A világ tojástermelése évente 3-3,5 százalékkal emelkedik – hangzott el a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége 20. tojásvilágnapi konferenciáján. A hazai fogyasztás jelenleg 240 db/év, és folyamatosan növekszik. 1996-ban döntött úgy a nemzetközi szövetség, hogy világnappal népszerűsítik a tojásfogyasztást. Mára a tudósok megállapították, hogy a tojás a legértékesebb táplálékok egyike.
Ahogy a szakmai konferencián Dr. Sütő Zoltán, a tojásszövetség elnöke hangsúlyozta, a tojás a fogyasztókhoz jelentős részben ma is természetes formájában, vagyis héjas tojásként jut el, ellentétben számos más, feldolgozott vagy szuperfeldolgozott élelmiszerrel – derül ki a magyarmezogazdasag.hu beszámolójából.
Nem lehet a tartásmódokkal befolyásolni
Kiemelte azt is, hogy a tojásnak, amely nem más, mint egyetlen, nagyméretű petesejt, az összetételét, a táplálóanyag-tartalmát nem lehet a különböző tartásmódokkal befolyásolni.
Vagyis a ketreces tartásból származó tojás ugyanolyan értékű tápanyagforrás, mint a szabadtartásból származó.
A különböző tartásmódok társadalmi megítélésével kapcsolatosan az elnök arról beszélt, hogy a ketreces tojótyúktartás is azért alakult ki, mert –
csakúgy mint más állattenyésztési ágazatokban – a termelés intenzifikációjára volt szükség. 1970 óta hazánkban is 1,8 millió hektárral csökkent a termőföld nagysága. Vagyis kevesebb takarmánnyal kell sokkal több embert megetetni. Ezért jöttek létre a tojóhibridek is, amelyek az 1960 évek óta évente mintegy 1,6 tojással többet termelnek.
A tojásfogyasztás középmezőnyébe tartozunk az Unióban
A szaktárca képviseletében Tarpataki Tamás, agrárpiacért felelős helyettes államtitkár kijelentette, a tojás természetes, teljes értékű, versenyképes árú fehérjeforrás, a hazai, évi 240 db-os fejenkénti fogyasztással pedig az EU középmezőnyébe tartozunk.
Ahogy fogalmazott, jelenleg a hazai szükséglet 80-85 százaléka származik hazai termelésből, de a cél az önellátás, sőt az export.
Az államtitkár kiemelte, hogy a kibontakozó globális válságban az élelmiszer-termelés lehet az az ágazat, ahol nem lesz jelentős visszaesés, hisz az embereknek enniük kell, energiára és élelmiszerre mindig költeni fognak.
Épp ezért a hosszabb távú fennmaradás érdekében tartja fontosnak a 2016-ban, a baromfitartó ágazatban megkezdett fejlesztések folytatását. Eddig a tojáságazatban 27 milliárd forint támogatást fizettek ki, s 100 milliárd forint fejlesztési támogatást ítéltek meg. Tarpataki Tamás hangsúlyozta azt is, hogy az ágazat stabil, és működésére a szaktárca a következő években az eddigieknél több jogcímen és pénzben is több támogatást nyújt.
Energiahatékonyság!
A 2023-tól érvényes támogatásokkal kapcsolatban az államtitkár az energiahatékonysági fejlesztésekre hívta fel a figyelmet.
Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöke azt hangsúlyozta, hogy az ágazatot nemcsak a magas energia- és takarmányárak sújtják. Az unión belül meg kell küzdenie a „The End of the Cage Age” polgári kezdeményezés támasztotta veszélyekkel. Illetve azzal is, hogy október 1. óta az EU egységes áruszállítási egyezményének tagja lett Ukrajna is, ahonnan „ömlik be az olyan olcsó tojás, amelynek termelése nem felel meg az EU-s állatjóléti előírásoknak”. Tapsot kapott az a felvetése, hogy akár aláírásgyűjtéssel is fel kell lépni az egészséges, természetes, itt termelt fehérjeforrás érdekében.
