A világ madarai egyre nagyobb számban tűnnek el, ahogy az emberiség Földre gyakorolt kolosszális hatása egyre növekszik – állapította meg egy globális felülvizsgálat. A Földön mintegy 11 000 madárfaj él, de ezek felének populációja csökken, míg mindössze 6%-uké növekszik. Repülésük és énekük miatt könnyebb tanulmányozni őket, mint sok más állatot.
A madárpopulációkat az emberi tevékenység által okozott károk is érintik, a vadon élő élőhelyek pusztulásától kezdve az éghajlati válságon, a növényvédő szereken és egyéb szennyezéseken át a túlvadászatig, az idegen fajok és a betegségek hatásáig. Ez teszi őket a globális változások legjobb élő mutatóivá – mondták a tudósok.
Több milliárd madár pusztult el
Csak Észak-Amerikában és Európában több milliárd madár pusztult el az elmúlt évtizedekben, és bár a trópusokon több faj él, a mérsékelt égövi és nagyrészt gazdagabb országokban nagyobb arányban fenyegeti őket a kihalás veszélye – állapította meg az áttekintés.
A kutatók szerint a természetvédelmi erőfeszítések sikeresen megmentettek egyes fajokat egyes helyeken, de a globális csökkenés megfordításához politikai akaratra és finanszírozásra van szükség.
„A madarak igazi, erőteljes jelzőőrök, amelyek a bolygó egészségéről tudnak mesélni” – mondta Alexander Lees, a brit Manchester Metropolitan Egyetem munkatársa, az áttekintés vezetője. „Annyi mindent tudunk róluk. De például még azt sem tudjuk, rovarfajból mennyi van”.
Jelenleg sorra veszik a veszélyeztetett fajokat, de nem állítják meg a fajok kihalás felé tartó áramlását – mondta Lees. Míg a természetvédelmi munka 1988 óta 70 faj populációját javította annyira, hogy csökkentette a kihalás veszélyét, a felülvizsgálat szerint 391 faj populációja romlott.
A Birdlife International által összegyűjtött globális adatok alapozták meg a felülvizsgálatot, és a természetvédelmi csoport vezérigazgatója, Patricia Zurita elmondta: „A madarak valóban a bolygónk egészségi állapotát jelző ’kanárik a szénbányában’, mivel érzékenyek az ökoszisztéma változásaira, mindenütt jelen vannak a bolygón, és jól tanulmányozhatók. Figyelnünk kell arra, amit a madarak mondanak nekünk, és cselekednünk kell, mivel egyre gyorsabban tűnnek el.”
A vízimadarak kivételesek
Az általános csökkenés alól kivételt képeznek a vízimadarak, amelyek populációi 1970 óta 13%-kal nőttek Észak-Amerika és Európa vizes élőhelyein. A viszonylag kis vizes élőhelyek helyreállítása óriási hatással lehet, míg a gyepekben és erdőkben élő madaraknak sokkal nagyobb területekre van szükségük.
Az Annual Review of Environment and Resources című folyóiratban közzétett áttekintés megállapította, hogy a madárfajok 48%-áról ismert vagy feltételezett, hogy populációcsökkenésen megy keresztül, míg 39%-uknál a tendencia változatlan, 6%-uknál növekedés, 7%-uknál pedig ismeretlen tendencia figyelhető meg.
A legtöbb hosszú távú adat Európából, Észak-Amerikából, Indiából és néhány afrikai helyszínről származik, de a Latin-Amerikában és Ázsiában végzett újabb megfigyelések is hasonló eredményeket mutatnak. Az Egyesült Államok és Kanada madárállománya 1970 óta 3 milliárddal csökkent, míg Európából 1980 óta 600 millió egyed tűnt el.
Magvak terjesztése és kártevők felfalása
Az áttekintés megállapítja a madarak rendkívüli változatosságát, az Antarktiszon fészkelő antarktiszi bolygótolvajoktól az Atacama-sivatagban fészkelő Hornby viharospoloskáig. A Rüppell-keselyű 11 300 méteres magasságban repül, míg a császárpingvinek több mint 500 méterrel a tenger felszíne alá merülnek. A madarak hatalmas kulturális értékkel bírnak, de az ökoszisztémák számára is létfontosságúak, többek között a magvak terjesztésében és a kártevők felfalásában.
A madarakat az emberi tevékenység valamennyi hatása érinti. Becslések szerint például csak Kanadában évente 2,7 millió madár pusztul el a rovarirtó szerek fogyasztása miatt, míg az Egyesült Államokban évente 2,4 milliárdot pusztítanak el a házimacskák. A leginkább veszélyeztetett madárcsaládok a nagyobb testű és hosszabb ideig szaporodó madarak, köztük a papagájok, az albatroszok, a darvak és az olyan zömök madarak, mint az ausztrál brusztpulykák. A felülvizsgálat szerint minden országban él legalább egy globálisan veszélyeztetett madárfaj, 10 országban pedig 75-nél több.
A felülvizsgálat szerint a mezőgazdasági területeken élő fajok száma meredeken csökken, Európában 1980 óta 57%-kal. Ez az olcsó élelmiszert biztosító intenzív mezőgazdaságnak köszönhető, mondta Lees, hozzátéve: „Ha azt akarjuk, hogy a gazdák vadon élő állatokat tenyésszenek, akkor ezt nekünk, mint társadalomnak kell megfizetnünk”.
Egyetlen költő nőstényből több száz egyedből álló populáció
Egyes fajokat sikerült megmenteni, mint például a mauritiusi gólyatöcsöt, amely egyetlen költő nőstényre fogyatkozott, de mára már több száz egyedből álló populációt sikerült újjáéleszteni, vagy a brazíliai alagoasi kurucot, amelyet a vadonban kihalt, de magángyűjtők által tartott madarakból sikerült helyreállítani.
A felülvizsgálat azonban arra a következtetésre jutott: „A madárvilág biológiai sokféleségét fenyegető legtöbb veszélyt végső soron az emberi népesség növekvő lábnyoma okozza. A [madarak] megőrzésében elért haladás hiánya általában inkább az erőforrások vagy a politikai akarat hiányát tükrözi, mint a tennivalókkal kapcsolatos ismeretekét.”
Stuart Pimm professzor, az amerikai Duke Egyetem munkatársa szerint az áttekintés kiváló és hiteles, még akkor is, ha egyes régiókban gyéren állnak rendelkezésre adatok. „Az biztos, hogy a madárfajok mintegy kétharmada trópusi erdőkben él, és az emberi tevékenység zsugorítja ezeket az élőhelyeket” – mondta Pimm. „Még részletes populációbecslések nélkül is biztos, hogy számuk csökkenőben van.
Lees szerint az embereknek nem kell tehetetlennek érezniük magukat a csökkenés megfordításában, de hozzátette: „Mindannyiunknak van kapcsolatunk [a madarakkal]. Ha egy vállalat kapcsolatban áll a brazíliai erdőirtással, ne vásároljunk tőlük” – mondta.
