Bioaktív hatóanyagokban gazdag takarmányadalékot állítottak elő a Debreceni Egyetemen egy 2017-ben kezdődött és most befejeződött kutatási programban. A közel 630 millió forint pályázati forrásból, 4 év alatt megvalósított projekt során az egyetem kutatói a mikrobiom speciális vizsgálatait és kutatását végezték el haszonállatokon. A kutatásban az egyetem mezőgazdaság-, élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási kara, illetve az általános orvostudományi kar vett részt.
A kutatás időszakában a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar által nagy mennyiségben termelt melléktermékek – paprika-, paradicsom-, meggy és szőlő passzírmaradványok – további feldolgozásával magas hatóanyag tartalmú, bioaktív komponensekben gazdag takarmány adalékokat állítottak elő. Ezek az élelmiszeripari melléktermékek nagy mennyiségű, igen értékes bioaktív elemeket – karotinoidok, antociánok, flavonoidok, likopin – tartalmaznak, amelyeknek jótékony élettani, immunrendszert erősítő, antioxidáns, antibakteriális, antiallergén, rákellenes hatásuk van. Egy részüket az állati szervezet nem képes előállítani, tehát a táplálékkal együtt kell felvenni – ismertették. A passzírmaradványok ugyancsak gazdagok a vastagbél mikrobiális flórájának kialakításában fontos összetevőkben is.
A takarmányadalék elkészítésének menete
A programban a kutatók átfogóan tanulmányozták a kísérleti állatcsoportok – broiler csirke, sertés, ponty – élettani paramétereit, és a bélsárminták metagenomikai jellemzőit. Ezek alapján javaslatot tudnak tenni arra, hogy milyen paramétereket kell mérni az állatok véréből és bélsármintáiból, amelyek jól mutatják a szervezet egészségi állapotát. Ezen túlmenően mérési eljárást tudnak javasolni, amely akkreditálható lesz a mérő laboratóriumok számára – közölte az egyetem.
Az eredmények azt mutatják, hogy ki lehet dolgozni egy olyan monitoring rendszert, amely jól alkalmazható a nagyüzemi állattartás során az egyes állatcsoportok egészségi állapotának felmérésére.
Erősíti az immunrendszert
Mindez lehetőséget teremt a legyengült immunrendszer aktiválására, ezáltal a fertőzések, gyulladások kialakulásának megelőzésére, amivel minimálisra lehet csökkenteni az antibiotikum használatot. Sőt, akár teljesen antibiotikum-mentesen is fel lehet nevelni nagyüzemi körülmények között az állatokat – ismertette az egyetem a takarmányadalék kutatás eredményeit.
A szakemberek broiler csirkén végzett megfigyelései szerint a vizsgált növényi hatóanyagok csökkentették a gyulladásos állapotot, javították a bél mikroflóráját és segítették a tápanyagok felszívódását. A DE kutatói által összeállított, bioaktív anyagokkal dúsított takarmány az intenzív termelésben tartott pontyok mikrobiom- állományára is jótékony hatással volt– hangzott el a projektzárón.
A kutatási- fejlesztési program eredményeit már használják a gyakorlatban.
A kidolgozott monitoring rendszer segítségével a vadon élő állatok által terjesztett fertőzések kimutatására és megelőzésére szolgáló vizsgálatokat végeznek a DE kutatói a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH) kötött megállapodás keretében– mondta Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.
A kutatás részletei és számai
A programban az ÁOK és a MÉK több mint 30 kutatója vett részt, 26 angol nyelvű D1/Q1 besorolású tudományos publikáció és több PhD- és szakdolgozat született. Az eredményekre alapozva tovább kutatási projektek is indultak, melyek a baromfi fajok (tyúk, pulyka, kacsa) és a sertés nagyüzemi takarmányainak fejlesztését célozzák. Ezek vállalati partnerekkel együttműködésben valósultak meg, illetve vannak folyamatban. A fejlesztés a GINOP-2.3.2-15-2016-00042 azonosítószámmal nyilvántartott, „Mikrobiom metagenomikai és metaproteomikai vizsgálata takarmányozás hatására gazdasági haszonállatoknál” című projekt keretében valósult meg, mintegy 629 921 035 forint európai uniós támogatással.
