Az alapvetően jó szándékú emberek sajnos legtöbbször nem tudják, hogy felesleges és veszélyes is a vízimadarak etetése. A szárnyasok akár el is pusztulhatnak emiatt.
A madár- és természetvédelmi hatóságok és szervezetek szerte a világon küzdenek a vízimadarak etetése ellen. Ez az egyik legrosszabb dolog, amit jó szándék címén vadon élő állatokkal tehet.
Az etetés ahelyett, hogy jót tenne velük, tömegesen sodorja veszélybe, betegíti meg és ítéli pusztulásra az állatokat. A témáról a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) írt részletesen. Az MME oldalán megjelent cikkben arra hívják fel a figyelmet a szakemberek, hogy milyen nehéz helyzetbe kerülnek a vízimadarak azzal, ha etetik őket.
Az énekesmadarak életmódja és túlélési szokásai nagyon eltérnek a vízimadarakétól. Míg az előzőeknél fontos a szükség szerinti etetés, addig a vadon élő társaiknál mellőzni kell(ene).
Miért rossz a vízimadarak etetése?
-
a hónapok óta (sok madárnál akár éveken át) tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen “táplálék” diéta megbetegíti a madarakat, ezek egyik formájának külön neve is van (“angyalszárny-betegség”);
-
a mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést;
-
növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből is eredő sérülésveszélyt;
-
önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz;
-
elősegíti a fertőző betegségek terjedését, ami különösen a madárinfluenza kapcsán jelent óriási kockázatot;
-
szennyezi a környezetet, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő eutrofizációt (elmocsarasodás);
-
növeli a fajok közötti hibridizációt;
-
növeli az ember-madár konfliktushelyzeteket;
-
a közvetlen fizikai érintkezés ránk, emberekre nézve is veszélyt jelenthet.
Vízimadarak etetése: egyik baj jön a másik után
Gyakorlati megvalósulását, hatásmechanizmusát tekintve a vízimadarak etetése öngerjesztő problémaspirált hoz létre:
- az etetés többnyire nyáron kezdődik, amikor az emberek keresik a hűsítő víz közelségét, így a madár-ember találkozások száma is nagyobb;
- az itt etetett madarak ősszel nem vonulnak el;
- így az emberek látják a „sok, szegény, éhes”, valójában lusta vagy már beteg, röpképtelen madarat, ezért tovább etetik őket;
- a fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő;
- ez tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását;
- amit helyenként sajnos a járókelőket hamis információkkal megtévesztő kacsaetető automatákat kihelyező vállalkozások is erősítenek (holott az ezekben felkínált táplálék ugyan olyan felesleges, értéktelen és viselkedéstorzító hatású, mint az összes többi), pusztán a bevételszerzés érdekében, viszont a madarak és az emberek kárára;
- az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet;
- így nő a nyári kunyerálók száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szeretné megértetni az emberekkel, hogy
“a vadon élő állatoknak nem a szeretetünkre, hanem értő, a saját szabályaik szerint élni hagyó, szemlélődő tiszteletünkre van, illetve lenne szükségük.”
Ezért a vízimadarak esetében a soha, sehol, semmivel ne etessük őket alapelv betartása jelenti az egyedül helyes magatartást.
