Bort nemcsak ünnepnapokon iszunk, így a hegyvidékiek által lesajnált, lekicsinylően homoki borként emlegetett alföldi boroknak igenis van helyük és szerepük a magyar borkultúrában, hiszen ahogy az itteniek tartják: hétfőn és kedden nem ihat vasárnapi bort az ember, olyankorra való a jó kis asztali bor. Bemutatkozik a méltatlanul perifériára került Duna borrégió.
A Magyar Turisztikai Ügynökség őszi országos forgalomélénkítő kampányt indított, amelynek a fókuszában a hazai borrégiók állnak. A cél a turisztikai szezon meghosszabbítása és a borvidékek egyediségének, sokszínű kínálatának bemutatása. Ezzel egy időben elindul a megújult bor.hu, amely még gazdagabb tartalommal és praktikus funkciókkal segíti a turisták tájékozódását.
Borrégiónként új arculat
A borrégiók most bemutatkozó saját arculata túlmutat a kampányidőszakon, hiszen a jövőben ennek az elemeit és üzeneteit használja majd az MTÜ a hazai borturizmus népszerűsítésére – kezdi a borvidék bemutatását a hellovidek.hu.
Az arculat nem teljesen új keletű, hiszen a 2019-ben bemutatott közösségi magyar bormárkán – Magyar Bor, Személyesen – alapszik. Az új logókat, valamint a szlogeneket, üzeneteket minden magyar borászat szabadon használhatja, feltüntethetők a pincészetek helyszínén, nyomtatványaiban, online felületein és a rendezvényeken. Az új arculat alapján készült borturisztikai kiadványok és térképek pedig már letölthetők a bor.hu weboldalról, nyomtatott formában pedig a Tourinform hálózat irodáiban lehet őket beszerezni.
A Duna borrégió hazánk legnagyobb borrégiója, a Duna-Tisza közén található borvidékek borai évjárattól függően a hazai termés harmad-, negyedrészét teszik ki. Ennek ellenére sokszor még ma is úgy érezzük, hogy nálunk hiány van jó asztali, azaz megbízható, tiszta ízű, könnyű ivóborokból. Ez a kategória az európai átlagban nagyüzemileg, korszerű technológiával előállított borokat jelent, amelyek nem egyszer hűtőláncon keresztül készülnek el, és jutnak a fogyasztóhoz.
Nem élvezeti cikk, hanem élelmiszer
Nem élvezeti cikként, hanem élelmiszerként fogyasztják őket. Jóval egészségesebbek, mint a szénsavas, színezett, szagosított üdítőitalok. Ezek a területei az országnak tökéletes termőhelyei lehetnek a könnyű tiszta ivóboroknak, bármiféle negatív megkülönböztetés nélkül.
A talajmunkák könnyebb gépesíthetősége világviszonylatban is versenyképessé tenné ezeket a területeket, a megfelelő szőlőfajták megválasztásával valóban a mindennapok tiszta gyümölcsös borait készíthetik itt el.
A termelőkön túl ehhez más fogyasztói szemléletre is szükség van, le kell vetni az előítéleteket a homoki borokkal szemben. A déli borvidékeken (Hajós-Baja, Csongrád) a talaj már „színesebb” összetételű, a borok ízvilága a gazdagabb ásványianyag-tartalomnak megfelelően kellemesebb, változatosabb.
A Csongrádi, a Hajós-Bajai és a Kunsági borvidék
Magyarország legnagyobb bortermő régiója összesen 24000 hektáron helyezkedik el, és mindössze három borvidéket foglal magában, a Csongrádi, a Hajós-Bajai és a Kunsági borvidékeket. Jellegzetes fajtáik a cserszegi fűszeres, az ezerjó vagy a rizlingszilváni, de megtalálható itt a kadarka is.
Az itt uralkodó időjárás alapvetően kontinentális, de a sík terep és a kvarcos talaj miatt nagy a hőingadozás: forróak a nyarak, és a hideg teleket sokszor tavaszi fagyok is követik. Bár az uralkodó talaj mészköves homok, ami leginkább a folyók – elsősorban a Duna – hordalékából származik, található még barna erdőtalaj, feketeföld (csernozjom), réti és öntéstalaj is kisebb mértékben.
Hatalmas területről van szó, ami a Duna mellett Budapesttől a szerb határig, a Tiszába torkolló Zagyvát követve pedig Jászberénytől Szegedig húzódik.
Az ország keleti részén maradva, délre kalandozva jutunk el legnagyobb borvidékünkre, a Kunsági borvidékre.
Van, ahol érzékelhetően átrendeződött a piac
A régióban nem tapasztalhattunk visszaesést az ingatlanpiacon, szeptemberben minden idők harmadik legerősebb hónapját zártuk. A kistelepülések iránti kereslet töretlen, ugyanakkor a falusi CSOK által érintett településeken érzékelhetően átrendeződött a piac, pillanatnyilag a kevésbé felújításra szoruló ingatlanokat keresik a vásárlók. Ez a fordulat elsősorban az építőanyagárak elszabadulásával és a megfelelő szakemberek hiányával magyarázható – mondja Piros Szilvia, az OTP Ingatlanpont dél-alföldi régióvezetője.
A Kunsági borvidéken az ingatlanbérbeadás több területen is megfigyelhető: a gazdasági gócpontok közelében a munkavállalók elszállásolása, a turisztikai célpontok esetében pedig – mint Tiszakécske, Cserkeszőlő vagy Kiskunmajsa – a rövidtávú bérbeadás és szálláshely-biztosítás kerül előtérbe, míg például Kecskeméten a felsőoktatásban tanulók számára kiadott ingatlanok is megtalálhatóak a piaci kínálatban.
Az árak szempontjából hátrányosabb helyzetű, kisebb településeken már 4-5 millió forintért lehet felújítandó házat találni, míg egy teljesen felújított és modernizált ingatlan 40-50 millió forintba is kerülhet. Pillanatnyilag még érzékelhető némi áremelkedés a borvidéken, amit elsősorban az építőanyagok emelkedő költsége okoz. Az érdeklődés kissé visszaesett ugyan az év elejéhez viszonyítva, de még mindig pörög a piac, tapasztalataink szerint felgyorsult a vevői döntési folyamat, köszönhetően az alapos előkészítésnek, valamint a fogyatkozó kínálatnak
Európa legnagyobb pincefaluja: Hajós
A város lakói büszkék az ősöktől örökölt pincefalura, gondozzák a szőlőültetvényeket és ápolják a területet. Az egymáshoz bújó jellegzetes épületek Európa legnagyobb összefüggő pincefaluját alkotják, ezért egyediségével nagyon sok látogatót vonz nemcsak Magyarországról, de külföldről is. A nyolcvanas évektől megélénkült a borturizmus, amelynek jó alapja a hajósi svábok német nyelvtudása és vendégszeretete. Sorra nyílnak a pincefaluban a vendéglátóhelyek, a kilencvenes évektől a családi borházak.
Legújabb büszkesége a 2020 januárjában nyitott Cabernet Borturisztikai Látogatóközpont egy szépen felújított uradalmi épületben a hajósi pincefalu közepén. Sokkal több, mint egy egyszerű információs pont: élményközpont, közösségi tér, Hajós-Pincefalu kapuja, ahonnan érdemes elindulni, és ahová jólesik megérkezni. Célja, hogy az ideérkezők a helyi borok megkóstolásán túl és a gasztronómiai élvezetek mellett a borvidék múltjával és jelenével, évszázados szőlészeti-borászati kultúrájával is találkozzanak.
A kiállítótérben a Hajós-Baja borvidék borai mellett a térség turisztikai vonzerejét képező épített örökség és a természeti értékek is láthatók. Emellett a pincefaluban egyetlen helyként kínálja az összes helyi borász termékét pinceáron.
