A gazdáknak a legtöbb bosszúságot a vaddisznók túrása jelenti, de a szarvasok is nagy pusztítást tudnak okozni a kultúrnövényekben. A vadgazdák és a termelők közötti konfliktusokat csökkentheti, ha legalább a vadkár nagyságának megítélésében nem lesz köztük vita. Ezt szolgálja a készülő egységes vadkárfelmérési útmutató, amit a szaktárca felkérésére egy 10 szakértőből álló munkacsoport dolgozott ki.
Az Agrárszektor anyagát szemléztük, ebben Csányi Sándor, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének igazgatója, a Mezőgazdasági Vadkár Munkacsoport vezetője fejtette ki a véleményét. Az apróvadak élettere egyre csökken, mert az intenzív, nagytáblás mezőgazdálkodás szűkíti számukra a táplálék-kínálatot, a búvó- és fészkelőhelyek számát. A vegyszerhasználattal kisebb lett a táplálékként szóba jöhető rovarok mennyisége, ami a madarak életében különösen csibekorban fontos. Ne csak a rovarirtókra gondoljunk, a gyomirtással is szűkül a rovarpaletta, hiszen ezek az ízeltlábúaknak is tápnövényei – kezdte Csányi Sándor.
A növényevő apróvadaknak – mint például a nyulaknak- a magas cellulóztartalmú kukorica és kalászos kultúra az év legnagyobb részében nem vonzó táplálék, inkább a lédús gyomnövényeket fogyasztanák. A lucernások bővülésével az apróvadak életkilátásai is javultak. De az ilyen területek nagysága így is egy nagyságrenddel kisebb, mint a főnövényeké. Az elszigetelt lucernaállományokkal pedig nem feltétlenül találkoznak a kis mozgáskörzetű fajok.
Sokkal kedvezőbb a helyzete a nagyvadaknak. Természetes ragadozó nem vadászik rájuk, az erdősített területek aránya pedig folyamatosan nő az országban. A vaddisznók, szarvasok és őzek száma az elmúlt 10 évben nőtt, de a növekedés üteme lelassult, ami az intenzív vadállomány-csökkentés eredménye. Vonzó táplálékot kínáló vadföldekkel ezek is elterelhetőek lennének a mezőgazdasági területekről – mondja a szakember.
Segíti az átláthatóságot a készülőben lévő egységes vadkárfelmérési útmutató
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke egy, a vadgazdálkodás aktuális kérdéseiről szóló konferencián elmondta, hogy egységes vadkárfelmérési útmutató készül annak érdekében, hogy a vadkárok mennyiségének, a károsodott terület nagyságának, valamint a károk pénzbeli értékének meghatározása országosan egységesebb módszerekkel történjen. Az útmutatót a vadászati szervezetek, illetve a kapcsolódó szakterületek tudományos műhelyei készítik, köztük van a gödöllői Szent István Egyetem is. Csányi Sándor szerint az útmutató tervezete február végére végleges formát kap. Ez egy társadalmi egyeztetést követően március folyamán még módosulhat, majd a szakmai munka lezárultával nyílik a meg a lehetőség a jogszabály kidolgozására.
A gazdák és a vadászok közötti konfliktusok megoldásának lényege a párbeszéd. Ehhez néha mediátorra is szükség van, Csányi Sándor ebben a szerepkörben a tájegységi fővadászokat, vagy a falugazdákat tudja elképzelni.
