A családellátó kiskertekben egyre többen szeretnék vegyszer nélkül, vagy minimális növényvédőszer felhasználásával termelni a zöldségeket és gyümölcsöket. Mivel itt kis helyen sokféle növény van, a változatosság kedvező növényvédelmi szempontból a monokultúrás, üzemi gazdálkodáshoz képest. Számos állat is él a kertben, melyek segítenek a kártevők távol tartásában.
Az Agrárszektor anyagát szemléztük. Ebben leírták, hogy a biokertészkedési egyik alapja, hogy növényeink védelme érdekében „fogadjuk el” a hasznos élőlények nyújtotta segítséget, vegyszeres kezelések helyett támaszkodjunk a természetes életközösségek szabályozó szerepére. Az egyik legismertebb példa erre, hogy a katicabogár levéltetűt eszik, ami előnyös egy kertben.
A hasznos rovarok kertbe csalogatásának egyik jó eszköze a rovarhotel, amivel biztonságos, főleg téli elhelyezést nyújtunk a hasznos állatoknak – rovaroknak – cserébe ők a kertünk érdekében tevékenykednek. Ezekben a rovarok jó esetben a táplálékukon kívül téli menedéküket, esetleg szaporodási helyüket is a kerten belül találják meg, így itt maradnak.
A rovarhotelnek van talajra helyezett, és lábon álló, vagy felfüggesztett változata. Előbbit a földfelszínen futó, mászó fajok is használhatják, utóbbit inkább a repülőrovarok részesítik majd előnyben. A talajra helyezett típus előnye a fajgazdagabb vendéglista, hátránya azonban, hogy nagyobb esőzés esetén az alsó szintek átázhatnak, gyorsabb a korhadás. A lábakon álló tartósabb, de ezt inkább a repülni is képes fajok tudják belakni – írták.
Vonzások és taszítások
A kártékony állatok irtására és riasztására jelentős iparág épült, sok termék között például vakond riasztót, egércsapdát, csigaűző szereket, és rovarirtó vegyszereket nagy választékban beszerezhetünk. Ezzel szemben rengeteg hasznos állat van, amelyek segítségünkre lehetnek a kert fenntartásában és a termés megóvásában.
Annak eldöntése, hogy a kertben egy állat jelenléte „kártékony”, vagy „hasznos”, önkényes és szubjektív besorolás, hiszen a természet egyensúlyához bizonyos egyedszámban minden élőlényre szükség van.
A katicabogár például egy nap alatt akár 180 levéltetvet is képes elfogyasztani, lárváik néhány hetes fejlődésük során akár nyolcszázat is megesznek. Mind a kifejlett bogarak, mind pedig lárváik igen hasznosan pusztítják a levéltetvek mellett a szövőatkákat és pajzstetveket is. A sárga, amerikai 22-pontos katicabogár pedig a lisztharmat gombák telepeit fogyasztja – foglalták össze.
A zengőlegyek lárvái a levéltetvek, pajzstetvek, atkák, legyek ritkítása terén tevékenykednek. A kifejlett egyedeknek pedig virágnektárra, pollenre és mézharmatra van szükségük. Petéiket levéltetű kolóniák közelében rakják le. A vak lárvák szájszervükkel felnyársalják a levéltetveket. Egyetlen lárva két hét alatt akár 700 levéltetvet képes elfogyasztani.
A kifejlett fátyolkák legtöbb faja nektárral, virágporral táplálkozik, a lárvák azonban magukat a levéltetveket falják fel. Fagymentes helyeken telelnek át, a nőstények néhány száz petét raknak le a levéltetvek kolóniái közelében. Egyetlen lárva egy nap alatt akár 50 levéltetvet, vagy óránként 50 takácsatkát is képes elfogyasztani.
A futrinkák éjjel aktív rovarok, közel ezer fajuk ismert, hazánkban is sok él belőlük. Táplálékaik között sok kártékony rovar, azok bábja, lárvái és petéi találhatók. Testsúlyuknak akár háromszorosát is képesek elfogyasztani a táplálkozásuk során naponta. Az apró, emberre veszélytelen fürkészdarazsak lárvái parazitaként számos kártevő rovaron élősködnek. Ezek a gazdaállatokba fúródnak, amelyeket belülről falnak fel. A fürkészdarazsakat üvegházakban is alkalmazzák levéltetvek, gubacstetvek és aknázó legyek ellen. Egyetlen fürkészdarázs nőstény 200-1000 tetűbe rakhat tojásokat.
Egyéb állatok is dolgozhatnak a kertünkért
A legnagyobb békafajunk, a barnavarangy a csigákat ritkítja fáradhatatlanul, emellett férgekkel, pincebogarakkal és (sajnos pókokkal is), valamint rovarokkal táplálkozik.
Ezek között számos kártevő van, így a burgonyabogár, a repcefénybogár, de a káposztalepke és hernyója sincs biztonságban a közelében. A feketerigó rovarokkal és földigilisztával táplálkozik, de időnként csigákat is elfogyaszt.
A cinegék különösen a fiókák nevelése idején fognak meg rengeteg levéltetvet, hernyót és más rovarokat. Télen főként magok találhatók étrendjükön. A verebek is szorgos rovargyűjtők a költési idő alatt. Kínában, ahol a verebek száma jelentősen megfogyatkozott, ott a kártékony rovarok száma számottevősen megnőtt.
A sün főleg férgekkel, csigákkal, hernyókkal és cserebogár pajorral táplálkozik. A denevér pedig az egyetlen olyan emlősállat, amely éjjel aktívan repül. Jelenlétük a környezet fajgazdagságának legjobb jelzője. A denevérek az alma-, és szilvamoly vagy a bagolylepke állományát is hatékonyan gyérítik. A cickány (bár ránézésre olyan, mint egy hosszabb orrú egér) nem rágcsáló, hanem rovarevő állat. Igen gyors anyagcseréje miatt állandóan élelem után kutat. Mivel egy nap alatt képes akár a testsúlyának megfelelő mennyiségű rovart elfogyasztani, ezért igen hasznos kerti segítőnek számít. Étlapjukon főleg rovarok, pókok, ízeltlábúak és csigák szerepelnek. A vakond táplálkozását tekintve ugyancsak hasznos, hiszen rengeteg kártékony rovarlárvát fogyaszt el. Károsnak akkor tekintjük, amikor a gyepet feltúrja.
Tenni kell érte, hogy minél több hasznos állat éljen a kertben
A rovarölő szerek többsége sajnos nem válogat a hasznos és kártékony rovarok között. Ezért kerüljük az állomány kezeléseket, helyette csak célzottan kezeljük azokat a növényeket melyeken erre szükség mutatkozik – tanácsolta a cikk.
Amikor rovarkártétel tapasztalható, és látjuk is a kártevőt, azt célzottan próbáljuk irtani, ne az egész kertet vegyszerezzük le rovarölő szerekkel, mert ezzel a hasznosokat is kiirtjuk. Jó példák erre a levéltetvek, amelyek leggyakrabban a fiatal hajtásokon csoportosulnak. Itt használhatunk célzottan kontaktszereket, de azt csak a fertőzött gócokra fújjuk ki, így megkíméljük a hasznos rovarokat. Számos szelídebb védekezési mód is ismert, mint tetvek ellen a forró, 80 °C-os vizes permetezés. Ez a rovarokat elpusztítja, vagy legalább is megritkítja, de pillanatok alatt kihűl a tartályból kijutva, így a növényt nem károsítja.
A gazdag és hosszan tartó virágkínálat a kertben mind jó hatással van a hasznos rovarok becsalogatására. Próbáljunk tehát az ágyásokba olyan cserjéket és lágyszárú dísznövényeket ültetni, összeválogatva, hogy tavasztól őszig mindig virágozzon valami. Ezzel jó eséllyel gazdag rovarfaunája lesz a kertnek.
Amennyiben időnk engedi, ne ősszel, hanem tavasszal metsszük meg a fákat és a cserjéket, mert így több búvóhelyet, telelő helyet találnak a rovarok a kertben. Alakítsunk ki téli menedékhelyeket (sövény, kőrakás, elhalt fák, fedelek) hasznos segítőink számára – javasolták.
