Az utóbbi években Franciaországban újra alkalmaznak egy több mint 40 éves technológiát. Óriási víztározókba csapolják a talajvizet a téli szezonban és ezekből öntöznek nyáron. A hatalmas medencék elterjedését a francia kormány is támogatja. Az állami földtani ügynökség is úgy nyilatkozott, hogy ezek nem befolyásolják nagyban a talajvíz készletet és ezért nincsenek negatív hatással a természetre. Csakhogy ez sokak szerint nem igaz. A tárolókba átszivattyúzott víz a napon áll, így gyorsabban párolog. Ráadásul azokon a területeken, ahol így kevesebb a talajvíz, sok növény és állat is kipusztul.
Az Euronews írta meg, hogy 2023. márciusában a környezetvédők Molotov-koktélokat dobtak a rohamrendőrökre, csakhogy megakadályozzák az építkezést. A portál helyszíni tudósítója szerint az agrárlobbi érvényesül, marad az öntözés és a víztározó rendszer.
A klímaváltozás miatt egyre szárazabbak a nyarak és télen is kevesebb csapadék hullik. Annak érdekében, hogy elkerüljék a vízhiányt, a francia hatóságok kezdetben betiltották a termőföldek öntözését tavasszal és ősszel. Emiatt viszont drasztikusan visszaestek a terméshozamok, gazdálkodók ezrei kerültek a tönk szélére.
Terjednek az óriási medencék
A cikk szerint a francia kormány 200 úgynevezett megamedencét tervez megépíteni, a legnagyobbat Sainte-Soline-nél. Ott alakult ki a legnagyobb ellenállás is. A helyiek Európa-szerte aláírásokat gyűjtöttek, lakógyűléseket és konferenciákat szerveztek, de a munkálatok nem álltak le. Márciusban több francia környezetvédő szervezet nagyszabású megmozdulást szervezett a tározóhoz. Az eseményt betiltotta a prefektus, de ez csak olaj volt a tűzre. Március 17-én sok ezer tüntető és 600 állig felfegyverkezett tüntető találkozott egymással. A felvonulás békésen indult, de hamar kialakult az erőszakos helyzet. 28 csendőrt és több tucatnyi tüntetőt kellett kórházba szállítani. Egy újságíró égési sérüléseket szenvedett a Molotov-koktélok miatt.
A brutális összecsapás óta folyamatosan nagy erőkkel őrzik az építkezést, de a civileknek nem sikerült elérniük, hogy leálljanak a munkagépek.
A kormányok a nagytermelőket védik
Benoît Biteau a környéken vezet biogazdaságot. Mégsem ez köti le a legtöbb idejét, hanem a Brüsszelbe járás, ő ugyanis az Európai Parlament képviselője is egyben. A gazdálkodó-politikus megvilágította az Euronewsnak, hogy mi is a legnagyobb probléma az agrárfejlesztések körül. Szerinte a párizsi kormány és az EU is az agrárlobbikat, ezáltal az ipari gazdaságokat védik. Ezeknek a nagy piaci szereplőknek 20 százalékos piaci részesedésük van, mégis ők kapják a támogatások 80 százalékát.
A kis- és középvállalkozók, akik kevesebb mint 5 hektáron gazdálkodnak, szinte semmit sem kapnak. Biteau arra is rávilágított, hogy ezek a gigavállalkozások használják el Franciaország éves vízkészletének a felét, mégsem mer a politika szembe szállni velük. Azt mondják, hogy az élelmezés biztonsága mindennél fontosabb. A témáról itt lehet bővebben angolul olvasni.
Úton a katasztrófa felé
Pedig ez Európai Környezetvédelmi Ügynökség azt is kimutatta, hogy elsősorban ezek a vállalatok a felelősek a talajvíz szennyezéséért. Eleinte kiszivattyúzzák a vizet a földből, majd túlültetik a területet, ezután kemikáliákkal permetezik a növényeket, végezetül az öntözéssel a vegyszert belemossák a termőföldbe. A termőföld így még meddőbb lesz és nem marad más megoldás: műtrágyát kell használni. És ez így megy körbe-körbe, amíg teljesen ki nem zsákmányolják a talajt – fogalmazott a cikk.
Már az ENSZ is felhívta a figyelmet a téma veszélyességére. A világszervezet szerint vissza kell fogni az öntözést, mert 2030-ra a mostani készletnél 40 százalékkal többre lesz szüksége a világ népességének. Ez azt jelenti, hogy százmilliók nem jutnak majd tiszta ivóvízhez. Megoldási terv pedig egyelőre nincs a láthatáron – írták.
