Augusztusban az eső és a támogatásokról szóló hírfolyam is ömlött a weboldalunkon. Megírtuk, milyen tanácsok és tudnivalók fontosak az Agro-ökológiai Program alkalmazásához, hogy mintegy 4 milliárd forintra pályázhatnak még a gazdálkodók a MAHOP felhívásban és hogy összesen 14 pályázatnál módosultak a gazdálkodási napló vezetéséhez kapcsolódó szabályok. Beszámoltunk róla, hogy négyféle pályázattípust ajánl az EU a gazdálkodáshoz, továbbá arról, hogy kutatás és fejlesztés segíti a magyar bogyós gyümölcs termesztését Nyugat-Nógrádban és Fertődön is. Itt az agrártámogatások összefoglaló!
Tanácsok és tudnivalók az Agro-ökológiai Program alkalmazásához. A 2023-as támogatási évben a legnagyobb újdonságot a 202 millió euró keretösszegű Agro-ökológiai Program (AÖP) jelentette a közvetlen támogatások rendszerében. Erre az előzetes várakozásokat meghaladó módon, 62 ezer kérelmen keresztül összesen 4 millió 72 ezer hektárra nyújtottak be támogatási igényt a gazdálkodók – adott tájékoztatást a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Feldman Zsolt egyúttal a legfontosabb feladatokra is felhívta a figyelmét az érintett gazdálkodóknak.
Bukja a támogatást, aki nem jelent az AÖP rendszerben
Az új Közös Agrárpolitika rendszerében még mindig rengeteg kérdéses – és változó – szabály nehezíti a gazdálkodók munkavégzését, azonban az biztos, hogy az Agro-Ökológiai Programban (AÖP) vállalt gyakorlatokban jelentési kötelezettségeik is keletkeztek. Amennyiben a gazdálkodó teljesíti a választott gyakorlatokat, de elfelejti azokat jelenteni, akkor nem teljesítettnek minősülnek. Ezzel pedig elbukja a támogatást! A részleteket ide kattintva érdemes elolvasni.
Tarló vagy álló kultúra legyen: be kell tartani a talajborítási szabályok előírásait
Rengeteg kérdés vetődik fel a gyakorlati gazdálkodás során a tarlómegőrzési, talajborítási szabályokkal kapcsolatban. A feltételességben szereplő (azaz az alap területalapú támogatáshoz kötelező) minimális talajtakarásra vonatkozó Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) 6 előírás kimondja a részleteket. Eszerint fenn kell tartani a minimális talajborítást a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után szeptember 30-ig, vagy a következő kultúra vetéséig.
Tisztázta a MÁK a tarló megőrzésének bejelentése körüli bizonytalanságokat
A feltételességben szereplő minimális talajtakarásra vonatkozó, Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot – HMKÁ 6 előírás kapcsán érkező kérdések és a tapasztalt bizonytalanság okán a Magyar Államkincstár adott tájékoztatást. Ha a mezőgazdasági termelő a nyári és őszi lekerülésű kultúrák után a minimális talajtakarásra vonatkozó előírást a tarló megőrzésével kívánja teljesíteni, azt a Magyar Államkincstárhoz nem szükséges bejelentenie. A tarlóállapot megtartása nem indokolja adatváltozás keretében a főnövény hasznosítási kódjának módosítását, sem másodvetés vagy agrotechnika bejelentését.
A Magyar Államkincstár továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a TAR10 hasznosítási kód nem a tárgyévi főnövény lekerülése utáni tarlóállapot jelölésére szolgál, hanem olyan talajtakarásos parlagot jelöl, ahol január 1. és augusztus 31. között a talajborítottságot az előző évi kultúra tarlója biztosítja.
Idén már csak 40 millió forint jut a magyar természetvédelemre a minisztériumtól
Az Agrárminisztérium 40 millió forint értékben támogatja a hazai, környezet- és természetvédelmi céllal létrejött, közhasznú társadalmi szervezeteket. A pályázat célja ezen szervezetek szakmai munkájának támogatása, közreműködésének biztosítása a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben meghatározott célkitűzésekhez illeszkedő, illetve bizonyos állami feladatok átvállalásából adódó szakmai programok eredményes megvalósításában. Az összeg 2020-ban még 70 millió forint volt.
A támogatható tevékenységek és megvalósítható célok között szerepel a természeti erőforrások és értékek, valamint az ökoszisztémák védelme és helyreállítása, az életközösségek működőképességének megőrzése, illetve a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása.
Mintegy 4 milliárd forintra pályázhatnak még a gazdálkodók a MAHOP felhívásban
Szakmai napot tartottak a Bács-Kiskun vármegyei Kecskeméten a halgazdálkodási ágazat szereplői részére. Ezen érdekképviseleti szervezetek és gazdálkodók egyaránt képviseltették magukat. A műhelymunkában részt vett Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásért felelős helyettes államtitkára is. A helyettes államtitkár elmondta, hogy a jelenleg futó programból mintegy 4 milliárd forintra pályázhatnak még a gazdálkodók.
Az elmúlt időszak takarmányár-emelkedése, az orosz–ukrán háború hatásai és a tavalyi aszály olyan súlyos hatással volt a magyar haltermelésre, hogy a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) felszabaduló forrásaiból 3,1 milliárd forintos keretösszegű krízistámogatási konstrukciót dolgozott ki és hirdetett meg az Agrárminisztérium.
Ukrán gabonaimport – ősszel igényelhetik az uniós kompenzációt a gazdák
Célzott felhasználás figyelembevételével határozza meg az agrártárca az EU által az ukrán gabonaimport okozta piaci nehézségek kezelésére megítélt 15,9 millió eurós kompenzáció igénybevételének feltételeit – közölte Nagy István agrárminiszter. A konstrukcióval szeretnének segítséget nyújtani az eladatlan tavalyi kukoricakészletek elnyúló tárolási időszaka miatt magasabb költségeknek kitett gazdálkodóknak.
Számíthatnak a segítségre azok a kisebb gazdálkodók is, akik a még tárolókban lévő termények értékesítését szeptember 15-ig megvalósítják. A miniszter hozzátette, a tervek szerint a kompenzációra azok a gazdálkodók jogosultak, akik 2022-ben az egységes területalapú támogatási kérelmük alapján legfeljebb 500 hektár jóváhagyott mezőgazdasági területtel rendelkeztek, és ezen belül legfeljebb 100 hektár kukorica termőterület után részesültek támogatásban. Azért a kukorica után lehet kompenzációt igényelni, mert ez a leghangsúlyosabb ukrán importtermény.
Állatbetegségek megelőzése és leküldése – megjelentek a támogatások igényléséhez szükséges nyomtatványok
Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet alapján vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe. A támogatások köre kiterjed a hazai állat-egészségügyi programok alapján kötelezően végrehajtandó vagy a Nébih által elrendelt, illetve az állat-egészségügyi programban szereplő intézkedésekre. Kiterjed a támogatási kör a monitoring vizsgálatokra, tesztekre és más szűrési intézkedésekre is. Ugyancsak támogathatók a gyógykezelések, immunizálások, illetve az ezen tevékenységek elvégzéséhez szükséges állat-egészségügyi szolgáltatások költségei.
Összesen 14 pályázatnál módosultak a gazdálkodási napló vezetéséhez kapcsolódó szabályok
A Vidékfejlesztési Program keretében korábban megjelent több pályázati felhívás esetében módosultak a gazdálkodási napló vezetéséhez kapcsolódó szabályok, elsősorban az agrártámogatási rendszer 2023-tól megvalósuló egységesülési folyamatára tekintettel. Erre hívta fel a figyelmet Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár az Agrárminisztérium közleményében. Összesen 14 pályázatnál módosultak a feltételek.
Az érintett támogatási konstrukciók közé tartozik többek között az agrár-környezetgazdálkodási támogatás, az ökológiai gazdálkodás támogatása, NATURA 2000 gyeptámogatás, egyes kertészeti és állattartást támogató konstrukciók, a nem termelő beruházások és a fiatal gazda induló támogatás.
Közel 1 milliárd forint is segített, hogy 5-ről 7 kilogrammra nőtt a magyarok halfogyasztása
Lezárult a “Kapj rá!” halfogyasztást ösztönző kampány, amelynek hatására legalább 20 százalékkal nőtt a halak és haltermékek iránti fogyasztói kereslet 2015-höz képest Magyarországon. A 950 millió forintos összköltségből megvalósuló marketingprogramnak számokban is kifejezhető hatása van: több halat esznek a magyarok. A hazai éves halfogyasztás fejenként öt kilogrammról közel hét kilogrammra emelkedett.
Az Agrármarketing Centrum írta meg, hogy a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) részeként futó kampánynak a magyarországi halfogyasztás népszerűsítése volt a fő célja. A 2014-2020-as időszak fogyasztásösztönző programja során az AMC rendezvényekkel (például FEHOVA, OMÉK), roadshow megjelenésekkel, médiakampánnyal, hirdetésekkel népszerűsítette a halak fogyasztását a szemléletformáló és fogyasztásösztönző marketingkampányban.
Négyféle pályázattípust ajánl az EU a gazdálkodáshoz
Mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikájának keretében az Európai Unió egy sor finanszírozási forrást bocsát a mezőgazdasági termelők, közösségek és szervezetek rendelkezésére szerte a közösségben. Ezek mellett a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén indított, uniós finanszírozású projektek kapcsán is számos ajánlati felhívás megpályázására nyílik lehetőség. Fontos információkat gyűjtöttünk össze a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén folytatott tevékenységekkel kapcsolatos finanszírozási és pályázati lehetőségekről.
Részletek a “Vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági öntözési közösségek támogatása” kiírásról
A Közös Agrárpolitika hazai beruházási intézkedései között találhatóak a II. pilléres támogatások. Érdemes megismerni a mezőgazdasági beruházásokat ösztönző pályázatok részleteit, mert fontos és hasznos dolgokra van elérhető forrás. Ezúttal a “Vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági öntözési közösségek támogatása” című kiírás feltételeiről lesz szó. Az intézkedés már előző KAP programban is benne volt, az új, 2023-ban elindult támogatási időszakban viszont nagyobb hangsúlyt kap.
Az együttműködés alapú beavatkozások célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére és a közeli, valamint távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van. Tapasztalatok sora azt mutatja ugyanakkor, hogy a gazdálkodókban az együttműködésre való készség szintje rendkívül alacsony ma Magyarországon. Éppen ezért minden eszközzel segíteni kell, hogy az együttműködési hajlandóság erősödjön – írták.
Kutatás és fejlesztés segíti a magyar bogyós gyümölcs termesztését Nyugat-Nógrádban és Fertődön is
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem fertődi kutatóállomásán a bogyós gyümölcs szaporítás lehetőségeiről egyeztettek a szakemberek Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárral. A laborban és a szabadföldön is körbejártak a Nyugat Nógrád TFI vezetőivel közösen, ahol a házigazdák számos érdekességet mutattak meg a vizsgálatok és a szaporítás eredményeiről. A másik fő téma az agrárerdészet volt, amelyhez kapcsolódva a bogyós gyümölcs termesztése régi-új eszközökkel és megoldásokkal eredményesen végrehajtható.
Dr. Varga Jenő tudományos főmunkatárs, a MATE Kertészettudományi Intézetének Fertődi Kutatóállomásának vezetője a kísérletek és a fejlesztések helyzetéről, valamint a bővítés lehetőségeiről is bővebben beszélt.
20 magyar hölgy végezte el sikerrel a Corteva Agriscience TalentA oktatási programját
Összesen 20 magyar, a mezőgazdaságban dolgozó nő végezte el sikeresen a Corteva Agriscience globális mezőgazdasági vállalat nemzetközi oktatási programját. A vállalat által alapított és létrehozott képzés idén, 2023. áprilisában másodszorra indult el itthon a Magyar Női Unió közreműködésével. A TalentA képzési és támogatási program elsődleges célja az agráriumban dolgozó nők fejlődésének támogatása és financiális lehetőségeik bővítése.
A Corteva közleménye írta meg, hogy a júniusban lezárult, közel két hónapos képzés komplex, ingyenes fejlődési lehetőséget nyújtott a résztvevők számára hazai szakértők és mentorok bevonásával. A TalentA program 17 alkalmas képzési szakasza széleskörű szakmai tudásanyagot, gyakorlati tippeket, naprakész információkat és kapcsolatépítési lehetőségeket nyújtott a mezőgazdasági tevékenységet végző nők számára. A programot sikeresen teljesítő 20 résztvevő lehetőséget kpott a TalentA mikroprojekt pályázaton bruttó 3,25 millió forint támogatási összegre pályázni, melyet az első három helyezett között osztanak el.
Rémálom a romániai gazdák számára az EU-s környezetvédelmi szabálycsomag
A területalapú támogatások fejében idén csak próbálgatták a gazdáktól megkövetelt környezetvédelmi előírások betartását, de ez 2024-től komolyra fordul. A szakemberek szerint nem a környezetvédelmi törekvésekkel van gond, hanem azzal, hogy azokat a 27 tagországra egységesen alkalmazzák, ami Romániában komoly jövedelemkiesést okozhat a mezőgazdasági termelők számára. A 2023-tól életbe léptetett közös európai uniós agrárpolitika (KAP) több szempontból is átalakította az agrártámogatási rendszert, ami a területalapú mezőgazdasági támogatásokat és az agrárpályázatokat egyaránt érinti.
