Heves vármegyében, a Bélapátfalvai járásban, Eger vonzáskörzetében található Bekölce település, ahol egy fiatal pár egy 70 hektáros területen etikus, regeneratív gazdaságot vezet. Két városi fiatal találkozásából, szerelméből, vidékre költözéséből, majd egy akókocsiból, fűtés nélkül indult a Remény Farm története. A gazdaságot Anna és Dávid vezeti, komoly közösségi média jelenléttel és rengeteg videóval bemutatva a tevékenységüket.
Nem akartunk TikTok-celebek lenni, egyszerűen tavaly év végén a szezon végeztével volt idő néhány videóra. Azon, hogy némelyik egy csapásra kétmillió megtekintésig jutott, először nagyon meglepődtünk – mesélte a Heol.hu portálnak Goldmann Dávid. Mikor megvették a földet, még egészen másképp nézett ott ki minden a mostani állapotához képest, napjainkra azonban a farm gazdasszonyával, Juhász Annával közösen egy valódi csodát hoztak ott létre. Ők ketten ugyanis mindvégig hittek közös céljukban, ami a regeneratív, etikus gazdaságuk.
A kezdetek
A Heol cikke szerint a farmon jelenleg egyébként négyen élnek, továbbá ketten járnak be hozzájuk segíteni napi szinten. Anna és Dávid egy mobilházban laknak, emellé húztak fel egy nagy jurtát, plusz található a területen egy vendégház is, ami a farmon keresztül csörgedező patak fölött áll.
Most már mondhatni paradicsomi körülmények között élünk. Mikor idejöttünk csak egy rom volt itt, lakókocsiban laktunk, az első tél nagyon kemény volt. Nem volt fűtés, nem volt víz, akkor mentem haza Nagyváradra a szüleimhez, amikor a legnagyobb fagy érkezett. Dávid rendkívül előzékenyen szólt is, hogy inkább ne jöjjek vissza még néhány hétig, mert annyira fagyos a talaj, hogy a vezetékek elfagytak és nulla fok körül van a lakókocsiban is. Aztán később megjött a mobilház és lett vizünk, de egy ideig a szomszéd faluba jártunk fürödni, a telek eredeti tulajdonosai voltak olyan kedvesek és vendégül láttak egy-egy tusolás, vagy mosás erejéig – mesélte nevetve Anna.
Mint kiderült, a pár az interneten “jött össze”. A nagyváradi lány rövid levelezés és nagyjából 3 találkozás után költözött a férfihoz egy rózsaszín gurulós bőrönddel – akkor még Somogyba. Már akkoriban is önfenntartó gazdaságot működtettek, ám rövidesen kinőtték a területet, s látták, hogy ott nem fog menni az, amit megálmodtak: másokat is ellátni regeneratív gazdálkodással, vagy ahogy ők mondják, gyógyítani a földet és táplálékot adni más családoknak.
A bekölcei hirdetés volt az, amit mindketten megnéztünk. Megláttam a dombokat és egyből beleszerettem, de a döntést Dávidra bíztam, mert ő racionálisabb – mesélte Anna. Dávid hozzátette:
Épp a dombok miatt nem kellett senkinek nagyjából egy évtizedig. Mezőgazdaságra értéktelen, a marháknak viszont nem akadály a domboldal. De a romok miatt sem lehetett vonzó. Nem csak az épületek állapota, a föld is nagy változáson ment keresztül mióta négy éve dolgozunk rajta. Azt a szép füves részt pedig ahová nem sokára a csirkék kerülnek, teljesen felverte a gaz, azóta voltak ott csirkék is és legeltettünk is rajta.
A Remény Farmon a csirkék is különleges bánásmódot kapnak
A kiscsirkék a csibeoviban kezdik, 3-4 hetes korukban kerülnek ki időjárástól függően a szabadba. A csirkéket korábban traktorral költöztették, aztán jött egy újabb terv azért, hogy ne terheljék a talajt a nehéz géppel. Dávidék így tehát fóliasátrakat alakítottak át a csirkék igényeihez mérten, amik elektromos csörlők segítségével, távirányítóval mozgathatók, hogy a szárnyasokat akár naponta könnyedén odébb tudják költöztetni egy-egy sáv mentén.
Ez több szempontból jó megoldás, hiszen az épp aktuális területen egyrészt csipegetnek, másrészt potyogtatnak, tehát trágyázzák a talajt, egy évben pedig kétszer érintik majd ugyanazt a földet. Ha minden jól megy, az automatizált rendszerrel napi egy órára csökken a sátrankénti több száz csirke ellátása.
Jelenleg a csirkéken kívül szarvasmarhák, kacsák és libák vannak a tanyán. A Remény Farm vezetői túljutottak az első négy év küzdelmein, és bár a folyamatos karbantartások, az állatok ellátása rengeteg idejüket elveszi, végre már a tervezgetésre is jut idejük. Tavaly nyolcezer csirkéjük volt, noha eredetileg csak marhát akartak tartani, hiszen velük tudják igazán jól alakítani a környezetüket. Mennyiséget növelni már nem akarnak, a minőség fejlesztésére törekednek. Idén például libákkal is kísérleteznek, terveik szerint gyakorlatilag csak a legeltetésre alapozva nevelnék fel őket idén.
Az állatok levágása női munka lett a Remény Farmon
Anna és Dávid egészen Svédországig utaztak, hogy a baromfitartásról tanuljanak. A nő élete első csirkéjét is ott vágta le, és akkor döntött úgy, hogy ha le tudja vágni ő maga a csirkét, akkor eszik húst, ha nem sikerül, akkor többé nem.
Egy fiatal srác tartotta az oktatást, végigsírtam az egészet, de nagyon kedvesek voltak velem, nyugtattak és vigasztaltak. Úgy tűnt, nekik nagyon könnyen jön az egész, de mégis megértették ők is, hogy milyen nehéz ez nekem. Hazafelé a repülőn beszéltük meg, hogy magunknak fogunk nevelni 30 csirkét. Így akkor, ha húst eszünk, akkor tudjuk majd, honnan jött, mit evett, illetve, hogy tisztességes élete és tisztességes halála volt. Azóta ezt az egészet rendbe tettem magamban, meg tudok vele békélni, de egy pillanatig sem veszem félvállról. Az egy csoda és egy óriási áldozat, hogy ezek az állatok táplálnak minket, ezért pedig tiszteletet érdemelnek – magyarázta Anna.
Helyben és az interneten is népszerűek
A pár elmesélte, hogy időnként gyermekeket is fogadnak a farmon nyílt napok keretében, de nem céljuk, hogy átcsússzanak a turizmus irányába, hiszen ilyesmire nincs kapacitásuk az állatok mellett.
Manapság, amikor lassan minden második ember influencer akar lenni, Juhász Anna és Goldmann Dávid úgy lettek egy csapásra népszerűek a Remény Farmmal, hogy épp a nagyvárosi élet elől akartak elbújni. Azt mondják, annak, hogy a farmos videóik felkapottak lettek, a legjobb hozadéka a szemléletformálás, illetve, hogy a kezükbe került ennek a lehetősége. Így ha mások is hasonlóan természetközeli életet szeretnének élni, akkor láthatják, hogy menni fog, ha mindent beleadnak és a gazdálkodást lehet úgy is jól csinálni, hogy nem terheli, hanem gyógyítja a környezetet – fogalmaztak. A teljes cikket itt lehet elolvasni.
