2014 végén egy a kizárólag almával foglalkozó Interpoma kiállításhoz kapcsolódó tanácskozáson a szakemberek áttekintették az európai almapiac jelenés és jövőbeni lehetőségeit. A konklúzió: változásra és változtatásra van szükség.
Az európai almatermelés volumene folyamatosan növekszik. A legerősebben emelkedő termelés Kelet-Európában látszik, annak ellenére is, hogy az almafogyasztás fokozatosan csökken Európában. Jelen pillanatban az európai almatermés 10-12 millió tonna körül alakul évente.
Az európai almapiac telített, ezért a nagyobb termelők délre keresnek piacot, így leginkább Észak-Afrika, a Közel-Kelet és Ázsia irányába tudnak terjeszkedni a kereskedők. Egy agrármarketing-szervezet piacelemzője elmondta: az Európai Uniós almafogyasztás évente 15 kilogramm/fő, ami 7,5 millió tonnás összfogyasztást jelent. Az utóbbi években átlagosan 2 százalékos visszaesés volt tapasztalható almafogyasztást tekintve, ami jelentős, 150 ezer tonnás éves visszaesést jelent. Ennek kompenzálására az Unió növelte az exportot Afrikába, Dél-Amerikába és Ázsiába is. Az utóbbi évben egyedül Oroszország irányába nem emelkedett az almaexport.
A 2013/2014-es szezonban az összkivitel 3,5 millió tonna volt, ez megegyezett az egy évvel korábbi export mennyiségével még úgy is, hogy Oroszország felé 212 ezer tonnával kevesebb alma került exportra. Ezzel szemben Ázsiába 5 ezer tonnával emelkedett az export, így 28 ezer tonna került kivitelre, míg a Közel-Keletre 137 ezer tonna almát sikerült exportálni, ami az egy évvel korábbi mennyiséghez képest 52 ezer tonnával gyarapodott. A legnagyobb exportgyarapodást Észak-Afrika irányába sikerült elérni, ugyanis 100 ezer tonnás plusz exportot produkált az Európai Unió az egy évvel korábbihoz képest (erre a területre a legtöbb almát Franciaország, Olaszország és Spanyolország szolgáltatja). Közép- és Dél-Amerikába irányuló almakivitel továbbra is csekély, 13 ezer tonna összesen.
Az unióba 450-600 ezer tonna alma kerül behozatalra, melynek javát Chile (140-190 ezer tonna), Új-Zéland (110-150 ezer tonna) és Dél-Afrika (kicsivel több, mint 100 ezer tonna) szolgáltatja.
Olasz és francia helyzetkép
Olaszországban is változott a kivitel összetétele a csökkenő európai vásárlók mennyisége miatt. Az utóbbi években 19 százalékkal csökkent a dél- és kelet-európai, 15 százalékkal az orosz, 5 százalékkal a spanyol és 3 százalékkal a német piacuk, ellenben Ausztriába 3, Dél-Amerikába 14, az arab országokba 22, Ázsiába pedig 27 százalékkal többet exportálnak.
A piacok változása a termesztett fajtákra is hatással van: az össztermés 43 százalékát a Golden-fajtakör adja, de a telepítéseknek csupán a 11 százaléka tartozik ide, viszont a Galaaz a termés 15 százalékáért felelős, de az új telepítések legnagyobb része, 31 százaléka már ebből a fajtából kerül ki.
Franciaország nehezebben pótolja a kieső piacokat. Körülbelül 56 százalékkal csökkent a kivitelük, ezzel szemben csak 14 százalékos növekedést tudtak elérni az arab országok, Dél-Amerika és Ázsia felé.
Orosz-lengyel párhuzam
Oroszországban folyamatosan nőtt az import 2008 és 2013 között, 1 millió tonnáról 1,3 millió tonnára emelkedett. A megnövekedett importból a legnagyobb részesedést Lengyelország zsebelte be, ugyanis a lengyel kivitel 146 ezer tonnáról 702 ezerre nőtt ebben az időszakban. Ezzel szemben az uniós kivitel csak megduplázódott, 394 ezer tonnából 788 ezer lett.
A lengyel alma fokozatosan kiszorította a többi európai ország terményét az orosz piacról. 2010-ben az orosz piac 61 százaléka állt lengyel almából, addig 2013-ban már 89 százalékban lengyel alma volt megtalálható az orosz piacon.
Németország és Hollandia
A német almapiac az utóbbi években fokozatosan zsugorodik és ez érinti a hazai és az importgyümölcsöt is. Fogyasztásuk több mint felét saját almából képesek fedezni, a maradékot olasz és francia szállítóktól, valamint a déli félteke országaiból szerzik be. Jelenleg még az Elstar fajtát termesztik legnagyobb arányban Németországban, a Boden tó környékén, de ez a helyzet változni fog, ugyanis az új telepítéseknél előretörni látszik a Gala fajta. A másik nagy almatermesztő vidéken, az Elba környékén továbbra is az Elstar fajta lesz a fő fajta.
Hollandiában kezd kiszorulni az alma a termesztett gyümölcsök köréből, helyét pedig fokozatosan a körte veszi át. A fő fajta Hollandiában az Elstar, majd a Jonagold, a Boskoop és a Golden következik. Ezeknek a fajtáknak a területe azonban 16-22 százalékkal visszaesett az utóbbi öt évben, és a 16 százalékkal bővülő klubfajták lépnek a helyükbe.
Forrás: kerteszetesszoleszet.hu
