Az Alkotmánybíróság szerint a mostani szabályok nem nyújtanak az állami tulajdonnal azonos szintű védelmet a magántulajdonba kerülő Natura 2000-területek alá tartozó földeknek. A jogszabályi hiányosságokat a parlamentnek 2018. június 30-ig kell pótolnia.
Alkotmányos mulasztást állapított meg a Natura 2000 földek értékesítésére és azt követő hasznosítására vonatkozó szabályozással kapcsolatosan az Alkotmánybíróság. A hírről a hvg.hu oldal számolt be.
A Natura 2000 földeken az élővilág védelme miatt csak különleges természetvédelmi előírások betartásával lehet gazdálkodást végezni.
Változhatnak a Natura 2000 szabályai?
A “Földet a gazdáknak!” nevű programban a kormány sok Natura 2000-es területet adott el. 51 ellenzéki képviselőtársával együtt Sallai R. Benedek LMP-s képviselő a természeti értékek védelme érdekében az erre vonatkozó szabályok megsemmisítését kérte az Ab-től. Szerintük a A mostani szabályok nem nyújtanak az állami tulajdonnal azonos szintű védelmet a magántulajdonba kerülő Natura 2000 területeknek.
Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a jogi szabályozás változatlansága esetén is alaptörvény-ellenes minden olyan intézkedés, amely a természeti állapot romlását vagy annak kockázatát vonja maga után. Az Ab 2018. június 30-ig szabott határidőt az Országgyűlésnek a Natura 2000 földekkel kapcsolatban az alkotmányos szabályozás létrehozására.
Az Alkotmánybíróság teljes határozata és az indoklás itt olvasható.
A nemzeti Földalapot is vizsgálni kell
A képviselők azt is indítványozták, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet az alaptörvénnyel összhangban van-e.
Bár az AB az indítvány felvetéseinek nem adott helyt, jelezte, hogy a módosított földalaptörvény nem szabályozza, hogy az alapba tartozó földek hasznosításából származó bevételek milyen arányban fordíthatók az államadósság csökkentésére.
Az AB szerint az alap földjeinek további értékesítése csak olyan mértékben lehetséges, ha az alap rendeltetésszerű működését még nem veszélyezteti. Ezért arra kötelezik az Országgyűlést, hogy a törvényt ennek megfelelően 2018. május 31-ig úgy módosítsák. A 2019. évi költségvetést már ennek figyelembevételével fogadhatják el.
Az alap célja a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a honos növény- és állatfajok védelme és megőrzése. A módosított, hiányos szabályozás nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a bevételeknek az államadósság csökkentésére fordítása e célok megvalósítását veszélyeztesse. A mostani döntéssel a Nemzeti Földalap földterületeinek további értékesítése csak olyan mértékű lehet, amely még nem veszélyezteti az alap működését.
Az AB kimondta: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítja az alap kétharmados szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését.
