Azok az átalányadózók, aki évek óta havi pár tízezer forint adófizetéshez szoktak most hirtelen kellemetlen helyzetbe kerültek, több százezer forint adókötelezettség előtt állnak. Mindez ilyenkor nyáron, amikor a legtöbbünk egyébként is többet költ az álagosnál, különösen átgondolandó szituáció.
A napi.hu összeszedte, hogy a volt katások közül kiket érintenenek a változások a legrosszabbul. Nos, ők azok, aki főállású vállalkozók, 40 százalékos költséghányaddal dolgoznak, azaz nincsenek benne abban a körben, akik 80 százalékos vagy 90 százalékos költséghányadot alkalmazhatnak, vagyis az átlagos vállalkozókat érinti a legrosszabbul.
De nézzük meg konkrétan. Például, egymillió forint bevétel esetén az adózó a költségeinek a fedezésére elszámolhat 400 ezer forint költséghányadot – ez a 40 százalék. A fennmaradó 600 ezer forint után viszont 15 százalék személyi jövedelemadót (90 ezer forint), 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot (111 ezer forint) és 13 százalék szociális hozzájárulás (78 ezer forint) kell fizetni, ami összesen 279 000 forintnyi adót jelent.
Egy másik példában, vegyünk egy átlagos vállalkozónak, akinek a főállásából havonta 750 ezer forint bevétele van. Képzettséghez kötött munkát végez, tehát a garantált bérminimum után fizet.
Tavaly katásként havi 50 ezer forint összeget fizetett, de 2022. szeptembertől át kellett térnie az átalányadózásra. Tavaly – az év közbeni áttérés miatt – átmeneti szabályok voltak érvényben, és a legtöbb ember belefért az adómentes keretbe. Ez tavaly 2 millió forint volt, ezért csak a minimumjárulékot kellett fizetnie, ami a KATA-hoz képest nem volt jelentős emelés. Ráadásul ezt (ami 86 125 forint) tavaly mindenki havonta fizette, így nem egyszerre szembesült a magas adófizetési kötelezettséggel.
Januárban viszont újra indult az adómentes értékhatár, és mivel igazából az éves minimálbér (2023-ban 232 000 forint a havi minimálbér, 2 784 000 forint az éves) felének megfelelő jövedelem az adómentesség határa, ez 2 320 000 forint bevételt jelent.
Ugyanis – ne feledjük -, a jövedelmet számoljuk az adómentességnél, mert vannak, akik 80 százalék vagy 90 százalék költséget tudnak elszámolni. Ez 1 392 000 forint adómentes jövedelem, ami a 2 320 000 forint bevételnek pont a 60 százaléka, mivel egy átlagos átalányadózó annyi jövedelmet számol el a bevételéből.
2023 első 3 hónapjában (ami után áprilisban be kellett nyújtania az adóbevallást) még nem keletkezett adóköteles jövedelme. Mindössze a garantált bérminimum után fizetendő minimumjárulékot kellett megfizetnie, ami havi 98 183 forint volt, ez április 12-ig összesen 294 549 forint adófizetési kötelezettséget jelentett.
Ha viszont továbbra is havi 750 ezer forint bevétele volt, az azt jelentette, hogy az adómentes keret 70 ezer forint kivételével elfogyott. A következő adóbevallást június 12-ig kellett benyújtania, itt viszont 3-szor 750 ezer forint esetén az alábbiak szerint alakult az adófizetési kötelezettsége. (A fennmaradó 70 ezer forint adómentes résztől most eltekintünk az egyszerűség kedvéért.)
- 750 ezer forint bevétel
- 40 százalék elszámolható költséghányad: 300 ezer forint
- 450 ezer forint jövedelem
- 15 százalék személyi jövedelemadó: 67 500 forint (hiszen elfogyott az a rész, ami mentes a személyi jövedelemadó alól)
- 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék: 83 250 forint
- 13 százalék szociális hozzájárulás: 58 500 forint
- Adó mindösszesen: 209 250 forint
- Adó mindösszesen 3 hónapra: 627 750 forint
Ez viszont azt jelenti, hogy az évek óta havi pár tízezer forint adófizetéshez szokott átalányadózó most hirtelen több százezer forint adókötelezettséggel szembesült. Ez így nyár közepén egy borzasztóan kellemetlen meglepetés lehet sokaknak.
