Az Agrofeed Vivaferm takarmánycsaládja igazi újdonság a hazai takarmányozásban

Kelet- és Közép Európa legnagyobb takarmányozási szimpóziumát rendezte meg november közepén az Agrofeed Kft., ahol 40 országból több mint 600 résztvevő vett részt. Az eseményen a szakemberek a modern állattenyésztés és takarmányozás kihívásaira, a várható trendekre és hatékony megoldásokra keresték a válaszokat. A résztvevők Alpár Botondnak, az Agrofeed Kft. K+F vezetőjének prezentációját is meghallgathatták, aki a tápérték fontosságáról beszélt.

Mondandójának az adott aktualitást, hogy cége a közelmúltban egy fermentáló üzemet és egy, a legújabb megoldásokat, fejlesztéseket alkalmazó laboratóriumot adott át a szalkszentmártoni üzemének területén. A Magro.hu ennek kapcsán beszélgetett vele.

Mikor indult el a termelés az üzemben?

A Széchenyi Egyetemmel közös projekt – amely 450 millió forint önerővel és 747 millió forint európai uniós támogatással létesült – 2020-ban kezdődött. Az egyetemi tesztek mellett ekkor indult el a szalkszentmártoni fermentáló üzem építkezése. 2022 első felében már próbagyártásokat is végeztünk, de az értékesítés ekkor még nem indulhatott el. A projekt során futott egy sertéstelepi tesztünk nagyüzem körülmények között, ahova 2023 elején már nagyobb mennyiségben szállítottunk a legyártott kísérleti folyékony fermentumból. A nagy volumenű, egész sertéshizlaldára kiterjedő etetési kísérlet pozitív eredménnyel zárult. Az állatok paraméterei javultak, amíg a termékünket kapták, aminek aztán az lett az eredménye, hogy a pályázat lezárta után is, a mai napig használják a folyékony fermentumot ezen a telepen. A projekt lezárása után a termék Vivaferm néven került forgalomba.

Alpár Botond, az Agrofeed Kft. K+F vezetője

Miért éppen fermentáló üzemben gondolkodtak, mi volt ezzel a céljuk?

A projekt célja egy olyan speciális fermentációs megoldás meghonosítása és továbbfejlesztése volt, amellyel a kevésbé értékes takarmány-alapanyagok tartósítása és feltárása elvégezhető. Az átalakulás során a kifejlesztett termékek takarmányozási és piaci értéke jelentősen, akár 20%-kal növekszik, és jóval értékesebb a kiindulási anyagokhoz képest. A cég fontosnak tartja az egészséges élelmiszer előállítást, amelyhez ezzel a beruházással jelentős támogatást biztosít.

A fermentálással az elsődleges célunk az, hogy az állatok emésztését javítsuk, kiküszöböljük az emésztőszervi megbetegedéseket, az emésztésből fakadó problémákat, illetve a savnak, valamint a probiotikumoknak köszönhetően visszaszorítsuk a patogén kórokozókat, és ezáltal csökkenteni lehessen az antibiotikum-felhasználást egy állattartó telepen.

A piacon most sok a divatos téma, több takarmánygyártó foglalkozik, például algákkal, vagy rovarfehérjékkel. Mi más, egy olyan irányba indultunk, olyan takarmánykezelési, illetve takarmányfeltárási eljárást alkalmazunk, ami Magyarországon jelen pillanatban nem igazán elterjedt.

Ki foglalkozik még ilyen tevékenységgel Európában?

Hollandiában tudok egy olyan takarmánygyártó cégről, ahol folyékony fermentumot ipari mennyiségben állítanak elő, és szállítják ki azt a környező sertéstelepekre. Mivel Hollandia területileg sokkal kisebb Magyarországnál, így ők az egész országot lefedik. Mi a fermentáló üzem 150-200 kilométeres sugarú körében szeretnénk olyan sertéstelepeket találni, ahol folyékonyan takarmányoznak, és ahova elhelyezhető a legyártott termék.

Mekkora üzleti potenciál van az újdonságban?

Magyarországon jellemzően nincsen olyan homogén, kiszámítható mennyiségben elérhető melléktermék, amelyet egy folyékony takarmányozási rendszerben el lehetne helyezni. Létezik ugyan néhány olyan integráció, telep, aminek a környékén megbízható tejüzem vagy sörgyár található és a savót, illetve a sörélesztőt el tudják helyezni, viszont nagyon sok olyan telep is van, akinek a közelében ezek az adottságok nem állnak rendelkezésre.

Ugyanakkor olyan alapanyaggal dolgozni, amelyiknek a minősége nem megbízható, változó a minősége, a pH-ja, általában rizikót jelent a sertéstelepnek. Mi ezzel a gyártott folyékony fermentummal, egy stabil, homogén, folyékony mellékterméket ajánlunk, ami ráadásul hozzáadott értéket is, nevezetesen élő tejsavbaktériumot és jelentős mennyiségű savat is tartalmaz. A tejsav az a típusú szerves sav, amelyikkel hatékonyan lehet a takarmány eltarthatóságát javítani, a savra érzékeny, nedves közegben könnyen elszaporodó patogén mikroorganizmusok visszaszorításával, míg ízhatása kedvező.

Fontos dolog továbbá, hogy a fermentálás alatt a kiindulási állapothoz képest a takarmány-alapanyagok szemcsemérete jelentősen lecsökken. Ennek következtében megnő a takarmányok felülete, azaz az állatok emésztőrendszerében az enzimek számára sokkal jobban hozzáférhetőek lesznek a bennük lévő táplálóanyagok, azaz megnő az emészthetőségük.

Ha jól értjük, folyékony fermentummal egy gyártóhelyről nem lehet az egész ország területét lefedni, felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőségeik vannak azoknak a telepeknek, amelyek az említett 150-200 kilométeres sugarú körön kívül találhatók?

Ezért indult két irányba a fejlesztés. Elsődlegesen folyékony terméket állítunk elő, de az üzemtől távolabb elhelyezkedő állattartó telepek számára szilárd fermentum is elérhető. A szilárd ebben az esetben nem légszárazat jelent, hanem egy fizikailag szilárd termékről beszélünk, ami lehet akár földnedves is, hasonlóan például egy CCM-hez vagy nedves kukoricához, amit silóban vagy hurkában erjesztenek.

A szilárd fermentum vákuumcsomagolásban, vagy a szelepes zsákban megfelelőképpen becsomagolva takarmány-alapanyagként már száraz takarmányozást folytató telepek etetési rendszerébe is beilleszthető, és abban reménykedünk, hogy a folyékony fermentum kínálta előnyök ilyen módon mindenki számára elérhetőek lesznek az országban. Nyugat Európában vannak olyan sertéstelepek, amelyek nagy arányban használnak folyékony fermentumot.

A hízófázisban akár 40-50%-os is lehet a bekeverési arány. Az ilyen telepeken a nevelés, illetve a hizlalás megvalósítható antibiotikum nélkül is. Természetesen egyedi kezeléseket ott is alkalmaznak vakcinázással, illetve ivóvízen keresztül.

Miért népszerűbb ez a technológia arra?

Ott a gazdák felismerték azt, hogy a helyben megtermelt alapanyag takarmányozási értéke, emészthetősége – legyen az gabona, vagy fehérjehordozó -, ezzel a fermentációval nagymértékben növelhető. Ez azt jelenti, hogy ugyanazzal a takarmány alapanyag háttérrel, a fermentum jobb emészthetőségének köszönhetően, akár egy extenzívebb, tehát egy alacsonyabb beltartalmú takarmánnyal is elérhető ugyanaz az eredmény, mint egy nem fermentált, száraz, magasabb beltartalmú takarmánnyal.

Milyen a fogadtatása ennek az újdonságnak itthon?

Az Agrofeednél az elsődleges célunk az, hogy lépésről lépésre haladjunk előre. Ha első körben megtaláljuk azokat az üzleti partnereket, azt az egy-két sertés-, baromfi- vagy szarvasmarhatelepet, ahol el tudunk indulni és tesztelni tudjuk a termékeket különböző bekeverési arányokban, és ők látják a termék előnyeit, akkor ezek referenciaként szolgálhatnak, és később más telepeken is el tudunk indítani egy hasonló programot.

(x)

Hol az aszály, a hőség, hol a túl sok csapadék, hol a betegségek stresszelik a növényeinket a haszonállatainkat. A Stresszkezelés a mezőgazdaságban Növény – Állat – Gazda Konferencián bemutatjuk, hogy lehet ezeket hatékonyan kezelni.
Nézze meg a részleteket, amihez kattintson ide!

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Sertésállomány az Európai Unióban Egy korábbi cikkünkben az Európai Uniós tagállamok tejelő szarvasmarha állományáról írtunk, mai cikkünkben pedig a sertésállományt térképezzük fel az ...
Czerván György: megfordult a sertésállomány évek ó... Megfordult a sertésállomány évek óta tartó csökkenése, az idén júniusban közzétett legfrissebb adatok alapján egy év alatt valamivel több, mint 200 ez...
Rovarokból takarmány? Folyamatosan növekszik a Föld népessége, ezzel párhuzamosan növekszik az élelmiszerek iránti kereslet, különösen a húst, a tejet és a tejtermékeket ke...
Folyamatosan növekszik a sertéslétszám Harmadik éve folyamatosan növekszik a sertéslétszám és az ágazatba bekapcsolódó családi gazdaságok, valamint vállalkozások száma Magyarországon. 2012-...
Örülhetnek a kocatartók, új támogatás jöhet A Földművelésügyi Minisztérium egy új állatjóléti támogatás bevezetésével szeretné segíteni a kocatartókat: vissza nem térítendő támogatáshoz juthatna...
Indul a naposcsibe szezon és a csibekeltetés!!! A baromfitartók ebben a kora tavaszi időszakban felélénkülnek, ugyanis a naposcsibetartásra leginkább a tavaszi hónapok felelnek meg. Ekkor veszi kezd...