-ban is történt. A cégvezető úgy véli, hogy az új KAP egyre kevésbé közös, és egyre kevésbé agrár, mert bővül a tagállami hatáskörbe kerülő ügyek köre. Ilyen a zöldítés utódjának tekinthető ECO Scheme, amelyről még vitáznak, ahogyan arról is, hogy a területalapú támogatás 20 vagy 30 százalékos mértékű lesz-e.

Több 10 ezer hektár vízjárását javították a Hortobágyon – videóval

Több mint 3 milliárd forintból valósult meg hazánk egyik legjelentősebb természetvédelmi beruházása. Ez dr. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára mondta a „Legelőtavak élőhely-kezelése a Hortobágyon” című LIFE projekt zárórendezvényén. Magyarországon eddig összesen 38 hazai koordinálású, hagyományos LIFE projekt kapott támogatást, hozzávetőlegesen 86 millió euró összköltségvetéssel. Ennek háromnegyed része, 60,7 millió euró volt európai uniós vissza nem térítendő támogatás. Rácz András szerint több beruházás sikerességét az bizonyítja, hogy a lezárásukat követően kitüntetést nyertek el az Európai Bizottságtól, példaként említve a rákosi vipera-védelmi, a parlagi sas-védelmi és a pannon magbank projekteket. 2018 óta a magyar kormány évente összesen 400-500 millió forint támogatást biztosított hagyományos LIFE programokhoz. Az idei beadványok alapján összesen 28 természetvédelmi koncepcióban érintettek magyarországi szervezetek, beleértve a hazai és külföldi koordinálású pályázatokat is – közölte. Az államtitkár azt is elmondta, hogy a LIFE program az Európai Unió 2021-2027 pénzügyi időszakban is folytatódik, várhatóan a természetvédelem területén hozzávetőlegesen a duplájára növelt kerettel.

Új, a gazdáknak kedvezőbb ültetvénytelepítést támogató felhívás érkezik 2021 tavaszán

Új, ültetvénytelepítést támogató felhívás megjelentetésével készül az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program forrásainak segítségével. Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy a mezőgazdaságban meghatározó szerepet játszó gyümölcs- és gyógynövénytermesztés a fogyasztóknak friss termékeket és alapanyagot biztosít az élelmiszer- és feldolgozóipar számára. Ezzel összefüggésben az egyre növekvő kereslet miatt fontos a hazai termelési kapacitás korszerűsítése és bővítése. Az Agrárminisztérium célja, hogy olyan ültetvények jöjjenek létre, amelyek magas termőképességgel és termésbiztonsággal rendelkezve erősíti a termelők versenyképességét, és jövedelembiztonságát. Az agrárminiszter elmondása szerint a felhívás új gyümölcs- és gyógynövénytermő ültetvények telepítésére és az ültetvényekhez tartozó öntözőrendszer kiépítésére kínál majd lehetőséget.

Egymásnak feszülnek a környezetvédők és a mezőgazdaság szereplői a Közös Agrárpolitika újítása miatt

Elvekről és rengeteg pénzről szól az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának változtatása. Új uniós agrárpolitika a környezetvédelem, a méltányosság és a hatékonyság jegyében – hangoztatja az Európai Parlament (EP) hivatalos közleménye. Ám, hogy ez pontosan mit jelentene, milyen hatásokkal járhat az uniós és benne a magyar gazdákra nézve, arról nagyon eltérőek az érintettek véleményei. Mi lehet a megoldás? A Közös Agrárpolitika (KAP) jelenlegi szabályozása 2020. december 31-ig érvényes. Ezt követően átmeneti szabályok lépnek életbe az új megállapodás megszületéséig a Parlament és a Tanács között. Ebben az évben a teljes közösségi költségvetés 34,5 százaléka (58,12 milliárd euró) jut a mezőgazdasági támogatásokra. Ennek 70 százaléka 6-7 millió termelő között oszlik meg, tehát az Unió mintegy 500 millió polgárának nem egészen 1,5 százaléka kapja a költségvetés egyharmadát. A reform legfontosabb célkitűzései között szerepel, hogy több támogatás kell jusson az éghajlat- és környezetbarát gazdálkodóknak, ezek teljesítéséhez kötnék a közvetlen kifizetéseket. Az éves közvetlen kifizetések plafonja pedig nem haladhatja meg a 60 ezer (21,5 millió forint), illetve a 100 ezer eurót (mai árakon 36 millió forint). Jelenleg az utóbbi összeg tűnik a befutónak. Ahhoz, hogy a kisvállalkozások több támogatást kaphassanak, a gazdálkodók egyedi igényeire válaszoló válságintézkedésekre lesz szükség. Továbbá az eddigieknél szigorúbban kell szankcionálni a környezetvédelmi vagy az állatjóléti szabályokat sorozatosan megszegőket – áll az EP közleményében.

Egy évvel meghosszabbították három vidékfejlesztési pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakát

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt az Agrárminisztérium – a várható átmeneti időszak áthidalása érdekében – egy évvel meghosszabbította három pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakát. Az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés”, az „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” és a „Védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése” pályázati felhívások kötelezettségvállalási időszakának meghosszabbítása 2020. november 23-tól 2020. december 20-ig, a Magyar Államkincstár által közzétett elektronikus formanyomtatvány ügyfélkapun keresztül történő benyújtásával kérelmezhető. A benyújtásra rendelkezésre álló határidő jogvesztő. Azok, akik jelenleg is részt vesznek a programban és élni kívánnak a hosszabbítás lehetőségével, a meghosszabbított kötelezettségvállalási időszak alatt továbbra is megkapják a támogatást. A kötelezettségvállalási időszak meghosszabbítására irányuló kérelem visszavonására a Kincstár 2021. január 15-ig lehetőséget biztosít – írta az AM sajtóközleménye.

90 milliárd forint: már 2021-ben felhasználhatóak lesznek az új vidékfejlesztési források

Ugyan még az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak jóvá kell hagynia, november 9-én Brüsszelben előzetes politikai megállapodást hoztak a vidékfejlesztést érintő Next Generation EU források felhasználásáról. A következő 2 éves időszakban legalább 90 milliárd forintnyi új forráshoz juthat a magyar mezőgazdaság. A Bizottság eredeti javaslatával ellentétben – amely az érintett forrásokat csak 2022-2024 között tette volna elérhetővé – a megállapodás szerint már az elkövetkező 2 évben kifizetésre kerülhet az a mintegy 8 milliárd euró, amelyet az újonnan bevezetett alapból vidékfejlesztésre szántak. A Takarékbank elemzőinek becslése szerint Magyarország esetében ez a következő 2 évben nagyságrendileg 90 milliárd forint felhasználható támogatási forrást jelent. Az összeg jelentős részben az ágazat versenyképességét és hatékonyságát növelő, illetve az eco-scheme-ek (a zöldítés helyébe lépő új típusú környezet- és klímavédelmi vállalások) teljesítésére való felkészülést elősegítő – például precíziós és/vagy digitális eszközök beszerzését célzó – beruházásokra fordítható.

Összesen 90 milliárd forint jön a magyar gazdáknak: már 2021-ben felhasználhatóak lesznek az új vidékfejlesztési források - Fotó: Magro.hu, CSZS, Hajdúnánás
Összesen 90 milliárd forint jön a magyar gazdáknak: már 2021-ben felhasználhatóak lesznek az új vidékfejlesztési források – Fotó: Magro.hu, CSZS, Hajdúnánás

Bírságok és szabályok: összefoglaló a védett és Natura 2000 területek gazdálkodási kötelezettségeiről

Hazánk teljes országos természetvédelmi oltalom által védett, illetve Natura 2000 besorolású ökológiai hálózati területeinek közel 46 százalékán mezőgazdasági művelés vagy halászati hasznosítás folyik. Mivel ezeken a területeken különböző jogszabályokból eredő korlátozások érvényesek, a gazdáknak fontos tisztában lenni azokkal, hogy megóvják a védett értékeket és elkerüljék a jogszabálysértéseket. Az országosan védett területek esetében az irányadó jogszabály a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) – írta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A Natura 2000 területek esetében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet tartalmazza az alapvető szabályozási hátteret. Natura 2000 gyepek esetében egy külön földhasználati jogszabály is hatályban van. Ez a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet. Fontos, hogy a Natura 2000 területek nem számítanak országosan védett területnek, ugyanakkor sok esetben a két „területtípus” ráfed egymásra. Ezért ilyenkor a jogi hierarchiában magasabb jogszabály (vagyis a Tvt.) rendelkezései lesznek az irányadóak.

Új KAP: alapkövetelmény lesz a zöldítés, a többletvállalások ezen felül jönnek

Várhatóan 2023-tól indulhat el az új Közös Agrárpolitika. Fontos, hogy az átmeneti években is biztosított a közvetlen, területalapú támogatás és a vidékfejlesztési támogatások folytatása. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Magyar Közgazdasági Társaság által tartott online eseményen beszélt arról, hogy a zöld előírások, amelyek most csak a kifizetések 30 százalékához kötöttek, a jövőben az összes közvetlen kifizetés előfeltételévé válnak majd. Az eseményen elhangzottak szerint a jogszabályok tárgyalási folyamata 2021-ig tart. A tagállami KAP stratégiai tervek véglegesítésének és hivatalos benyújtásának, a nemzeti jogszabályok elfogadásának pedig legkésőbb 2021 végén meg kell történnie. A KAP részaránya a 2021-2027 közötti időszakban ugyan visszaesik, de az Európai Bizottság eredeti javaslatával szemben nem csökken 30 százalék alá. A KAP-ot is magába foglaló fejezet főösszege 356,374 milliárd euró lenne a 2018-as árakon, ez az eredeti, 2018-as bizottsági javaslatnál 20 milliárddal magasabb. Ebből 40 százalékot kell majd felhasználni környezet- és klímavédelmi célokra. Magyarország folyó áron 12 milliárd euró támogatásból részesülne, ebből a Next Generation EU program vidékfejlesztésre fordítható 7,5 milliárd eurójából 262,9 millió euró jutna ide.

A zöldítés az új KAP egyik fontos része lesz - Fotó: Adam's Photovision - Jászszentlászló
A zöldítés az új KAP egyik fontos része lesz – Fotó: Adam’s Photovision – Jászszentlászló

662 magyar kistelepülés kapott összesen hétmilliárd forintot – mutatjuk a listát

A Miniszterelnökség 16 korábbi felhívás esetében hirdetett a tartaléklistára került pályázók közül új nyerteseket a Magyar Falu Programban. A kormányzat 662 kistelepülésnek nyújt közel hétmilliárd forint további támogatást a tartalékkeret terhére. A Magyar Falu Program pályázati felhívásain a jogosult 5000 lélekszám alatti települések 98 százaléka nyert már támogatást. A program indulása óta a nyertes pályázatok száma meghaladja a 12 000-et, a kifizetett állami támogatások összege pedig a 130 milliárd forintot. A nyertesek listája itt érhető el.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Belehúzott a növénytermesztés – Az 50. hét egyben... Beerősített idén a növénytermesztés, jó üzletnek tűnik a mezőgazdaság, fáradhatatlanul építjük az agrárkapcsolatokat, támogatások özönlik el az agrárs...
A Közös Agrárpolitika 2014-2020-as időszakának kil... Agrár helyzetértékelés – új KAP-támogatások címmel indult az AgromashExpo csütörtöki napján a szakmai programok sora 10 órakor. A programot Petőházi T...
Közel 600 milliárd Ft-tal több támogatás Magyarors... A Magyarországra jutó uniós agrártámogatások 1,9 milliárd euróval (587 milliárd forinttal) nőnek a 2014 és 2020 közötti időszakban, ezen belül elsősor...
Agrártámogatási rendszer átalakítása – szeri... A mezőgazdaság ellen végrehajtott „terrortámadásnak” nevezte Horváth Gábor a MOSZ elnöke a területalapú támogatások rendszerének átalakítását. A Piac ...
Megérkezett az agrártámogatások átalakításáról szó... Már Ön is elolvashatja az új agrártámogatási rendszerről szóló rendeletet a Magyar Közlöny csütörtöki számában. Az egységes területalapú támogatás öss...
Csak mezőgazdászoknak! Az agrárágazat szereplőit érintő fontos témákról lesz szó a szeptemberi Gazdag Gazda Roadshow 4 állomásán. Tudja, hogy hogyan változik a támogatási, p...