A klímaváltozás, a Föld túlnépesedése és az élelmiszerbiztonság egyre inkább ráirányítja a figyelmet a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor fejlesztésének fontosságára. Ennek forráshiányos helyzetére már az ENSZ is rámutatott. Bár az átfogó hitelezési kedv fellendítésére egyre több ösztönző program indul, a magyar agráriumra vonatkozó statisztikák már most bizakodásra adnak okot. Számos példa mutatja, hogy banki hitelek mellett, de annak hiányában a tőkebevonás is jó alternatíva lehet egy vállalkozás helyzetének megerősítésére, a terjeszkedésének támogatására.
A Portfolio írta meg, hogy az agrárszektor fejlődése nemzetgazdasági szempontból is meghatározó, mert érdemben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez és a hazai élelmiszer-önellátás megerősítéséhez.
Fenntarthatóság és fejlesztések
Az elmúlt évek során egyre nagyobb hangsúlyt kapott a világ vezető fórumain az élelmezésbiztonság kérdése, a terület fenntarthatósági elvek mentén való további fejlesztése. Az ENSZ számos más tevékenysége mellett hosszú ideje azon is dolgozik, hogy a fejlődő és a fejlett országok gazdaságában egyre nagyobb szerep juthasson az élelmiszeripari innovációknak. Az idei World Investment Forum során még nagyobb hangsúlyt kapott az ágazat, a cél, hogy a jövőben még több közvetlen külföldi tőkebefektetés (FDI) révén zárkózhassanak fel a még hátránnyal küzdő országok – írták.
Jelenleg a világ mezőgazdasági szektorának éves szinten 4 ezer milliárd USD értékű fdi befektetésre lenne szüksége ahhoz, hogy a szükséges beruházási hiányt áthidalhassa és az ensz által meghatározott fenntartható fejlődési célokat (éhezés, szegénység felszámolása, vízhiány megszüntetése stb.) elérje.
A közvetlen külföldi tőkebefektetés alakulása
Az elmúlt évtizedben a teljes globális beáramló FDI (Közvetlen külföldi tőkebefektetés – Foreign direct investment) 6,2%-kal csökkent, míg a kihelyezett tőke értéke 4,3%-kal nőtt. A teljes FDI áramlás 94%-a az USA-ba, Ázsiába és Európába érkezett, és az is jól látható, hogy három terület rajzolódik ki. Azok az államok, amelyek nagy mértékben tudtak FDI-t kifejezetten a mezőgazdaságba vonzani (USA, Franciaország, Kolumbia, Mexikó, Malajzia), utánuk következnek azok, amelyek mérsékelt mennyiségű tőkevonzást értek el, mint Szerbia, Észak-Macedónia és Észtország. Végül a harmadik csoportba azok az országok sorolhatóak, ahová ugyan érkezett FDI a mezőgazdaságba, annak mértéke azonban csekély.
Magyarország esetében az agráriumba áramló FDI befektetések főként a gyártási, feldolgozási ágazatokba irányulnak, mindazonáltal az elmúlt években ismét élénkülni látszik a mezőgazdasági tőkebefektetések mértéke is. A térség országainak összehasonlításában Magyarországot csak Románia előzi meg, a többi szomszédos és régiós államban lényegesen kisebb a mezőgazdasági ágazat részesedése az FDI-ban – írták.
A kamattámogatott hitelektől a tőzsdéig
Az MBH AgrárTrend Indexe szerint a 2023 első három hónapjában tapasztalt erősödés után a második negyedévben is tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az ágazat szereplői összességében úgy látják, a kiegyensúlyozottság irányába tart a hazai élelmiszer-gazdaság.
Finanszírozási oldalról elsősorban továbbra is a kamattámogatott termékek jelentenek segítséget a vállalkozásoknak, de a jelenlegi várakozások szerint jövő év első felére, amikor kiírják a Vidékfejlesztési Program pályázatait, és útjára indul egy hozzávetőleg 3000 milliárd forintos támogatási program a magyar agráriumban és élelmiszeriparban, már megfelelő szintre mérséklődhetnek a piaci alapú finanszírozás költségei is.
Jelenleg a bankok kockázatvállalási hajlandósága a korábbiakhoz képest jóval alacsonyabb, ami megnehezíti a vállalkozások helyzetét, ugyanakkor lehetőséget jelent a tőkebevonásra, amelyre az elmúlt időszakból is látni jó példákat – közölték.
A takarmánypiac változásai
Az állami tulajdonú MFB Csoporthoz tartozó Hiventures tavaly óta már tőzsdei vállalatok beruházásaihoz is hozzájárul, ezek közül az első egyből történetének eddigi legnagyobb összegű befektetése volt: 5 milliárd forinttal emelt tőkét a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett UBM Holding Nyrt-ben, amely a magyar takarmányipar vezető szereplője.
A tőkeemeléssel a cégcsoport megerősítette pozícióját és hosszú távú célja a hazai és nemzetközi terjeszkedés, hogy ne csupán Magyarországon, de a román és szlovák piacokon végrehajtott beruházások révén a térség vezető takarmánygyártói, fehérjekereskedői és meghatározó gabonakereskedői legyenek. A nemzetközi terjeszkedés nem előzmény nélküli: a cégcsoport Ausztriában, Romániában, Szlovákiában és Szerbiában is jelen van, árbevételének közel fele exporttevékenységből származik.
A Hiventures egyik kiemelt stratégiai célja, hogy a hazai piacon már megerősödött magyar szereplőket hozzásegítse nemzetközi sikerek eléréshez is, mely törekvés egybecseng az UBM regionális szemléletével is – mondta Tóth József, a Hiventures vállalati befektetési igazgatója.
Hozzátette: az alapkezelő 2019-ben elindított vállalati üzletága mostanra számos befektetést valósított meg, és azzal, hogy már tőzsdei cégek beruházásaihoz is hozzájárulnak, a vállalati életciklus teljes láncolatát lefedik, mindezt úgy, hogy hozamelvárásuk a piacon elérhető legalacsonyabb, mert befektetéseik a profit mellett gazdaságfejlesztési célkitűzéseket is szolgálnak.
Észak- és Nyugat-Európában is keresik a mentes élelmiszereiket
Hasonlóképpen az exportbővítés, illetve innovatív termékek fejlesztése volt a cél az idén nyáron a Hiventures segítségével tőzsdére lépett Civita csoportnak is. A kukoricafeldolgozással, valamint liszt, dara, kukoricaolaj és gluténmentes tészta gyártásával foglalkozó cég vezetője szerint a mentes élelmiszerekben továbbra is nagy potenciál van, különösen amiatt, mert a kellő hatékonyság révén hosszabb távon eltűnhet az árkülönbség a hagyományos és a mentes élelmiszerek között.
A cégcsoport malomipari termékeivel és gluténmentes tésztáival számos országban jelen van. „A fejlesztéseinknek köszönhetően az új malomipari technológiánk alkalmas arra, hogy a kukoricacsírát egészben tudjuk kivenni a kukoricaszemből úgy, hogy az sajtolásra alkalmas legyen. Ezzel egy nagyon magas tápértékű növényi olajat kapunk, amely kiváló egészségügyi hatásokkal is bír. Észak- és Nyugat-Európában nagyon népszerű termék” – mondta Vaszkó Gábor, a Civita Group Zrt. igazgatóságának elnöke.
A cégcsoport a Hiventures-t, mint lehetséges intézményi befektetőt kereste fel, amely a cég lehetőségeit és eddig elért eredményeit megvizsgálva döntött a részvényjegyzésben való részvételről. A Civita csoport családi vállalkozásként pedig úttörő szerepet vállalt azzal, hogy kkv-ként rögtön a Budapesti Értéktőzsde Standard piacán kezdte meg a kereskedést, mindamellett, hogy hasonló nyilvános ajánlattételi piacra lépésre 2017 júliusa óta nem volt példa a hazai tőkepiacon.
Kihasználnák az Európai Unióval szembeni versenyelőnyt
A finanszírozás mellett másik jellemző kihívás a generációváltás, amely iparágtól függetlenül érinti a vállalkozásokat, de a Szatmári Konzervgyár Kft. és az EKO Konzervipari Kft. esetében ennek megoldása egyben az exportpiacokon való megerősödést is magával hozta – írták.
A szatmári és hajdúsági tájkörzetben termesztett, tartósítószermentesen feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékben, befőttekben és savanyúságokban erős Szatmári Konzervgyár Kft. „Rege” márkája a magyar fogyasztók körében jól ismert. A gyár termékeinek több mint 70 százalékát a határokon kívül értékesíti, az Európai Unió egyik meghatározó szállítója saját termékei piacán, melyek közül a csemegekukorica mellett a csemegeuborka és a meggybefőtt emelkedik ki leginkább. Szintén 70 százalék körüli exportmutatóval dolgozik a főként csemegekukorica- és borsókonzervekről ismert EKO Konzervipari Kft.
A Nyíregyházán működő vállalkozás évtizedek során bizonyított mezőgazdasági partnereivel termelteti meg a nyersanyagot, többségében a város 50 kilométeres körzetében. Az EKO márkanevei közül legjobban ismert brand a „Nagymama lekvárja”.
A tulajdon és az operatív irányítás átadásával járó restrukturálási folyamat a Szatmári Konzervgyár Kft. és az EKO Konzervipari Kft. esetében egyaránt új menedzsmentszemléletet és megerősödött tőkeszerkezetet eredményezett. A 2 milliárd forint összértéket meghaladó tranzakciók során a két társaság közös tulajdonosi csoportba került, amiben a Hiventures meghatározott időre szóló tulajdonrészt szerzett.
„Egy generációváltásra mindig alaposan fel kell készülni, még akkor is, ha már teljesen bizonyos az átvevő személye” – mondta a Hiventures befektetési igazgatója az ügylet kapcsán, aki szerint fontos, hogy egy ilyen ügylet során az értékes eszközök– gyártósor, termelőkapacitás, márkanév és természetesen a humán erőforrás – olyan magyar menedzsment kezébe kerüljenek, amely szaktudása és tapasztalata révén képes tovább vinni a vállalkozás hagyományait, továbbá innovációk révén fejleszteni is azt.
A Szatmári és az EKO esetében a Hiventures belépésével lezajlott restrukturálás egyebek mellett azzal járt, hogy tudatos piacfelmérés alapján a termékfejlesztésben nagyobb hangsúlyt kaptak azok az irányok, amelyekben a magyarországi termelés versenyelőnyben van az unióval szemben, mint például a csemegeuborka.
Az új tulajdonosok komplex fejlesztéseket tűztek ki célul, melyek a nyersanyagtermelői bázis megerősítésétől a gyártási technológia modernizálásán keresztül egy erős regionális márka kifejlesztéséig terjednek.
A Hiventures edukációs tevékenységének nyomán a tőkebefektetés nem csupán az agrárium, hanem iparágtól függetlenül a közép-és nagyvállalatok körében egyre nagyobb teret nyer. Az elmúlt három évben már több mint 400 vállalat kereste fel a tőkebefektetőt, amely mintegy 40 milliárd forintot juttatott a gazdaságba a magyar vállalkozások fejlődésének, versenyképességének növekedése érdekében – írták.
