A NAV évente közel 30 ezer ellenőrzést folytat le, ezalatt pedig mintegy 500 milliárd forint adóhiányt és majdnem ugyanekkora összegű bírságot szab ki, ezért lényegében bárkit érinthetnek az új szabályok és korlátok. A gazdáknak is érdemes fokozottan odafigyelniük az új adóellenőrzési szabályok részleteire.
Az idei évre teljesen megújultak az adóellenőrzéseket és az adópereket szabályozó törvények. A terület újraszabályozása ráadásul a teljes ellenőrzést érinti, az első pillanattól kezdve a bírósági szak lezárásáig. A témát a Napi.hu írta meg.
Honnan lehet tudni, hogy jön a NAV?
Az eljárás megindításáról a NAV többnyire előzetesen értesíti az adózót. Ilyenkor az adóhatóság azt is jelzi, hogy milyen dokumentumokat fog kérni, és rendszerint egy előre egyeztetett időpontban látogat el az adott cég székhelyére. Az ellenőrzésre való felkészülés alatt hasznos lehet a kért iratokat előzetesen átnézetni szakemberrel is, hogy ne kerüljön a NAV birtokába olyan dokumentum, amit esetleg nincs joga megismerni. Kivételesen előfordulhat azonban az is, hogy a NAV egyből a cég székhelyén jelenik meg. Főleg akkor, ha fennáll a lehetősége, hogy az előzetes értesítés meghiúsítaná az ellenőrzés célját.
Be kell-e engedni a NAV-ot a céghez?
Igen. Az ellenőr beléphet a cég helyiségeibe, megvizsgálhatja az iratokat, a bizonylatokat és a könyveléshez használt szoftvereket. A NAV jogosult a cég tevékenységével összefüggő járművek, valamint helyiségek átvizsgálására is, ha megalapozottan feltételezi, hogy valamilyen bizonyítékot a cég elrejtett, esetleg megsemmisítene. A NAV továbbá nyilatkozatot kérhet a cég alkalmazottjaitól vagy a céggel szerződéses kapcsolatban álló vagy korábban szerződéses kapcsolatban állt személyektől is (például a volt munkavállalóktól). Viszont nem kötelező beengedni a NAV-ot a magánlakásba.
Kell-e bármit mondani a NAV-nak?
Nem. Az eljárás alá vont cég képviselője (ideérve a hozzátartozókat is) nem köteles nyilatkozni, akár indoklás nélkül megtagadhatja a nyilatkozattételt vagy a válaszadást. Más személyek viszont csak kivételes esetben tagadhatják meg a nyilatkozattételt. Így például, ha őket titoktartás kötelezi (például ügyvédi titok), vagy ha vallomásukkal saját magukat vagy hozzátartozóikat vádolnák bűncselekmény elkövetésével.
Át kell-e adni a NAV által kért iratokat?
A főszabály szerint igen. Azonban fontos, hogy az átadott iratokról fénymásolatot és tételes(!) listát készítsünk, mert gyakran van abból vita, hogy egy adott iratot megkapott-e a NAV. Az iratátadási kötelezettség alól van néhány kivétel. Egyrészt a NAV nem kérhet olyan kimutatást, nyilvántartást, aminek elkészítésére nem kötelezi jogszabály a céget. Így például a hatóság kérheti a vállalkozót, hogy adja át a számlákat, de nem kérheti, hogy a számlákról valamilyen egyedi kimutatást készítsen, ha ilyet egyéb esetekben nem készít. Az adóhivatal nem ismerheti meg az ügyvédi titkot képező adatokat sem (többek között az ügyvéddel folytatott, ügyvédi titoknak minősülő levelezést, az ügyvéd által védekezés céljából készült iratot). Ezek mind visszatarthatók.
Mihez van joga az adózónak az ellenőrzés során?
A céget számos olyan jog illeti meg, amire sokszor nem gondolunk. Azon kívül, hogy az adózó képviselője bármely ellenőrzési cselekménynél jelen lehet, bármikor felvilágosítást is kérhet a NAV-tól az eljárás állásáról és betekinthet az iratokba. Ezekből az adózó megtudhatja, hogy milyen irányba tart az ellenőrzés. Fontos joga a cégnek, hogy bármikor nyilatkozatot tehet. Még akkor is, ha korábban a nyilatkozattételt megtagadta.
Mikor van vége az ellenőrzésnek?
Az ellenőrzésnek akkor van vége, ha a NAV úgy dönt, hogy a tényállást kellőképpen feltárta. Erre egy tételesen meghatározott határidőn, de minden esetben maximum egy éven belül sort kell keríteni. A hatóság az ellenőrzést követően jegyzőkönyvben foglalja össze a megállapításait. Bírságot a NAV csak a határozatban szabhat ki, viszont már a jegyzőkönyvben jelzi, hogy a bírság vonatkozásában milyen enyhítő vagy súlyosbító körülményeket tárt fel.
Mi az az észrevétel és miért fontos?
Az adózónál az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvre tett ellenkérelem. Fontos tudni, hogy az új eljárási törvény alapján az észrevétel vált a legfontosabb beadvánnyá, amit egy cég az ellenőrzés alatt beadhat. Az észrevétel ugyanis az utolsó lehetőség, amiben a cég korlátozás nélkül új tényt, vagy körülményt adhat elő. Ennek előterjesztésére a jegyzőkönyv átvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. Fontos tudni, hogy a határidő jogvesztő, tehát ezt követően észrevétel akkor sem adható be, ha az adózó a késedelmét ki tudná menteni (mert például külföldön tartózkodott).
Hogyan megy tovább az eljárás?
A NAV az észrevételben előadottakat mérlegeli és határozatot hoz. Mivel a határozatot ugyanaz a NAV szerv hozza, mint amelyik a jegyzőkönyvet készítette, emiatt ritka, hogy az adóhatóság eltérő következtetésre jut a határozatban, mint a jegyzőkönyvben. Az adóhatóság határozatával szemben fellebbezni lehet, ezt a NAV felettes szerve bírálja el. Ha a másodfokú határozat helyben hagyja az elsőfokú határozatot, akkor ez a bíróságon 30 napon belül keresettel támadható.
Mikor kell befizetni az adóhiányt és a bírságot?
Ha a NAV adóhiányt állapít meg, azt a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 15. napig kell megfizetni. A másodfokú határozat kézbesítésére nagyjából az ellenőrzés megkezdését követő 1-1,5 év elteltével lehet számítani, ennyi idő van erre felkészülni. Abban az esetben, ha a cég nem tudja megfizetni az adóbírságot vagy az adóhiányt, akkor lehetőség van fizetési könnyítést (haladékot vagy részletfizetést) kérni.
Ha a cég a határozatot bíróságon megtámadja, akkor a keresetben kérhető, hogy a bíróság halassza el a fizetési kötelezettséget az ítélet meghozataláig. Bár nehezen kiszámítható, hogy a bíróság mikor hagyja jóvá ezt a kérelmet, egy kellően alátámasztott kérelemmel itt is időt lehet nyerni, ez pedig lehetővé teszi, hogy a cég felkészüljön a fizetésre.
